Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. június 1. kedd - 206. szám - A Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről ... - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

3066 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kiadatási és egy átszállítási egyezmény fekszik most az Országgyűlés asztalán. Hogy miért is fontos ez, miért is fontos a kiadatás? Láttuk régen azokat a példákat a régebbi időszakban, amikor nem volt egy-egy államnak a másikkal kiadatási egyezménye, hogy milyen könnyen el tudtak szökni a büntetés elől azok a személyek, akiket egy adott országban elítéltek vagy elítéltek volna, amennyiben el tudták volna őket fogni. Nyilván egy olyan országban kerestek sokszor menedéket, amivel nem volt kiadatási egyezmény. Ez szépen lassan megszűnik az egész világon, és minden állammal vagy nagyon sok állammal van már kiadatási egyezményünk, illetve egyébként is meg lehet oldani, de diplomáciai és nemzetközi bonyodalmakkal jár a kiadatás, és annak az eredménye sokszor bizonytalan. A jogi kereteket ennek is meg kell adni, és itt jelenleg ez a két egyezmény, ami előttünk fekszik, erre szolgál, hogy ennek a jogi kereteit megadja. Nagyon fontos, hogy valóban, ezek a keretek átláthatóak legyenek, és mind a két fél számára teljesen nyílvánvalóak legyenek, egyformák legyenek, és azonos feltételeket nyújtsanak. Azt gondolom, hogy ezzel a kiadatási egyezménnyel, illetve átszállítási szerződéssel ez meg fog valósulni. Mire vállalnak kötelezettséget a felek? Hogy kiadják egymásnak azokat a személyeket, akik ellen a megkereső fél igazságügyi hatóságai büntetőeljárást folytatnak. (15.30) A kiadatásnak akkor van helye, ha a fél törvényei értelmében szabadságvesztéssel büntetendő, tehát a megkeresett fél törvényei értelmében szabadságvesztéssel büntetendő, és a büntetési tétel legalább egy év vagy annál súlyosabb. De nyilván vannak kivételek is, ilyenek például a politikai bűncselekmények. Nyilvánvaló, hogy a politika más egyik országban, más másik országban, és a politikai jellegű bűncselekményeknél, ha ebbe is belemennénk ott is a kiadatásba, akkor bizony nagyon érdekes és nagyon visszás helyzetek alakulhatnának ki. Különösen, ha picit betekintünk Tádzsikisztánnak a történelmébe, a múltjába vagy a nemrégmúltjába, akkor láthatjuk azt, hogy bizony ott még a nemrégi időben súlyos polgárháború volt, hiszen Tádzsikisztán a Szovjetuniónak volt tagállama korábban, és a Szovjetunió megszűnésével lett önálló állam Tádzsikisztán. Abban a pillanatban gyakorlatilag, ahogy az önállósága megvalósult, polgárháború tört ki, ami öt éven keresztül zajlott. 1992-től 1997-ig zajlott ez a polgárháború, és bizony ennek a folyományaként még azért megfigyelhető az, hogy politikai üldöztetések is voltak az országban. Ennek következtében nagyon sokan el is menekültek Tádzsikisztánból. Itt különösen a nem muszlim vallású állampolgárok tekintetében fordult elő ez a menekülés, és bizony nagy számban mentek el Oroszországba, illetve más államokba is, főleg, mint említettem, a nem muszlim vallásúak. És bizony gyakori volt a megtorlás is, politikai perek is előfordultak, és ezért is nagyon fontos az, hogy a politikai elítéltekre ne vonatkozzon vagy a politikai büntetőeljárásokra ne vonatkozzon a kiadatás. Bár említettem Tádzsikisztán történelmét, még egy picinyke kis érdekesség: ez az ország is egy ütközőország volt, kicsit hasonlatos Magyarországhoz. Magyarország is itt Európában középen, Kelet és Nyugat határán nagyon sokszor az átvonuló seregek, a különböző érdekek ütközésében állt. Kicsit hasonlatos Tádzsikisztánnak is a helyzete Magyarországéhoz, hiszen Tádzsikisztán pedig Kínának és a Közép-Közel-Keletnek az ütközőzónájában, elsősorban az arab államok, illetve Perzsia ütközőrészében volt található, és ezért gyakran váltott ez az ország úgymond uralmat is, hogy éppen keletről vagy nyugatról érkezett, aki meg akarta hódítani ezt a területet. Éppen egy nagy csatában sikerült eldönteni 751-ben - hát, ez már elég régen volt -, a Talas folyó melletti csatában, ahol is Kína kikapott, és elvesztette a hegemóniáját ebben az övezetben. Innentől kezdve teljes mértékben arab, illetve perzsa-mongol befolyás alá került, és a kínai hegemónia kikerült ebből a területből. Valahol itt, 751-ben dőlt el az, hogy hová fog tartozni. Nyilván ez meghatározza azt is, hogy milyen vallású lett az ország, nyilván muszlim vallású, 85 százaléka a lakosságnak szunnita vallású, 5 százaléka pedig síita vallású. Itt is vannak problémák egymás között, tehát a síiták és a szunniták között, sőt a síita kisebbség szeretne az országtól is elszakadni és önálló területet létrehozni. Nyilván ezek is okozzák azt, hogy adott esetben ezek politikai perekben is megnyilvánulhatnak, és ezért is szükséges az, hogy a politikai perek, a politikai jellegű bűncselekmények kikerüljenek a kiadatás hatásköréből. A Fidesz vezérszónoka beszélt arról is, hogy milyen fontosak a gazdasági kapcsolatok a két ország között, Magyarország és Tádzsikisztán között. Nem erősek ezek a szálak, és önmagában a tádzsik gazdaság sem túl