Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 1. kedd - 206. szám - A játékosügynöki tevékenység szabályozásával összefüggésben a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - BALLA GYÖRGY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én készségesen beismerem, hogy a most előttünk fekvő törvényjavaslatnak lényegesen kisebb a súlya, mint az imént tárgyaltnak - bízo... - BALLA GYÖRGY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én készségesen beismerem, hogy a most előttünk fekvő törvényjavaslatnak lényegesen kisebb a súlya, mint az imént tárgyaltnak - bízo...
3050 Ugye, a sport világában szerencsére nagyon jól szabályozott és meglehetősen komoly feltételekhez kötött az, hogy ki milyen tevékenységet végezhet általában. Például az edzők esetében teljesen egyértelmű, hogy milyen, a saját szakszövetségük által meg az európai, illetve a világszövetségek által előírt képzésen kell részt venniük, minek kell megfelelniük, és hogyha ezeket a végzettségeket nem tudják teljesíteni, akkor nem lehetnek az adott sportágban egyébként vezetőedzők, pályaedzők, nem vehetnek részt a sporttevékenységben. De a menedzserek esetében gyakorlatilag semmiféle ilyen szabályozás nem létezik, pedig az ő jelenlétük a játékosok életében nem lényegtelen. Az a tapasztalat, hogy a fiatal játékosok számára egyfajta előrelépést jelent, hogyha azt tudják mondani, hogy már van menedzserük, fontosnak gondolják, és nem minden esetben vannak szerintem teljesen felkészülve arra, hogy kivel milyen szerződést kössenek. Ennek a javaslatnak nagyjából az a célja, hogy ezeket a legtehetségesebb fiatal játékosokat próbálja meg az adott sportág szakszövetsége védeni, segíteni, az átigazolások kapcsán akár maga is részt venni ebben a folyamatban, egyetlenegy cél érdekében: hogy az adott játékosnak a lehető legjobb legyen. Sokszor előfordul például, hogy a játékosok a menedzserükkel nem is nagyon találkoznak; az átigazolás előtt egy kicsit, meg utána egy kicsit, de valójában nem követik végig a menedzserek az egész sportpályafutásukat. Ez nem mondható el például a szakszövetségekről. Nyilván ők sem ismernek minden játékost, de azokat a játékosokat, akik mondjuk, fiatalkorukban is érezhetően kifejezetten tehetségesek, korosztályos válogatottakban szerepelnek, őket igen, és azt hiszem, hogy jó esély van arra, hogy a szakszövetségek a játékos érdekét nagyobb hangsúllyal tudják képviselni, mint a menedzserek. Valljuk be, a menedzseri tevékenység - egyébként egy tisztességes tevékenység, semmi baj nincsen vele, de - alapvetően a pénzről szól, és nem a sportkarrierről szól. A menedzser akkor fog pénzhez jutni, hogyha egyébként a játékos adásvételében részt vesz, hogyha ki tudja közvetíteni egy egyesülethez, ha ott egy jó, pénzügyileg jó szerződést tud kötni, és nem a szakmai előrelépés az elsődleges egy menedzser számára - de ez nem baj, hiszen neki ez a feladata; a baj az, hogy nem volt szabályozva az ő tevékenysége. Ez a törvényjavaslat most ezt célozza meg. Semmiféle politikai motivációt nem lehet benne szerintem felfedezni, kizárólag egy szakmai javaslatról van szó, amely alapvetően két dolgot írna elő vagy tenne lehetővé, egyet előírna, egyet pedig lehetővé tenne - azt hiszem, hogy így a pontos. Amit előírna, az az, hogy csak az végezhet Magyarországon, illetve Magyarországra irányuló menedzseri tevékenységet, aki az adott sportági szakszövetségnél ezt bejelenti, az adott sportági szakszövetség őt ellenőrizni tudja; sportszakmai szereplővé válna a menedzser, tehát mindazokat az eljárásokat, amelyeket egyébként más sportszakmai szereplőkkel kapcsolatban a szövetség le tud folytatni, azokat ezen törvény elfogadását, illetve hatálybalépését követően a menedzserek kapcsán is le tudná folytatni. A másik, amit nem előír, hanem lehetővé tesz ez a törvényjavaslat, az az, hogy az adott sportági szakszövetség létrehozhasson ilyen saját menedzserirodát, és ha ezt megteszi - nem kötelező, tehát a döntés abszolút a szakszövetségen múlik, illetve azon, hogy az adott sportág nemzetközi előírásai ezt lehetővé teszike; sajnálattal jelentem, hogy úgy tűnik, hogy például a labdarúgásban ezt jelenleg az UEFA előírásai nem teszik lehetővé, de más látványsportágban, csapatsportágban igen, tehát hogyha lehetőség van rá -, akkor a szövetség saját maga is meg tudja azt tenni, amit egyébként most a menedzserirodák, játékosügynökök folytatnak, úgy, hogy a szövetség által létrehozott menedzseriroda hangsúlyozottan nonprofit jellegű, tehát nincsen haszna. Ez egy nagy különbség, értelemszerűen egy magán-menedzseriroda pedig haszonért dolgozik, ez a világ legtermészetesebb dolga, nincs ebben semmi probléma, de a szövetség, lévén nem anyagi előnyt szeretne belőle, hanem alapvetően sportkarriert építeni, és ahhoz nyújtani segítséget, ezt anyagi haszon nélkül teszi meg. Hogyha létre is hozza a szövetség ezt a menedzserirodáját, az nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy ettől függetlenül bármely játékosnak legyen saját játékosügynöke, viszont ha játékosügynökön keresztül vagy játékosügynök segítségével igazol át egy játékos az egyik egyesületből a másikba - hogy egyszerűen fogalmazzak -, akkor az ügynökségi díj egy részét a szövetségnek kell befizetni, a szövetség az így befolyt pénzeket pedig kizárólag két dologra fordíthatja: egyrészt az utánpótlás-nevelésre, másrészt azoknak a szülőknek az elismerésére, akik az adott sportolót felnevelték. (14.00) Mindannyian tudjuk, hogy egyetlenegy szülő sem az anyagi haszon reményében viszi, mondjuk, hatéves korától kezdve a gyermekét egy egyesületbe vagy adja egy idegen városban kollégiumba, jár minden hétvégén a meccsre, veszi meg neki a mezt, sorolhatnánk. Nem az anyagi haszon érdekében teszi ezt egyetlenegy szülő sem, hanem azért, mert szereti a gyermekét. De, valljuk be őszintén, ez egy nagy áldozat, és ha van arra mód és lehetőség, hogy az adott országos sportszövetség valamilyen módon ellentételezze, jutalmazza ezt a
