Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 1. kedd - 206. szám - A Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről ... - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
3068 ítélt személyek átszállítására szolgáló eljárást, és meghatározza ennek kereteit. Az egyezmény alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi majd a két ország viszonylatában a fenti eljárások lefolytatását, és ezzel elősegíti, hogy az egyik részes állam másik részes államban elítélt állampolgárai átszállításra kerülhessenek az állampolgárságuk szerinti államba. Az egyezmény egyes cikkelyei megfelelnek a modern átszállítási egyezménynek, a nemzetközileg elfogadott rendelkezéseknek, valamint a hatályos magyar jogszabályoknak. A kormány ugyancsak az 1142/2021-es kormányhatározatával megadta a felhatalmazást az egyezmény szövegének végleges megállapítására és aláírására. Az egyezmény aláírására e vonatkozásban is 2021. április 7-én került sor Dusanbéban. A KDNP parlamenti frakciója támogatja az egyezmény kihirdetéséről szóló T/16362. számú törvényjavaslatot is. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Az előterjesztéseket támogatjuk. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most - mivel kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett - az első szólásra jelentkező független képviselő következik. Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak. Parancsoljon! DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Tádzsikisztán és Magyarország közötti kiadatási és átszállítási egyezményt tárgyalja az Országgyűlés, amely természetesen abba a megállapodássorozatba illeszkedik, hogy Magyarország igyekszik a világon minden országgal kiadatási egyezményeket kötni tekintettel arra, hogy a globalizált világban igen jelentős azon büntetőeljárások száma, amikor is egy, az adott országban folyó büntetőeljárástól távoli vagy más országból származó polgár a büntetőeljárások terheltje. Tádzsikisztán egy közép-ázsiai ország és szovjet utódállam, 1991-ben nyerte el függetlenségét, és az ókorban a Perzsa Birodalom része volt, ily módon a tádzsik nyelv a perzsa nyelv egyik nyelvjárása, és az üzbég, valamint az orosz nyelv behatásával természetesen változatosabbá vált ez a nyelv, de alapvetően mégiscsak a perzsa kultúrkörbe és nyelvkörbe tartozó nyelvről beszélünk, és a társadalom is inkább a perzsa kultúrkörbe tartozik. Aztán persze az évszázadok, évezredek során mindenfajta birodalom sikerült meghódítsa ezt a területet, ’17-től szovjet uralom alá került, és a ’91-es önállóvá válásáig, függetlenné válásáig szovjet tagköztársaság volt. Itt, ebben az országban a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP a szovjet utódállamok közül, Tádzsikisztán nagyon komoly gazdasági nehézségekkel küzd, a társadalmi viszonyrendszer, hiába ’91 óta független, azért nem nagyon tudott a demokratikus és az emberi jogokat és a polgári jogegyenlőséget hirdető szemléletnek megfelelni. Az, hogy ’92-től Rahmanov vezeti az országot, elég sajátságos választási eljárásokat követően, az önmagában mutatja, hogy ez a társadalom sem tudott igazából a nyugati polgári demokrácia útjára lépni, csak formálisan. És akkor nem is beszélnék arról, amit Gyüre Csaba képviselőtársam már elmondott a feudális társadalmi viszonyokról. De természetesen míg élünk, remélünk, és reméljük azt, hogy a Tádzsik Köztársaságban, Tádzsikisztánban is a mai modern világ kihívásainak megfelelő és a szabad és független állampolgári joggyakorlás útjára térő országot tisztelhetünk. A kiadatás egy fontos nemzetközi jogi jogintézmény, de azt kell mondanom, soha nem tekinthetünk el az elmúlt tizenegy évben megtörtént két nagyon durva nemzetközi kiadatási kérdéstől, az egyik az azeri baltás gyilkos ügye, a második pedig a macedón miniszterelnök magyarországi dugdosása. Ezek az egyezmények azért születnek, mert azt várjuk mindkét országtól, akár a kiadótól, akár a fogadótól vagy az átszállítás egyik vagy másik szereplőjétől, hogy nemcsak a jogszabály és az egyezmények szellemiségét teszik magukévá, hanem a másik fontos dolog, hogy a másik oldalt nem csapják be, nem verik át. A baltás gyilkos ügyében nem volt kétséges egy pillanatig sem a kiadatás előtt, hogy Azerbajdzsánba hazatérve ez az ember szabad ember lesz, sőt hősként tisztelték azért, mert egy örmény iskolatársát baltával
