Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 22. hétfő - 181. szám - Varju László (DK) - a pénzügyminiszterhez - „Hol a lé?” címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
308 után az adósságot mintegy 82 százalékra visszatornászni, magasabb szintre, mint ahol akkor volt, amikor egyébként a kormányzást önök elkezdték egy gazdasági világválság után. Akkor ezt olyan vehemenciával tették, hogy büntetőjogi következményeket emlegettek a miniszterelnöknek. Most tehát okkal kérdezhetem, hogy akkor mindannyian börtönbe vonulnak a 16 százalékos elvárások miatt, vagy pedig ez önökre nem vonatkozik, és mint egy megzavart esemény után kicsit kábultan ereszcsatornán menekülnek valahova. De hogy is jött össze ez az 5,5 billiárd (sic!) forintnyi többletköltekezés ahhoz képest, ami egyébként a bevétel volt? Tavaly 1067 kormányhatározatot hoztak, ebből 373 intézkedett a járvány elhárítására olyan módon, hogy egyébként ott a kiadásoknak semmi köze nem volt önmagában a járványveszélyhez. De küzdjön meg érte és győzzön meg arról, államtitkár úr, hogy miért volt szükség 180 milliárd forintra feltétlenül az egyébként ebben az időszakban is mélyen hallgató egyházak támogatására, miért kellett 150 milliárd forintot határon túli szavazatok vásárlására elkölteni, miért kellett 84 milliárd forintot a kormány Várba költözésére elkölteni!? Vitassuk meg, hogy mennyire volt szükség 186 milliárd forintot rokonok, barátok turisztikai beruházására elkölteni! De értsük jól: ez többletköltekezés a korábbi támogatásokhoz képest, tisztelt államtitkár úr. Úgyhogy mindez azonban, bármilyen meglepő, nem állította meg a vírust, a gazdaság előre látható visszaesését még csak fékezni sem tudták. Tehát, tisztelt államtitkár úr, nyugodtan kérdezhetem, hogy hol a pénzünk, de ha jobban érti, akkor: hol a lé? ELNÖK: Tállai államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mégiscsak különleges helyzet a parlamentben is, hogy egy olyan párt képviselője áll fel és kéri számon a kormányt költségvetési gazdálkodása miatt, amely már egyszer felelt az ország gazdaságáért, az ország költségvetéséért, az ország adósságáért, költségvetési hiányáért. Hogy, hogy nem, éppen közel tíz évvel ezelőtt ön, önök is próbáltak válságot kezelni. Hogyan kezelték önök a válságot, és hogyan kezelte a jelenlegi kormány a válságot? Igen, magas a költségvetési hiány, mint ahogy a világon minden más országban, egyébként hazánkban az európai országokéhoz hasonlóan nőtt a költségvetési hiány a válság, 2020 évében. Ugyanez történt az önök válságkezelése idején is az államadóssággal: növekedett. De nézzük meg, hogy mit hagytak önök hátra 2010-ben az új kormánynak! Először is jelentős munkanélküliséget, 12 százalék volt a munkanélküliség, meghaladta az 500 ezret a munkanélküliek száma. Nézzük, most hogy állunk a válságkezelésben a munkanélküliekkel: 2020 decemberében ugyanannyian dolgoztak, mint a válság előtt. Önök bármit állítanak, a munkanélküliség nem nőtt. Nézzük tovább! Magas költségvetési hiány akkor is, államadósság-növekedés most is. Az önök idejében az emberek jövedelme csökkent. Csökkent, hiszen önök elvonták a 13. havi nyugdíjat, elvonták a közalkalmazottaktól, köztisztviselőktől a 13. havi juttatást, összességében az emberek jövedelme csökkent tehát. Ugyanúgy növekszik a költségvetési hiány, ugyanúgy növekszik az államadósság, csak az önök idejében csökkent a jövedelem, a jelenlegi válságkezelés idején pedig növekszik az emberek jövedelme, nettó bére 2020 januárjában 9,6 százalékkal, a reálbérek pedig 6 százalékkal. Igen! Tudja, mit mondott Gyurcsány Ferenc, az ön főnöke, nyilván barátja, amikor megkérdezték abban az időben, hogy az a rengeteg hitel, amit felvettek az Európai Uniótól, a Világbanktól, az hová ment? Azt mondta, hogy bérekre és nyugdíjakra. Elment, és mégis csökkent az emberek jövedelme. (12.50) Aztán tudja, mi a különbség az önök és a jelenlegi kormány válságkezelése között? Hogy Magyarországra még ilyen nehéz időszakban is 1676 milliárd forintnyi beruházás érkezett az elmúlt évben, az önök idejében pedig egyetlen forint sem. Nem érdeklődtek befektetők Magyarország iránt, mert Magyarország egy csődbe jutott ország volt. És tudja, mi a különbség még az önök válságkezelése és a jelenlegi kormány válságkezelése között? Hogy önöknek nem kellett világjárvánnyal szembenézni, nem kellett az emberek egészségéért küzdeni, nem kellett küzdeni azért, hogy az egészségügy ne omoljon össze, mint például Szlovákiában sajnos majdhogynem megtörtént. Bizony, és ez pénzben van, és ha önnek sok az 5500 milliárd hiány, akkor gondoljon arra, hogy mit tett meg ez a kormány annak érdekében, hogy nemzetközi szinten is a válságkezelés megállja a helyét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tisztelettel kérem, hogy
