Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 26. szerda - 203. szám - A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2779 A biztonsági környezet változása egyrészről szükségessé teszi a korábban meghozott döntések tapasztalatának értékelését és nemzetközi mintákkal való összevetését, másrészről szükségessé teszi a válságkezelési, a különleges jogrend, illetve a védelmi és biztonsági szabályozás szisztematikus felülvizsgálatát és korszerűsítését, melyet az Alaptörvény tavalyi módosítása alapoz meg. A mostani törvényjavaslat tehát a már tavaly a parlament által megszavazott alaptörvény-módosítás végrehajtása, méghozzá túlnyomórészt már külön-külön szabályozott létező intézményekkel, melyeket most egy helyen hangolhat össze az Országgyűlés. A törvényjavaslat alapvetően most is ismert intézményeket szabályoz, ahol ezt a feladat jellege indokolja, a néhol szükségtelenül párhuzamos ágazati szabályozás helyett egyes intézményeket egy helyen jelenít meg. A törvényjavaslat véleményünk szerint erősíti Magyarország és a magyar emberek biztonságát, ezért a KDNP-frakció támogatni fogja azt. Köszönöm szépen. (Dr. Simon Miklós tapsol.) ELNÖK: Köszönjük. A következő felszólalónk Harangozó Tamás, aki az MSZP képviselőcsoportjának véleményét ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr! DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlésecske! Tisztelt Miniszter Úr! A törvény súlyához és az emberekre valójában gyakorolt hatásához képest kicsit családias a légkör itt a teremben. És akkor is mondom ezt, hogyha egyébként a nem hétpárti, de hétpártinak összehívott egyeztetésre nem mentünk el. Én örömmel hallom, hogy ezt a törvényt már két éve készíti elő valaki, annál is inkább örömmel hallom, merthogy tavaly november 10-én, a bizonyos éjszakán, a veszélyhelyzet kihirdetésének éjszakáján sikerült azt az alaptörvénymódosítást benyújtani ennek a parlamentnek, ami alapján a jelenleg tárgyalandó törvény egyáltalán szóba kerülhetett. Tehát ha ezt két éve készítik elő, akkor nem tudom, hogy azt a puccsszerűen benyújtott alaptörvény-módosítást mióta faraghatták, vagy esetleg ezt egy picit előbb csinálták, mint azt. Mondjuk, annak minőségét látva ezen sem csodálkoznék. Nagyon sokszor elhangzott a „rugalmas” szó, nagyon sokszor elhangzott a „keretjogszabály” szó. Csak tudják, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a javaslat nem a rugalmas nyugdíjba vonulásról vagy a home officeban való dolgozásról, esetleg a részmunkaidős szabályok rugalmas szabályozásáról szóló javaslat, hanem ez egy kőkemény, nagyon-nagyon komoly következményekkel járó közjogi csomag, amelynek a tárgya Magyarország fegyveres, rendvédelmi és titkosszolgálati szerveinek irányítása, vezetése egyrészről, rendkívüli jogrend idején is, mint halljuk, annyira rugalmas lesz, hogy már rendkívüli jogrenden kívüli időszakban is a főszabálytól eltérő módon való irányítása, vezetése, alkalmazása, illetve szintén nem mellékes módon a kedves állampolgárok magántulajdonát, magánszabadságát és a magáncégek tulajdonát is alapvetően érintő javaslat. Amikor az emberek magánéletéről, magántulajdonáról, szabadságáról vagy épp a magáncégek korlátozásáról, állami lefoglalásáról, felhasználásáról beszélünk egy törvényjavaslatban, akkor szerintem legalábbis a parlamentben nem feltétlenül a „rugalmas” szó az első, ami az embernek eszébe kell jusson mindenekelőtt. Persze, ebben sem vagyunk egyformák. De én azt gondolom, hogy ha az emberek látnák, tudnák és értenék, hogy ebben a javaslatban mi van, akkor sokan elborzadnának. De ha ez egy keretszabály, akkor árulja el, miniszter úr, vagy a jelen lévő kormánypárti képviselők, hogy minek a kerete, mi fogja kitölteni. Tehát beszélünk egy közjogi csomagról, ami tényleg alapjaiban átrendezné a védelmi, biztonsági környezetét Magyarországnak és azon belül a kormányzás lehetőségét, és még egyszer mondom, igen nagy terheket róva, részben meglévő terheket egyébként róva magukra az állampolgárokra is vagy éppen a magáncégekre, hogy azért csak illene tudni, hogy mik lesznek ennek a részletei. Azt mondja a miniszter úr, hogy 2023. január 1-jéig, a hatályba lépő Alaptörvényig, nyilván ennek a javaslatnak a hatálybalépéséig ezt majd meg kell tölteni tartalommal. (21.30) De milyennel? Mi az irány? Egyáltalán, ha ezen két éve dolgoznak, gondolom, azon is dolgoznak már egy ideje. Azért csak illene tudni, hogy az ember megítélje, hogy ez a papír egyébként találkozik-e azzal a szándékkal, amivel akár egyet is lehetne érteni. De azért amikor ebben a javaslatban az van, hogy a kormány azt a bizonyos új helyzetet 3 hónapra bármikor kihirdetheti, és az csak rajta múlik, hogy ez 3 hónapig fog-e tartani vagy 48 hónapig, ugye, elvileg nagyjából annyiból telik egy ciklus, az nemhogy nem derül ki, hanem az van ebben a javaslatban, hogy azt majd a kormány eldönti.
