Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 27. csütörtök - 204. szám - Egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KÁLLAI MÁRIA (Fidesz):
2837 Ezért a nemzetiségi közösségek számára hatványozottan elengedhetetlen a szakemberképzés, ezen belül a szakember-utánpótlás kérdéseinek rendezése. Engedjék meg nekem, hogy konkrét területet említsek, ami a magyarországi nemzetiségek többségénél megoldásra vár. Ez a nemzetiségi média területén kialakítandó és bevezetendő szakemberképzés és az ezt támogató ösztöndíjrendszer kiépítésének szükségessége. Az eredeti törvényjavaslathoz annak idején több, a nemzetiségi érdekeket közvetlenül érintő módosító javaslatot is megfogalmazott és benyújtott az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága. Ezeket a tisztelt Ház támogatta. Ahogy azt a felszólalásom elején elmondtam, bizottságunk nem fogalmazott meg módosító javaslatot a törvényjavaslat szövegéhez, azonban néhány pont vonatkozásában fontosnak tartom felhívni a figyelmet a nemzetiségi érdekekre. A törvényjavaslat 10. § (2) bekezdése új 6a) ponttal egészíti ki a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (7) bekezdését, amely a szakképzési tankönyv fogalmát hivatott bevezetni. Ezzel összefüggésben szeretném hangsúlyozni, egyben felhívni a figyelmet arra, hogy szükség lehet egyes tankönyvek nemzetiségi nyelven történő kiadására. A tankönyvjegyzék összeállításakor az illetékes munkatársak vegyék figyelembe ezt az eshetőséget is, amivel egyúttal garantálják a nemzetiségek idevonatkozó jogait. A tárgyi törvényjavaslat 11. §-a módosító rendelkezéseket tartalmaz a programterv vonatkozásában. A szakasz biztosítja annak lehetőségét, hogy az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programjába beépíthető az adott vallás hitelveinek megfelelő ismeret. Ezt analógiának tekintve úgy gondolom, hogy egyértelműen a nemzetiségi fenntartó számára is biztosítva van a nemzetiségi ismeretek beilleszthetősége a programtervbe. Az előbb említett egyik gondolathoz kapcsolódóan jegyzem meg, hogy a jelenleg tárgyalt T/16204. számú törvényjavaslat 12. §-a a szakképzésről szóló törvény 15. §-ának rendelkezéseit módosítja. Ennek a szakasznak pedig „Az oklevél, a szakmai bizonyítvány és a képesítő bizonyítvány” címet adja. Tapasztalatom azt mutatja, hogy nemzetiségeink tagjainak egyre fontosabb a hivatalos dokumentumok nemzetiségi nyelven történő kibocsátása. A hatósági dokumentumok anyanyelven, nemzetiségi nyelven történő kiállításában az országos önkormányzatok nyújtottak segítséget, vállaltak aktív szerepet. Gondoljunk csak bele, hogy a szakképzést sikeresen teljesítő diák, aki valamelyik nemzetiségi közösségünk tagja, kérheti oklevelének, bizonyítványának nemzetiségi nyelven történő kiállítását. Teheti ezt függetlenül attól, hogy ki az általa látogatott intézmény fenntartója. Ez nem utópia, ez csak egy lehetőség, amivel a jogalkotó számolhat, amikor az oklevél, a szakmai bizonyítvány és a képesítő bizonyítvány kiállítását szabályozza a jogalkotási folyamatban. A törvényjavaslat 26. §-a a szakképzési hozzájárulás fizetése alól mentesülő szervezeteket sorolja fel, a szakképzésről szóló törvény 105. §-ához képest részletesebben. E felsorolásban nem szerepelnek a nemzetiségi önkormányzatok, annak ellenére, hogy a helyi önkormányzatok az a) pont szerint kivételi körbe kerülnek. Mivel a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat eltérő szabályozás hiányában a nemzetiségi önkormányzatokra is alkalmazni kell, bízunk benne, hogy ez gyakorlati problémát nem jelent majd. A jogalkalmazást viszont nehezítheti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok tételesen nem szerepelnek a felsorolásban. Így konkrét jogszabályhelyre közvetlenül nem, hanem csak a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozás analógiájára hivatkozhatnak. Az általam megfogalmazottak és elmondottak olyan konkrét gyakorlatok voltak, amelyek egy nemzetiségi napirendként tárgyalt törvényjavaslat során, azzal összefüggésben felmerültek, tekintet nélkül arra, hogy a nemzetiségi bizottság nem fogalmazott meg módosító javaslatot. Mindenesetre bízom benne, hogy felszólalásommal rávilágítottam arra, hogy milyen összefüggésekben szükséges a nemzetiségi érdekeket is figyelembe venni a törvényalkotás során. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Дякую за увагу! (Taps a kormбnypбrtok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, szószóló asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Most van lehetőség kétperces felszólalásokra. Megadom a szót Kállai Mária képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon! DR. KÁLLAI MÁRIA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Azt gondolom, hogy maga az előttünk lévő javaslat természetesen baloldali képviselőkben is felhoz emlékeket, rögtön megadja annak a lehetőségét, hogy egy sor reflexszerű, „Mi, hogyan nem jó?” című gondolatot fogalmazzunk meg.
