Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 26. szerda - 203. szám - A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. BENKŐ TIBOR honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója:

2773 újabb és újabb feladatot rónak ránk. A NATO őszintén, nyíltan kijelenti: Európát keletről és délről érkező fenyegetettség érinti, ugyanis 2013-tól Európa biztonsági környezete oly mértékben és olyan dinamikusan változott, nevezetesen: az arab tavasz következményei, a tömeges illegális migrációs hullám, az Ukrajnában kialakult konfliktusok és az azokat megelőző hibrid hadviselés eseményei, az újabb európai terrorhullámsorozat, továbbá az információs technológia fejlődéséből adódó, a kibertérben megjelenő biztonságkockázati és bűnözési lehetőségek egy újabb korszakváltást idéztek elő. Ez utóbbi olyan mértékű kockázatként és fenyegetésként jelent meg a nagyvilágban, hogy a NATO a szárazföld, a légtér, az óceánok és a világűr után ötödikként a kiberteret is műveleti térré nyilvánította. De ne csak a határon túli vagy a kívülről érkező védelmi és biztonsági kihívásokban vizsgálódjunk, hiszen ha csak az elmúlt tíz évre tekintünk vissza, sajnos akkor is bővelkedünk olyan hazai eseményekben, ahol az emberek életének védelme és biztonságának megteremtése érdekében összehangolt állami és társadalmi összefogásra volt szükség. Emlékezzünk Kolontár és Devecser térségében a 2010-ben bekövetkezett vörösiszap-katasztrófára, a 2013. március 15-ei havazás okozta szélsőséges időjárás következményeire, ugyanabban az évben a Duna hazai szakaszának teljes vonulatában az elmúlt száz év legmagasabb dunai árhullámára, illetve a 2015-ös tömeges illegális migrációra, vagy éppen a több mint egy éve tartó koronavírusjárványra. Mint látható, bővelkedtünk olyan eseményekben, ahol az ország és az emberek biztonságának ügyét kellett szolgálni. Ugyanakkor tapasztalhattuk, hogy minden egyes, a korábbiakban említett védekezésnél a válságok kezelésével párhuzamosan, esetről esetre úgynevezett eseménykövető formában a jogalkotó törvénymódosításokkal, kormányrendeletekkel vagy határozatokkal reagált, vagyis nem állt rendelkezésre olyan keretszabályozás, amely az esetek tervezését, szervezését, a válságkezelés összehangolt begyakorlását, az állami és nem állami szereplők, valamint az állampolgárok ilyen esetekre történő előzetes felkészítését szolgálta volna. Bár az 1989-es rendszerváltást követő években a magyar Országgyűlés kialakította azt a törvényi keretrendszert, melyben az ország védelmének pilléreit az állami szervezetek, azon belül a Magyar Honvédség feladat- és hatáskörének markáns és átjárhatatlan szétválasztására alapozta, de megőrizte a poszthidegháborús nemzetközi helyzetnek megfelelően a béke és a békétől eltérő időszaki elkülönítés fő jellemzőjét, vagyis napjainkra elavulttá, alkalmatlanná vált a jelentkező kockázatok kezelésére. A most benyújtott törvénytervezettel az a célunk, hogy a rugalmasság eszközével teremtsük meg annak lehetőségét, hogy előre fel tudjuk készíteni mind a védekezésben részt vevő erőket, szervezeteket és szereplőket, mind az állampolgárokat az őket érintő bárminemű biztonsági kihívások ismeretére és annak kezelésére. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Számos nemzeti és nemzetközi biztonságpolitikai elemzés tanulmányozása előzte meg az előttünk fekvő javaslat benyújtását. Ezek közül kiemelném a NATO-főtitkár 2020. évi jelentését, amely kitér arra, hogy a fő biztonsági kihívások közé nem csak a fegyveres konfliktusok tartoznak. (20.50) Ugyanakkor kihangsúlyozza, hogy a mai kihívások között ott találjuk a Covid-19-pandémiás helyzetet, és nemcsak a vírus, de annak közvetlen vagy közvetett hatásait is, hiszen az előttünk álló kitűzött cél, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet ne váljon biztonsági válsággá. Továbbá láthatjuk egyes államok egyre agresszívebb fellépését vagy a nemzetközi terrorizmust és a növekvő számú kibertámadást, hogy csak néhányat említsek. A főtitkári jelentés azt is kihangsúlyozza, hogy a szerteágazó biztonsági fenyegetések nyomán a jövőben az ellenálló képesség integrált megközelítésére van szükség. Ezért nemzetközi, illetve szövetségesi szinten komoly tanulmányok és vizsgálatok folynak a XXI. század védelmi kihívásaira adandó válaszok kidolgozásához. A NATO tudományos berkein belül kutatják, hogy egy ellenérdekelt fél egy másik állam belső gyenge, sebezhető pontjait, jogi szabályozottságán alapuló közigazgatását, állami szervezeti elemeinek esetleges nehézkességét, hiányosságait veszi célba olyan szándékkal, hogy fegyver, azaz hagyományos háború nélkül miként tudja megbénítani, tönkretenni annak központi működését. Itt jön szóba a hibrid hadviselés helye, szerepe és feladata, és az ebből adódó, ellene való védekezésre történő felkészülés, valamint a koordinált, összehangolt vezetés feltételeinek megteremtése és munkájának begyakorlása. Itt kell megemlítenem a hibrid hadviselés egyik kiemelt eszközét és alkalmazásának módját, nevezetesen a főtitkár által is megfogalmazott kibertérben folyó műveleteket. E törvényjavaslat elfogadásával a tisztelt Ház az eddigi hon- és rendvédelmi külön-külön ágazati működést egészítheti ki az önkormányzati koordináció és az ágazati elhatárolást felváltó hatékony együttműködés