Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. június 1. kedd - 206. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - HOHN KRISZTINA (LMP):

3000 magunk között, ha már ezt a kifejezést használta, a felsőoktatás is egy nemzetközi piac, ezen a piacon nemzetközi együttműködések és nemzetközi versenyek vannak. Ezért nekünk az az érdekünk, hogy ezen a felsőoktatási piacon egyrészt a magyar egyetemek is versenyképesek legyenek, tőkeellátottságuk nagyobb legyen, több pénzt tudjanak fordítani a minőségi felsőoktatásra, másrészt, hogy a világ legjobb egyetemei is érdekeltek legyenek a magyar felsőoktatási térség sikerében. Mindegy, hogy ezek keletről vagy nyugatról jönnek. Most ebbe a geopolitikai összefüggésrendszerbe, ha megengedi, nem mennék bele, de azt egyetlenegy közgazdász, jogász, tudományos életben dolgozó szakember sem vitatja, hogy azok az egyetemek, amelyek a nemzetközi rangsorokban elöl szerepelnek, azok jó minőségű egyetemek, azok nem egy pártideológiát képviselnek, mindegy, hogy az Amerikai Egyesült Államokban vagy Kínában találjuk őket. Ezek jó minőségű egyetemek, amelyek elvben hozzá tudnak járulni a magyar felsőoktatás megújításához mint egyetlenegy elem. (9.10) Szerintem a reformnak vagy ennek a versenyképességi fordulatnak a kulcseleme az, hogy a magyar állam önmagában, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásaival küzdünk, úgy döntött, hogy több forrást rak a felsőoktatásra nemcsak uniós forrásokból, hanem magyar költségvetési forrásokból is, ráadásul vagyont is kapnak az egyetemek, ami a szükséges, de nem elégséges feltétele a megújulásnak. Ha megnézi, hogy például az Amerikai Egyesült Államokban az Ivy League-be tartozó egyetemek hogyan indultak az 1800-as években, érdekes módon mit fog találni? Azt, hogy alapítványi formában indultak, azt, hogy az állam alapította őket és azt, hogy az állam vagyont adott nekik. (Dr. Mellár Tamás ingatja a fejét.) Dehogynem! Gyárakat, földeket, és ebből indultak el. Harvard, Yale, az összes Ivy League-es egyetem így indult 150 évvel ezelőtt. (Dr. Mellár Tamás közbeszól.) Sajátos történelmi fejlődésünk része, hogy nekünk ezt a hiányt most kell ledolgoznunk, de készek vagyunk ledolgozni, és azzal ellentétben, ahogy az ön szövetségesei 2010 előtt a válságot kezelték, mi azt gondoljuk, hogy válságban nem a humán szektorból kell kivenni a pénzt, nem az emberektől meg a vállalkozásoktól kell elvenni a jövedelmet, hanem éppen ellenkezőleg, adót kell csökkenteni, növelni kell a jövedelmet és a humán szektorokba, így az egészségügybe és az oktatásba több forrást kell tenni. Én nem értem, hogy ez az önök részéről miért nem támogatandó. Egyébként pedig a közgazdászokra vonatkozóan, ha csak egy megjegyzést megenged, ezek a közgazdászok valami olyanról mondtak véleményt, ami jelen pillanatban nem létezik. Nincs államközi szerződés, ami alapján közgazdaságtani elemzést lehetne folytatni, hogy ez gazdaságilag racionális vagy nem Magyarország számára. Ezt a parlament fogja később megtárgyalni, önnek is lehetősége lesz elmondania a véleményét erről, de egészen addig, amíg ezek a dokumentumok nincsenek a parlament előtt, amíg ezek a tárgyalások nem zajlottak le, addig ez semmi más, csak politikai hisztériakeltés egy oktatási nemzetközi együttműködés ellen. Nem értem, hogy ez miért jó önnek, nem értem, hogy ez miért jó a balliberális oldalnak. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett az LMP képviselőcsoportjából Hohn Krisztina képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy fontos problémára, törvényi hibára vagy hiányosságra, vagy egyszerűen csak tévedésre szeretném felhívni a figyelmet, amelyet a többi egészségügyi szolgáltató jelzett felém az elmúlt időszakban. Komoly fennakadásokhoz vagy akár a szolgáltatás megszűnéséhez vezethet adott helyeken, ha nem történik valamilyen érdemi változás, mert úgy tűnik, hogy az országban több helyen is veszélyben van az a fajta járóbeteg-szakellátás, amelyet száz százalékban NEAK-finanszírozással látnak el az egészségügyi szolgáltatók. A szolgáltatók szerződést kötnek a NEAK-kal, természetesen a betegek nem fizetnek a szolgáltatásért. Közfeladatot látnak el, általában magántulajdonban álló egészségügyi szolgáltatókról beszélünk, tehát magántulajdonban álló ingatlanokban, saját felszereltséggel látják ezt el nagyon jó színvonalon és korszerű felszereléseket használva. Ezekkel a cégekkel szerződések jöttek létre, mert mondjuk, adott önkormányzati feladatokat vettek át. Az egészségügyi ellátás finanszírozásában a német pontot használjuk, ennek a forintértéke 2017-ig folyamatosan emelkedett, 2017 óta azonban ez stabilan 1,98 forint, azóta emelés sajnos nem történt. A finanszírozás változatlansága miatt nem tudják ezek a szolgáltatók az orvosaiknak a megemelkedett béreket kigazdálkodni, kifizetni, mivel ők kimaradtak ebből. Az állami és önkormányzati fenntartású, illetve az egyházi fenntartású szolgáltatók bekerültek a törvénybe, de ezek a kft.-k vagy egyéb más, maszek szolgáltatók