Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 27. csütörtök - 204. szám - Egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2830 Mégiscsak egyetlen dolog, amit mindannyian alá tudunk húzni, a gazdaság szereplőinek a folyamatos észrevétele. Nagyon örülök annak a nem nagyon régi telefonnak a saját városomban, hogy hogyan lehet elintézni azt, hogy az adott szakképzési centrumban biciklijavító-képzés lehessen. Hál’ istennek, az ágazati jegyzékben meglévő szakmáról volt szó. Örömmel jelentem, hogy négy nap múlva meg volt hirdetve a képzés. Sorolhatnánk mindannyian egy sor olyan példát, amely azt biztosítja, hogy ha valóban egy szakképzési centrumnak, egy irányításnak a munkaerőpiaccal valós kapcsolata van, akkor ez hogyan hat a munkát keresőkre, a képzésben indulókra, a képzésen változtatókra, hogyan hat a fiatalokra. Én azt gondolom, összességében elmondhattuk, hogy mindez a törvényjavaslat vagy módosítási javaslat ezt szolgálja. Összességében, tisztelt Országgyűlés, néhány kiemelést szerettem volna tenni, néhány gondolatot aláhúzni. Elmondhatjuk összességében azt, hogy a gyors reagálást, a versenyképességet segíti, és felelősséggel veszi sorba azokat a finomításokat, amelyek a két törvényben szerepelhetnek. (11.30) A szakképzési törvény elfogadása során 2019-ben a következőt fogalmaztam meg felszólalásomban, szó szerint idézem: „Amennyiben elfogadjuk azt a törvényt, ezzel megtesszük azt az alapvető kötelességünket, hogy új értékre alapozva új pályára állítjuk a szakképzési rendszert, szolgálva ezzel a magyar családok, a magyar gazdaság boldogulását.” A módosítások támogatása, amit most szintén javaslok és kérek valamennyi képviselőtársamtól, tulajdonképpen ennek a gondolatsornak a folytatása. A fentiek alapján a Fidesz-frakció köszöni az elvégzett munkát, és természetesen támogatja a változások elfogadását. Bízom abban, hogy minden képviselőtársam ezt teszi. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Ander Balázs képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kállai képviselő asszony itt az előbbi percekben tulajdonképpen egy minőségbiztosítási csodának nevezte ezt a törvényjavaslatot. Számos olyan eleme lesz egyébként, amit én is szeretnék kiemelni dicsérőleg, de azért ne feledkezzünk meg arról, hogy mégiscsak a szakképzés 4.0-ról van szó. Hol a többi? Miért kérdezem ezt? Azért, mert eltelt itt tíz esztendő, aminek során ezt a minisztériumok között hánykolódó és sok szempontból mostohagyereknek tekintett és akként kezelt ágazatot nemcsak hogy ott hagyták az árok szélén, hanem bele is rugdalták. Mondom ezt egyébként úgy, hogy én magam is ott tanítottam mint a nemzet napszámosa, tehát azért hellyel-közzel, de, mondjuk, a való világból vannak olyasféle tapasztalatok, amelyekre alapozva ezt a kijelentést itt meg merem tenni. Tehát annak, hogy itt javítani kell valamit, megvolt az előzménye is. Nem tudom egyébként azt, hogy igazándiból hogyan is viszonyuljunk az egész törvényjavaslathoz, illetve dehogynem: alapjában más koncepcióban gondolkodunk, de az kétségkívül igaz, hogy számos elemét ennek az egész rendszernek javítani tudja majd az, ami itt a törvényjavaslatból elénk tárul. Viszont ez a tíz év mégiscsak elment, képviselőtársaim, a lecsóba, és hogy akkor Pokorni Zoltánra is utaljak: ezzel a tíz évvel együtt nagyon sok ezer gyermek és fiatal is ment Magyarországon a lecsóba, amit jó lett volna elkerülni, hiszen a jövőnkről van szó. Aztán hadd utaljak itt még - biztos, hogy nem fogják szeretni e miatt a nyilatkozata miatt - Révész Máriusz néhány nappal ezelőtti interjújára, amelyben elmondta, hogy olyan kaotikus iskolarendszer, mint amilyen Magyarországon van, nincs még egy Európában. És ha én itt az előbb arról beszéltem, hogy ez az ágazat, a szakképzés hánykolódott a minisztériumok között, összevissza változott, hogy éppen ki felügyeli ezt a nagyon fontos területet, akkor megkérem majd önöket, hogy ne azt mondják, hogy ez valamiféle ellenzéki vádaskodás, hanem szeretnék itt újfent csak utalni Révész Máriusznak a nagyon szomorú és a valóságon alapuló megállapítására. Azt, hogy ez a rendszer a mobilitást nem szolgálja Magyarországon, statisztikai adatok garmadájával lehetne alátámasztani, és az ilyen viták során ezt rendre citálni is szoktuk. A tanári bérek esetében, jól tudom, volt egy úgynevezett béremelés a szakképzés rendszerén belül, de azt ilyenkor elfelejtik hozzátenni, hogy azt megelőzően meg nem volt semmi, ráadásul a közalkalmazotti jogviszonyt is elvették az ott dolgozó kollégáktól, ami bizony egy hatalmas érdeksérelem a számukra. Na, szóval a tanári béreket is kellene rendezni még annál is jobban, ahogy ezt itt megtették, mert bizony Magyarországon belül is el vannak maradva a tanári bérek, mondjuk, a diplomás-átlagbértől, és ha egy európai kitekintést teszünk, akkor pedig a helyzet még siralmasabb, még gyalázatosabb.
