Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 26. szerda - 203. szám - A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2710 ELNÖK: Köszönjük. A következő vezérszónokunk Varga László, aki az MSZP képviselőcsoportjának véleményét ismerteti. Jegyző úr, öné a szó. DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilván itt is egy nagy terjedelmű kódex módosításáról van szó, amely sok területet érint, de ahogy elhangzott itt előttem, ezek a változások alapvetően a Harmadik könyvhöz, a jogi személyek szabályaihoz kötődnek. Azonban nem jelentenek elvi jellegű változást abban az értelemben, hogy a Ptk. eddigi jogi személyekkel kapcsolatos felfogását ez a módosítás sem változtatja meg. Többen előttem elemeztek a módosításból részeket, én ezeket nem mind ismételném meg, de mégis engedjék meg nekem, hogy néhány részletre kitérjek, és korlátozottan, de pár kérdést is megfogalmazzak azért. Egyrészt nyilván a módosítás egyik célja a gyakorlatban felmerülő félreértések kiküszöbölése a Ptk. szövegének pontosításával. Tehát ilyen értelemben nyilván ez egy szakmai gyakorlati jellegű javaslat, és pontosan ezért a gyakorlatban felmerülő problémákat is kezel, szabályokat alakít át oly módon, hogy az jobban illeszkedjen a gyakorlati igényekhez, tapasztalatokhoz. Ezek közül az egyik leglényegesebb talán, hogy a javaslat átfogó módon valamennyi, jogi személy irányítását végző testület vonatkozásában elhagyja azt a klauzulát, amely eltérést nem engedőnek minősíti a szótöbbségen alapuló döntéshozatalt. Ez nem azt jelenti, hogy a kisebbség a jövőben érvényes döntést hozhatna, nyilván ez a logikával szembemenő gyakorlat a jövőben is törvénytelen lesz; pusztán arra ad lehetőséget a Ptk., hogy azokban az esetekben, amennyiben a testület bármely tagjának valamilyen oknál fogva több szavazata vagy súlyozott szavazata van, abban az esetben erre a körülményre figyelemmel lehessen a döntést meghozni. Tehát nyilván itt akár olyan példákban is, amelyekben mondjuk, egy adott igazgatóságban, mondjuk, egy öttagú igazgatóságban összesen van, mondjuk, 15 egységnyi szavazat, de mondjuk, 10-et ebből kettő tag bír, akkor nyilván ez a kettő tag is tud ezzel a technikával döntést hozni, a másik három tag a régebbi szabályok szerint ilyen értelemben bojkottálhatta volna az üléseket. A másik jelentős változás itt nyilván a pótbefizetés jogintézményében van, ezt többen elmondták előttem, csak nagyjából térnék ki rá. Nyilván ez alapján, ahogy elhangzott, a stabilitást, a fizetőképességük hatékonyabb biztosítását szolgáló eszközként, általános társasági jogi jogintézményként szabályozza a pótbefizetést. Ennek oka, hogy a kft.-k esetén bevált szabály egyébként az nyrt. kivételével a legtöbb gazdasági társaság esetén megfelelően alkalmazható, és a kft.-k körében látott sikerességére tekintettel ennek alkalmazása indokolt is. Ezzel akár lehet egyetérteni. Végezetül a betéti társaságokra és a közkereseti társaságokra vonatkozó szabályozás is módosul. A javaslat megszünteti a közkereseti társaság és a betéti társaság törvény erejénél fogva történő megszűnését, figyelemmel arra, hogy ez a szabály ezen gazdasági társasági formák korábbi jogi személyiség nélküli gazdasági társaságként való működéséhez tapadt. A kkt. és a betéti társaság jogi személyiségéből következik, hogy léte, működése elválik a tagoktól. Ennek a változtatásnak az oka egy alapvető tévedésen nyugszik, amelynek lényege, hogy a tagok, illetve a belépő tagok abban a téves hiszemben vannak, hogy a közjegyzői hagyatékátadó végzéssel taggá válnak ezekben a jogi személyi formákban, ez azonban nincs így. Ez a félreértés ezen jogi személyek megszűnéséhez vezetett sok esetben. A javaslat ezt orvosolja azzal, hogy nem mondja ki a bt. és a kkt. megszűnését az ilyen esetekben, de fenntartja a bíróság azon jogát, hogy ezeket a jogi személyeket felhívja a törvényes működés helyreállítására, ezzel kiküszöbölhető a korábban említett tévedés anélkül, hogy ezen jogi személyek érdekében fölöslegesen kárt okozna az állam. Alapvetően tehát ezzel is lehet egyetérteni. Első látásra egyébként azt lehetne akkor mondani, hogy ez egy olyan csomag, amely kizárólag szakmai tárgyú, gyakorlati tapasztalatok motiválhatták a benyújtását, azonban kérdéses néhány passzus kapcsán, hogy mi lehet ennek az aktualitása. Itt azért az általam megkérdezett szakértőkben fölmerült az, hogy idesorolható akár a dunaújvárosi Dunaferr helyzete is. A cég irányítása rendkívül bonyolult hálón keresztül történik, ahol a közvélemény igen nehezen lát arra rá, hogy melyik tulajdonos hány százalékos irányítási joggal rendelkezik; sokkal nagyobb probléma, hogy ezzel a magyar bíróságok is igencsak megküzdenek. Jogos kérdésként merül föl, hogy ez a javaslat bármely formában kapcsolódik-e tehát a dunaújvárosi helyzethez, illetve a Dunaferr helyzetéhez, érintheti-e a kohászati üzem működtetését vagy sem. Ha erre tudna válaszolni államtitkár úr, azt megköszönném. Kérem az elmondottak figyelembevételét. Köszönöm a szót, elnök úr.
