Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 27. csütörtök - 204. szám - A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2845 Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Pósán László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A Kínával való oktatási együttműködés nem új keletű, hanem a korábbi baloldali kormányok már ilyen irányú politikát kezdtek el, úgyhogy nyugodtan mondhatjuk, hogy ebből a szempontból itt van egyfajta politikai kontinuitás. Úgyhogy az első megjegyzésem az, hogy nem is értem, hogy ezek után miért ez a heves nekifeszülés ennek a dolognak. Ujhelyi István, jelenleg szocialista európai parlamenti képviselő még a magyar Országgyűlés baloldali alelnökeként azt mondta, hogy a nemzetközi felsőoktatás területén Kína és az Európai Unió eltérő politikai berendezkedése nem kell hogy konfliktust okozzon. Amikor Szegeden megnyílt a Konfuciusz Intézet, Botka László polgármester azt hangsúlyozta, hogy a kínai befektetők számára különleges bizalmi tőkét jelent, ha egy városban egy ilyen intézet működik, amelynek létrejöttében nagy szerepe volt a már említett Ujhelyi Istvánnak. A kultúra és oktatás terén jelenleg öt Konfuciusz Intézet és két Konfuciusz tanterem működik Magyarországon, a közép-kelet-európai országok között ezzel hazánk a negyedik helyen áll, tehát azt kell mondanunk, hogy Magyarországgal összevetve Románia, Bulgária és Lengyelország is előrébb tart, magyarán jóval több a kínai oktatási kapcsolatuk ezen a téren. (13.00) 2016-ban a magyar-kínai két tannyelvű iskolát gimnáziummá alakították, és ezzel párhuzamosan Kínában tíz egyetem kínál magyar képzési programot. 2019-ben a Budapesti Corvinus Egyetem, a Magyar Nemzeti Bank támogatásával, közös képzési programról írt alá megállapodást a Fudan Egyetemmel. A magyar-kínai oktatási együttműködésnek tehát komoly múltja van, bal- és jobboldali kormányokon átívelő története. Éppen ezért komolytalan és nevetséges az az ellenzéki állítás, hogy a Fudan budapesti campusának létrehozásával a kínaiak veszélyes kémközpontot telepítenének a Duna partjára. Magyarországon a rendszerváltás óta lehet külföldi vállalkozásokat alapítani. Ha egy titkosszolgálat ilyen céllal pozíciókat akar kiépíteni, azt már régen megtehette. De a Konfuciusz intézetek is épp úgy alkalmasak lehetnének vagy lehettek volna információgyűjtésre, amelyek jóval régebben jelen vannak, és nemcsak nálunk, hanem a világ szinte minden táján. A mai baloldal egyedül egy egyetemi campus létrehozásában lát nemzetbiztonsági kockázatot. Érdekes, hogy amikor 1996-ban a Fudan Norvégiában üzletimenedzsmentiskolát hozott létre Európa második legnagyobb üzleti főiskolájával, a Norwegian Business Schoollal közösen, a norvégok nem nemzetbiztonsági kockázatot láttak ebben, hanem nagyon komoly lehetőségeket. Ezt az üzletimenedzsment-iskolát az akkori norvég kormányfő, Gro Harlem Brundtland avatta fel ünnepélyes keretek között. A magyar baloldalnak, úgy tűnik, fontosabb politikai terméket gyártani a Fudan Magyarországra tervezett campusának kérdéséből, mint felmérni annak előnyeit és hasznát. De az is elképzelhető, hogy ez utóbbi meghaladja a szellemi képességét, és csak gyalázkodásra, gyűlölködésre képes. Ezért ideológiai okokra hivatkozva is támadják a Fudan budapesti letelepedését, és azt állítják, hogy ott majd kommunista ideológiát fognak terjeszteni. Nos, a Fudanon korábban is tanultak és jelenleg is tanulnak magyar diákok, és tanultak, tanulnak jelenleg nyugat-európai, amerikai diákok is szép számmal. Egyöntetűen azt állítják, az ilyen típusú ideológiai befolyási kísérlet sokkal kisebb, mint számos magyarországi, európai vagy éppen amerikai felsőoktatási intézményben. Amerikát, Észak-Amerikát, az Egyesült Államokat e tekintetben, azt gondolom, most manapság pedig joggal lehet kiemelni olyan vonatkozásban, ami úgy kapcsolódna egyetemekhez, hogy gyakorlatilag semmi köze tanulmányi kérdésekhez, lásd genderelméletek és ilyen egyéb típusú transzszexuális jogok, s a többi, s a többi. A nyugati világ ma tele van Fudan-együttműködésekkel, ahogyan erről államtitkár úr is beszélt, mert a Fudan egy valóban világszínvonalú oktatási intézmény, amelyhez hasonló nincs Kelet-Közép-Európában, de a nyugati világban is csak kevés üti meg ezt a szintet. Ahogy elhangzott, a nemzetközi rangsorban most a 34. helyen áll. Egyébként imponáló megnézni, hogy milyen rapid gyorsasággal érte el ezt az eredményét a Fudan, tényleg azt kell mondani, hogy gyakorlatilag néhány esztendő leforgása alatt. Van 33 ezer hallgatója, 300 kutatóközpontja, csaknem 300 Kínán kívüli egyetemmel van kapcsolata és 130 egyetemmel van valamilyen cserekapcsolata is, tehát igen szoros együttműködése. Elhangzott államtitkár úr részéről két példa, de engedtessék meg, hogy én kicsit részletesebben szóljak arról, hogy miféle kapcsolatok ezek, annak érzékeltetésére, hogy a Fudant körülbelül hova is kellene elhelyezni a
