Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 27. csütörtök - 204. szám - Egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik): - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Az oktatás és a szakképzés a nemzeti kereszténydemokrata kormány prioritásai közé tartozik. A célunk, hogy versenyképes, a ma... - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Az oktatás és a szakképzés a nemzeti kereszténydemokrata kormány prioritásai közé tartozik. A célunk, hogy versenyképes, a ma...

2832 Akkor nézzük azt, hogy mégis mi az, amit mi hiányolunk! Tisztelt képviselőtársaim a kormánypárti padsorokban, illetve államtitkár úr, visszakanyarodnék az SNI-s diákok történetére. Az SNI-s diákok 45 százaléka az általános iskola után a karrierjét a szakképzésben folytatja, és azon belül is a régen szakmunkásképzőnek nevezett iskolákban. Hatalmas az arányeltolódás, és az a helyzet, hogy ezt az arányeltolódást - tudom mondani és közvetíteni a kollégák panaszát - önök nem veszik észre. Még egyszer: annak a tizenhétezer-egynéhányszáz SNI-s tanulónak - viszonylag friss adatot próbálok idézni - a 45 százaléka majd valahol a középiskolai képzés 20 százalékát lefedő szakképző iskolákban folytatja a karrierjét. Megadják-e önök ehhez a pénzt, paripát és fegyvert, hogy az így ott keletkező és halmozottan jelentkező problémákkal a pedagógusok, a szakoktatók meg tudjanak birkózni? Ha azt mondják, hogy megadják, az nem igaz. S tegyük hozzá azt is, hogy milyen magas a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya ezekben az iskolákban. Tudom, a szakképzésről beszélve nemcsak a szakmunkásképzőkről van szó, hanem az újféle technikumokról is, ahol azért valamivel más a helyzet. De most szeretnék erre a 20 százalékos részarányt képviselő területre fókuszálni, és államtitkár úrból is legalább valamiféle ígéretet kicsikarni azzal kapcsolatosan, hogy oda fognak rá figyelni, és sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak majd ezek a problémák is. Mert bizony ezek a diákok, akikre önök hivatkoznak ebben a törvényjavaslatban - egyébként még egyszer mondom, nagyon üdvözlésre való módon -, nos ezek a diákok, illetve az ő szüleik sokszor úgy érzik, hogy le vannak rugdalva a Tajgetoszról, és ott vannak hagyva. Mert nincsenek meg azok a szakemberek ezekben az iskolákban, akik velük, az ő speciális problémáikkal foglalkozni tudnának. Szóval, az esélyegyenlőség nagymértékben csorbul. Lehet, hogy ezt nem látni, mondjuk, a luxusiskolákból, ahova előszeretettel járatják kormánypárti padsorokból is a politikustársak a gyermekeiket, de higgyék el, hogy ez a valóság, főleg azokban a vidéki szakképző iskolákban, amelyeknek a panaszszavát megpróbálom idetárni önök elé. S ha versenyképességről volt szó - lejár az időm, de azért erre majd térjünk vissza -, nagyon szépen hangzik elméletben, hogy növeljük Magyarországon a versenyképességet. De ha megnézzük a járvány előtti utolsó, 2019-es adatot, a Világgazdasági Fórum adatát, akkor mit is látunk, államtitkár úr? Azt látjuk, hogy a 140 vagy száznegyven-egynéhány felmért ország közül, ha pedig az Uniót nézzük, a 28 uniós tagállamot, akkor Magyarország a 24. Arra azért annyira ne legyünk büszkék, hogy megelőzzük Romániát meg Bulgáriát a versenyképességben! Akkor kell nekünk büszkének lenni, ha megelőzzük, mondjuk, Szlovákiát, Lengyelországot vagy Csehországot, messzebb nem megyek, mert az valóban igazságtalan lenne, tekintetbe véve azt a történelmi hátteret és múltat, ami Magyarország mögött van. Szóval, idekapcsolódóan azért lenne egy kérdésem: ha versenyképességről beszélnek, akkor mondják már meg nekem, hogy mondjuk, informatikaórából mennyi van abban az iskolatípusban, amiről az előbb beszéltem. És ha kevés van, mert a kérdésem nyilván költői, akkor hogy a fenébe lesz ebből versenyképes Magyarország? Hogyan kívánják azokat a diákokat, azokat a fiatalokat felkészíteni arra, hogy ők ennek a versenyképes gazdaságnak a nagy hozzáadott érték teremtésére képes tagjai legyenek? Hát, így ez nagyon nehezen fog menni. Meg úgy is, ha azokat az informatikatanárokat azokkal a feltételekkel, amelyek ezekben az iskolákban vannak, elüldözik. Elnök úr, csak egy kérdésem lenne. Ugye, 15 percem van? ELNÖK: Igen, képviselő úr. ANDER BALÁZS (Jobbik): Akkor köszönöm szépen, majd folytatom. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Majd a szószóló asszony felszólalását követően lesz lehetősége folytatni. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Az oktatás és a szakképzés a nemzeti kereszténydemokrata kormány prioritásai közé tartozik. A célunk, hogy versenyképes, a mai világ követelményeihez alkalmazkodni tudó, rugalmas, innovatív képzési lehetőséget biztosítsunk a magyar fiatalok számára. Mi, kereszténydemokraták támogatjuk a kormány azon célját, hogy Magyarország az innováció területén is élen járjon. Véleményünk szerint ehhez egy versenyképes, a mai kor kihívásaihoz alkalmazkodni képes szakképzési rendszer is elengedhetetlen. Ezt a célt szolgálja a kormány szakképzés 4.0 stratégiája, illetve a 2019 végén az Országgyűlés által elfogadott új szakképzési törvény.