Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 27. csütörtök - 204. szám - A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:

2875 részleteket, mert néha összevissza információkat hallunk, volt már olyan is, hogy 5-6 ezer diákkal kezdenek, és azok mind mesterszakosok lesznek, de most már teljes képzési ciklusról beszélnek -, egy olyan egyetem, ahol 5-7 ezer hallgató tanul, és van nagyjából 1000-1500-2000 oktató, az egy nagyon meghatározó intézmény, és ez igenis versenyhelyzet elé állítja, nagyon komoly versenyhelyzet elé állítja nemcsak a budapesti, hanem az összes magyar nagy tudományegyetemet. Csak zárójeles megjegyzésként: itt sokan sokat emlegették már a CEU-t. Zárójelben mondom, hogy ez egy magánintézmény volt egyébként, amely magánpénzből működött, de most zárjuk be ezt a zárójelet. Szóval, a CEU a Fudanhoz képest egy mikrointézmény volt a maga nagyjából 1500 hallgatójával és pár százas oktatói gárdájával, olyan 200 fő körül volt talán az oktatói gárda. Mi már a CEU jelenlétét is megéreztük, nem vérzett tőle a szívünk, csak láttuk, hogy a legjobb oktatókat meg a legjobb hallgatókat szépen folyamatosan szívják el. Na most, képzeljük el, hogy mi történik akkor, amikor egy ilyen egyetem többszöröse jön ide, állami pénzből sokkal jobban kistafírozva, mi meg, akik bent vagyunk a rendszerben, a nem fudanos részében a magyar felsőoktatásnak - mert ez is része lesz a magyar felsőoktatásnak, ugyanúgy, mint a CEU is az volt -, így versenyezzünk? Tehát teljesen abszurd az, ami itt történik. Ezért mondom, hogy nincsen önmagában probléma szerintem azzal, ha egy külföldi egyetem idejön, és campust épít, tőlem lehet akár kínai is, csak egyrészt nagyon alaposan kéne belőni ennek a méretét. Ennek sokkal kisebbnek kéne lenni, és teljesen világos, hogy nem oda kéne építeni, ahova tervezték. Majd a következő hozzászólásomban, a Diákváros kapcsán ezt kicsit részletesen elmondom, hogy mi azzal a probléma. Biztos értesültek róla, de akkor majd megismétlem, hogy mi a terület tulajdonosának a problémája ezzel, és mint a közvélemény-kutatásokból kiderült, a budapestieknek mi a problémája ezzel az elhelyezéssel. Másrészt igenis figyelembe kell venni azt, hogy milyen ennek a kínai egyetemnek a háttere. Egyrészt ez egy tényleg kimagasló, jó egyetem, itt mindig elhangzik, hogy a 34. helyen van. A legkülönbözőbb szakterületi listák vannak, van, amelyiken a 34., van, amelyiken a 160., teljesen mindegy, ez egy jó egyetem, tényleg a világ legjobbjai közé tartozik. Szóval, tudományos értelemben tényleg egy jó egyetem, de az is kétségtelen tény, hogy van egy nagyon erős ideológiai háttere ennek az egész intézménynek, és ezt nem lehet félvállról venni, és nem lehet úgy csinálni, mintha ez nem létezne, és nem lehet úgy csinálni, mintha ezen keresztül nem kapna befolyást vagy lehetőséget arra Kína, hogy befolyásolja a magyar közéletet, közbeszédet. És itt kanyarodok vissza arra, amit a legelején mondtam: igenis befolyásolják majd a magyar közéletet, ezért kellene ennek kisebbnek lennie, és ezért kellene már eleve deklarálni azt, hogy ez nagyon szoros nemzetbiztonsági felügyelet alatt működtethető campus lehet csak. Amit még esetleg ki lehet emelni, az talán az - és itt részben már átugrok a következő előterjesztésre -, hogy tényleg az egyik legfontosabb probléma, aki ismeri a budapesti felsőoktatás helyzetét, állapotát, az pontosan, jól tudja, hogy a kollégiumi férőhelyekkel van mindig a legtöbb probléma. Nagyon nehéz bejutni kollégiumba, aki nem jut be, nagyon drágán jut albérlethez, egészen máshogy néz ki az albérleti piac Budapesten, mint Debrecenben vagy Szegeden. Ezért nagyon örültem én magam is és nagyon sokan a kollégák közül is, amikor néhány évvel ezelőtt Palkovics miniszter úr, akkor még szerintem államtitkárként, behozta ezt a témát a Kulturális bizottság elé, és elmondta, hogy szeretne a kormány egy diákvárost, kollégiumi férőhelyeket építeni. Nagyjából 10-12 ezer kollégiumi férőhelyet emlegettek akkor. Mi ennek nagyon örültünk, és én aztán annak különösen örültem, amikor megláttam az első koncepciótervet, amely tényleg egy XXI. századi, modern városfejlesztési elképzelés, és így dobták ki egyik pillanatról a másikra ezt az egész elképzelést. Nem is az a probléma ezzel, hogy a város egy nagyon jó fejlesztési programját dobták ki, hanem potenciálisan a 10-12 ezer egyetemi hallgató kulturált elhelyezésének hiányával a magyar felsőoktatást billentették fenéken - ez is egy nagyon fontos probléma. Ezért mondom, hogy nem úgy, nem ott, nem akkorát és nem ebben a formában kéne építeni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK: Nagyon köszönöm. Tisztelt Képviselők! Kíván-e még valaki szólni? (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, a vitát lezárom. Schanda Tamás államtitkár úrnak pedig megadom a szót reflektálásra. Parancsoljon! SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy onnan folytassam, azon hozzászólások kapcsán próbáljak meg valamifajta reflexiót tenni, amelyekre még nem volt lehetőségem válaszolni a vita e szakaszában.