Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 27. csütörtök - 204. szám - A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Urak! Az elmúlt hetekben meghallgathattuk az önök propagandáját a Fudan Egyetemről, olvashattuk éjjel-nappal az önök közös... - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Urak! Az elmúlt hetekben meghallgathattuk az önök propagandáját a Fudan Egyetemről, olvashattuk éjjel-nappal az önök közös...
2849 képviselő úr azért előlegezte meg az önök véleményét, mert azt olvashattuk az elmúlt hetekben folyamatosan, hogy önök mit gondolnak erről a projektről. De önök nemcsak velünk, hanem Ujhelyi Istvánnal is vitatkoznak. Ujhelyi István azt nyilatkozta: „örülök annak, hogy a Fudan Budapestet választja bázisául, és természetesnek tartom, hogy az együttműködés keretében az egyetemnek telket ajánlanak föl.” Ezt mondta Ujhelyi István, aki a szintén kínai egyetemi együttműködéssel létrejött szegedi Konfuciusz Intézetnek az elnöke. Vagy éppen Oláh Lajossal, aki a XV. kerületben kínai alap- és középfokú iskoláért lobbizott éveken keresztül, és aztán meg is valósította ezt a projektjét, aki a kínai nagy fal baráti társaságnak az elnöke. Vagy mondhatnánk Gyurcsány Ferencet is. Az önök főnökére már csak hallgatni kellene, itt lenne az idő, hogy hallgassanak a főnökükre, aki azt mondta, amikor Kínában járt, hiszen a 2004-es miniszterelnökké válása után, amikor megpuccsolta Medgyessy Pétert, egy évvel később Kínába utazott miniszterelnökként: „az a célom, hogy Kína Magyarországon legyen, amikor Európába akar jönni.” Ezt 2005-ben mondta. Gyurcsány tehát 2005 szeptemberében munkalátogatáson járt Kínában, majd két évvel később ugyancsak kiment Kínába, s akkor a felesége, az önök egyik miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára is vele volt. 2007 szeptemberében arról beszélt Gyurcsány Ferenc, hogy nagyon támogatná a két ország közötti felsőoktatási együttműködést. S ezen látogatás alatt történt az is, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Innomed nevű magyar cég Dobrev Klára jelenlétében 150 ezer dollár értékű adományt nyújtott át a Fudan Egyetemnek orvosi monitorok és berendezések formájában. Daróczi Dávid, az önök akkori kormányszóvivője azt mondta: egy olyan megállapodás körvonalazódik, hogy a kínai diákok magyarországi tanulási lehetőségért cserébe kínai tőkéből Magyarországon építenének kollégiumot. Ez volt 2007-ben Gyurcsány Ferenc álláspontja, miután Dobrev Klárával közösen látogatták meg a Fudan Egyetemet, és méltatták az együttműködés jövőbeni lehetőségeit. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök ezt a projektet színtiszta politikai számításból támadják. Önök pontosan tudják, hogy a mostani világgazdasági és világpolitikai helyzetben a geopolitikai helyzetünk miatt minden nagyhatalommal pragmatikus együttműködésre van szükségünk. Van két szövetségi rendszerünk, a NATO és az Európai Unió, de ezenkívül is minden országgal a kölcsönös jó viszonyban, a tisztelet és nem a kioktatás hangján történő párbeszédben és a pragmatikus együttműködésben vagyunk érdekeltek. Igaz ez minden tőlünk nyugatra és keletre lévő nagyhatalomra is. És azt is pontosan tudják képviselőtársaim, hogy most, 2021-ben nem igaz az a régi tézis, hogy a tőke és a tudás kizárólag nyugatról keletre áramlik, hanem most már keletről nyugatra is áramlik. Folyamatosan bővülnek az ilyenfajta projektek egyébként szerte Európában. Ennél a törvényjavaslatnál igazából nem a Fudan Egyetemről vitatkozunk, hanem arról, hogy önök szeretnék-e, hogy Magyarország ebből a tudás- és tőketranszferből részesüljön és belépjen ezáltal a XXI. századba, vagy önök ezt nem akarják. Mert ha folyamatosan támadják az ilyen projekteket, akkor önök azt szeretnék, hogy a XXI. század új világpolitikai, geostratégiai jelentőségű kérdéseiből kimaradjunk. Önök azt szeretnék, hogy Magyarország bekerüljön valami safespace-be, egy kis buborékba, ahogy ezt Brenner Koloman megfogalmazta, mert ő azt kifogásolta, hogy akkor a magyar egyetemeknek helyt kell állniuk a versenyben. Hát, az a helyzet, hogy végre egyszer helyt kellene állni a versenyben, és végre egyszer jobbnak kellene lenni, és le kellene győzni azokat az egyetemeket is, amelyek magasabban rangsoroltak. Azt már nem is emelném ki külön, hogy hányféleképpen támadta Brenner Koloman a nemzetközi jegyzékeket, amelyek értékelik az egyetemeket, hogy a különböző rangsorokban ki hol található. Elmondta, nem aszerint értékelik, hogy mennyire szabad a gondolkodás vagy mennyire szabad gondolkodók vannak ott. Azt gondolom, hogy ha a Fudan a világ 34. legjobb egyeteme lett, akkor igencsak jó gondolkodók, tanárok, tudósok vagy kutatók dolgozhatnak a Fudan Egyetemen. Ő persze azt mondja, hogy nem szabad a gondolkodásuk. Akkor biztos a pártközpontban ülnek olyan okos emberek, akik a 34. legjobb egyetemmé tették a Fudant. Szerintem a nemzetközi szakmai rangsorokat nem érdemes támadni, semmiképpen sem ez a helyes út. Gazdasági, költségvetési szempontokat is hozott a képviselő úr. Én azt szeretném elmondani itt mindenkinek, az, hogy a világ első 50, de inkább mondjuk azt, hogy 100 egyeteméből bárki szeretne Magyarországra jönni, az összes magyarországi politikai erőnek az az érdeke, hogy ezt támogassa és segítse. Én Brenner Kolomannak azzal az egy mondatával tudtam egyetérteni, hogy jöjjön ide a heidelbergi egyetem is. Persze! Kérjük a képviselő úr segítségét a kapcsolatfelvételben és a különböző tárgyalások elősegítése érdekében. De miért lennének jobbak az európai uniós egyetemek más, Európai Unión kívüli egyetemeknél, ha a nemzetközi szakma azt mondja, hogy nem jobbak? A képviselő úr miért kizárólag csak európai uniós egyetemekben tud gondolkodni? Miért van az a bekorlátolt látásmódja a baloldalnak, hogy csak és kizárólag innen lehet egyetemeket hozni, szerte a világból meg nem?
