Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 1. kedd - 206. szám - Egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
3098 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselő Urak! Egy salátatörvény van előttünk. A salátatörvény a magyar jogrendszer „nem szeretem”, de néha szükséges eszköze. Most kifejezetten az indokolja ezt, hogy egy ilyen törvény kerüljön a tisztelt Ház falai közé, hogy a járvány elleni védekezésnek legalábbis ez a szakasza, amit most belátunk és ismerünk, lezáródik. A veszélyhelyzet alapján a különleges jogrendi felhatalmazás szerint meghozott törvényekkel kapcsolatos kivezető javaslatot éppen az előbb tárgyaltuk, de korábban is beszéltünk erről itt, a Ház falai között, hogy egészen 2020 márciusától az Országgyűlés szerencsére folyamatosan tudott ülésezni, és a koronavírus elleni védekezéshez közvetlenül nem kapcsolódó jogalkotási munka egyetlenegy pillanatra sem állt meg a Házban. Ez a koronavírus elleni védekezéshez közvetlenül nem kapcsolódó - persze, a közvetett kapcsolódások sok helyen látszanak - törvényalkotási munka az elmúlt másfél évben, tehát ebben a koronavírus-időszakban meglehetősen intenzív volt, számos területet felölelt, és most az a helyzet, hogy amikor kivezetjük a rendeleti szabályokat, akkor meg kell teremteni a jogrendszer teljes egységét és koherenciáját, és vissza kell állítani a törvényalkotás normál rendjét. Ehhez szükséges ez a salátatörvény, és ez indokolja azt, hogy a Miniszterelnökség, aki a kormányzaton belül a politikai koordinációt viszi, ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztője. Köszönöm szépen egyébként Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár asszonynak - egy komoly egészségügyi szabályozási csomag van ebben a salátatörvényben - , azért van ő is itt, hogy ha ezzel kapcsolatban kérdés merül föl, akkor rendelkezésre tudjunk állni. Ha megengedik, egypár dolgot arról azért konkrétan elmondanék, hogy melyek azok az elemek, melyek azok a területek, amelyeket a törvényjavaslat érinteni kíván. Az elmúlt másfél év fókuszában is többek között az egészségügy állt, nem meglepő módon. Számos egészségügyi tárgyú törvény szabályozását érinti a javaslat. Kormányzati prioritás az, hogy az egészségügy működésének jogi feltételrendszerét folyamatosan figyeljük, figyelemmel kísérjük, és ennek megfelelően a szabályozást aktualizáljuk. Mind lakossági, mind szakmai oldalról pozitív tapasztalatokkal rendelkezünk a járványidőszak alatt alkalmazott azon jogszabályi rendelkezésekről, amelyeket a leginkább veszélyeztetett betegek védelme érdekében vezettünk be. Ez alapján szakpolitikai célkitűzés a normál jogrend szerinti rendelkezések közé integrálni például a tajszámalapú gyógyszerkiváltás lehetőségét, ugyanakkor a gyógyszer útjának nyomon követése érdekében szükséges a gyógyszerészek számára a gyógyszert kiváltó személy adatainak kezelésére felhatalmazást adni. Ugyanígy célunk azon igény teljesítése is, hogy a gyógyászati segédeszközök rendelhetővé váljanak erecepten, minél szélesebb körben elérhetővé téve az emberek számára az elektronikus felírás és kiváltás adta előnyöket. Ahogy a közigazgatás számos területén, úgy az egészségügyben is reagálni kell az adatforgalom elektronizálásával kapcsolatos elvárásokra. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér funkcióit kihasználva jelen szabályozás által a betegeknek a továbbiakban nem kell majd elmenniük papíralapú leletért, mert az EESZT útján közvetlenül lekérdezhetővé válnak az ezzel összefüggő adatok. A törvényjavaslat a határon átnyúló betegellátást támogató adatcsere-folyamatokhoz szükséges szabályozási keretet is kialakítja. Nagyon fontos az, szintén az egészségügy és a családpolitika területéhez is kapcsolódik, hogy fontos kormányzati célkitűzésünk a gyerekvállalás ösztönzése. Az úgynevezett asszisztált reprodukciós kezelések és ezen belül a mesterséges megtermékenyítési eljárások hozzáférésének javításával is segíteni kívánjuk, hogy a jelenleginél több gyermek szülessen meg Magyarországon. Az állami szerepvállalás erősítéseként a jövőben az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások nyújtására kizárólag az állam által fenntartott egészségügyi szolgáltató lesz jogosult. Kiemelhetőek továbbá az egészségügyi tárgyú módosítási javaslatok közül, ahol több javasolt intézkedés van, a gyógyszerekre fordított kiadások kontrolljának erősítésével összefüggésben. De ahogy említettem az elején, jelen törvényjavaslat nemcsak egészségügyi tárgyú változtatásokat tartalmaz, hanem más területeket is érint. A törvényjavaslat az Alkotmánybíróságnak a munka törvénykönyvét érintően hozott döntésében foglaltaknak is eleget tesz. Az Alkotmánybíróság elutasította a baloldali képviselők által benyújtott alkotmánybírósági beadványt, de megállapította egy alkotmányos követelmény és egy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség fennállását. A módosítás ezt kívánja kezelni. Nyilván a mulasztásos részt tudjuk csak kezelni, az alkotmányos követelmény jogalkalmazói feladat. A módosítás ennek érdekében rögzíti, hogy a kollektív szerződés megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást a kollektív szerződés megszűnését követő legfeljebb három hónapig nem érinti. A kollektív szerződés megszűnését követően tehát három hónap múlva a munkaidőkeretet le kell zárni, és a feleknek el kell számolni; ehhez kapcsolódóan meg átmeneti szabályok is vannak a javaslatban.
