Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 26. szerda - 203. szám - A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2719 cselekményeket lefolytassa vagy lefolytattassa. Ezen időtartamok túllépése az, amelyet a jogalkotó a bírósági eljárás tekintetében objektív szempontból olyannak tekint, amely alkalmas az alapvető jog megsértésére. A törvényjavaslat a teljes polgári peres eljárás befejezéséhez általánosan hatvan hónapos, azaz ötéves időtartamot nyilvánít feltétlenül elégségesnek. Meghatározott, gyorsabb elbírálást igénylő ügyek, például személyállapoti perek, gyermek tartása iránt indított perek, munkaügyi perek esetén rövidebb, hároméves objektív időtartam kerül meghatározásra a teljes bírósági eljárás - értve ez alatt az elsőfokú eljáráshoz kapcsolódó rendes és rendkívüli perorvoslati eljárásokat is - vonatkozásában. A szabályozás a jogsérelem gyorsabb orvoslását igénylő ügyekhez kapcsolódó szigorúbb követelményekkel arra is ösztönzőleg kíván hatni, hogy ezekben az ügyekben hamarabb szülessenek meg a jogvédelmet garantáló érdemi döntések. Külön meghatározásra kerül a törvényjavaslatban az is, hogy az egyes bírósági szintekhez kapcsolódó eljárások - például az elsőfokú eljárás vagy a másodfokú eljárás - időtartama meddig minősíthető észszerűnek. Ennek oka, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának az egyezménnyel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata alapján nemcsak a teljes eljárás elhúzódása esetén, hanem adott esetben meghatározott eljárási szakasz szükségtelen elhúzódása esetén is indokolt vizsgálni az észszerű időtartam követelményének teljesülését, és kompenzálni az azzal kapcsolatos jogsérelmet. Ennek megfelelően például személyi állapotot érintő ügyekben, ha az elsőfokú eljárás lefolytatása a másfél évet meghaladja, akkor azzal kapcsolatban már vagyoni elégtétel jár. (15.40) Természetesen alapvető elvárás, hogy a peres eljárások a lehető legrövidebb időtartamon belül befejeződjenek, a törvényjavaslat ugyanakkor az észszerűnek már semmiképpen sem tekinthető időtartamok túllépése esetére garantálja az igényérvényesítés lehetőségét. Ha azonban az egyedi ügy körülményei indokolják, a kompenzációt elbíráló bíróság a törvényjavaslatban meghatározott időtartamoknál rövidebb időtartamban is meghatározhatja az adott eljárás vagy eljárási szakasz lefolytatásához szükséges észszerű időtartamot, és dönthet a kompenzáció megítéléséről. Ez a fajta rugalmas, mérlegelést engedő szabályozás felel meg leginkább az emberi jogok európai egyezményén alapuló elvárásoknak. Vagyoni elégtétel iránti igény folyamatban lévő és jogerősen befejezett bírósági eljárással kapcsolatban is érvényesíthető a törvényjavaslat alapján azzal, hogy a törvényjavaslat várható hatálybalépését követő egyéves, a bírósági szervezetrendszer fokozatos felkészülését segítő átmeneti időszakban csak jogerősen befejezett ügyekkel kapcsolatban lesz lehetőség igényérvényesítésre. A vagyoni elégtétel iránti igény bíróság előtti érvényesítésére vonatkozó eljárási szabályok kialakítása során is alapvető szempont volt a hatékonyság biztosítása. Az igény bírósági polgári nemperes eljárásban érvényesíthető, az alapul szolgáló ügyben nem érintett, kizárólagos illetékességű bíróságok előtt. Az igényérvényesítési eljárást az elhúzódó ügyben első fokon eljárt törvényszékkel szemben kell megindítani. Ha első fokon járásbíróság járt el, akkor az eljárást azzal a törvényszékkel szemben kell megindítani, amelynek illetékességi területéhez az első fokon eljárt járásbíróság tartozik. A megítélésre kerülő vagyoni elégtételt tehát a törvényjavaslat alapján az elhúzódó ügyben érintett bíróságoknak kell teljesítenie. Az igényérvényesítési eljárásban okirati bizonyításnak van helye. A hatékony és gyors ügyintézés érdekében az eljáró bíróság írásbeli eljárás keretei között, a rendelkezésre álló bírósági iratok és a felek által szolgáltatott egyéb adatok alapján dönt. A felek érdemi nyilatkozatainak, vagyis az eljárást megindító kérelemnek és az elleniratnak a beérkezését követően az eljáró bíróságnak három hónapon belül le kell folytatnia a szükséges bizonyítást, és eljárást befejező érdemi határozatát is meg kell hoznia. E határidőkeret meghatározása is azt a célt szolgálja, hogy az igényérvényesítő észszerű időn belül, megfelelő kompenzációban részesüljön. Ha a bíróság megállapítja, hogy a vagyoni elégtétel jár a kérelmezőnek, akkor kormányrendeletben meghatározott díjtétel és számítási mód alapján határozza meg a vagyoni elégtétel összegét. Tisztelt Képviselőtársaim! Záró gondolatként ismételten hangsúlyozom, hogy a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló törvényjavaslat az önök által már elfogadott, megújult polgári eljárásjogi szabályozáshoz kapcsolódik, annak alapvető célkitűzését, a perhatékonyság és az észszerű határidőn belül történő jogérvényesítés kiteljesedését kívánja előmozdítani azáltal, hogy hathatós jogkövetkezményt helyez kilátásba e követelmények nem teljes körű érvényesülése esetére. Kérem a tisztelt Országgyűléstől a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
