Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - A nemzeti adatvagyonról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem arról szól ez a törvényjavaslat, amit itt Stummer képviselő úr állított, és amivel vádaskodott itt politikai véleményeket... - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem arról szól ez a törvényjavaslat, amit itt Stummer képviselő úr állított, és amivel vádaskodott itt politikai véleményeket...
271 Ez a koncepció az adatra mint forgalomképes vagyonelemre tekint, és teszi ezt nagyon helyesen. Mi azt kérjük, tekintsenek a végrehajtó hatalom jelenlegi birtokosai úgy is, mint közös kincsre, a közös jövőnk egyik legfontosabb zálogára, és kivételesen ne úgy rá, mint holmi zabrálni való jószágra. Itt, ezen a helyen meg kell sajnos jegyeznem, hogy a jelenlegi javaslatból nem sugárzik az általam elvárt transzparencia, nem látszik világosan, hogy végső soron és részleteiben mik a jelenlegi kormányzat szándékai. Az eddigi ismeret alapján önök éves szinten tízmilliárd forint nagyságrendű forgalmat várnak, miközben a törvényben sem a piaci igény teljesítési ellenértéke megállapításának szempontjai, sem a közfeladatot ellátó szerv és az együttműködő szerv részére az adatoknak rendelkezésre bocsátásával összefüggésben felmerült többletköltségeinek részletes szabályai nincsenek benne. Ez, ismerve az önök korrupciós gépezetének működési mechanizmusait, sajnos nem sok jót ígér. Egyik legnagyobb, részben az előbbiekhez kapcsolódó aggodalmam az is, hogy a Nemzeti Adatvagyon Tanácsban végső soron három politikai szereplő dönt a piaci igények kielégítésének körülményeiről és feltételeiről. A jelenlegi névsorban pedig Pintér Sándor és Palkovics László mellett ott van a nemzet férje, Rogán Antal is, akiről sok mindent el lehet mondani, de hogy sikítva menekülne a lába elé időnként lepottyanó közvagyonelemektől, na, azt nem különösebben. A működés logikája az önök elképzelése alapján valahogy így néz ki: a tájékoztatási szolgáltatásra irányuló igényt az igénylő a Nemzeti Adatagyon Ügynökség részére megküldi. A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség az igényt megvizsgálja. Ha az igény teljesítéséhez szükséges, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség megkeresi az együttműködő szervet annak érdekében, hogy az anonimizált adatokat adatelemzés céljából rendelkezésére bocsássa. A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség az igény teljesítésekor vagy elutasításakor a Nemzeti Adatvagyon Tanács által meghatározott szempontok és alapelvek figyelembevételével, piaci igény teljesítésekor és elutasításakor a Nemzeti Adatvagyon Tanács döntése alapján jár el. A tanács döntése alapján, amelyben a kisajátítás elleni tiltakozásairól nem híres Palkovics, az átláthatóságért vívott küzdelmeiért nem közismert Pintér és a felelős közvagyonkezelésről nem nevezetes Rogán miniszter urak döntenek. A lényeg ez, nem más, kedves államtitkár úr, minden más csak egy adminisztrációs bűvészmutatvány egy törvénygyárrá silányított Országgyűlés falai között. Nem kérem önöket, hogy vegyenek erőt most magukon, mert tíz év kormányzás után, azt gondolom, ez úgyis falrahányt borsó lenne. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Nacsa Lőrinc képviselő úr, a KDNP vezérszónoka következik. Tessék! NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem arról szól ez a törvényjavaslat, amit itt Stummer képviselő úr állított, és amivel vádaskodott itt politikai véleményeket megfogalmazva. De hát fogalmazott meg ő politikai véleményt több mindennel kapcsolatban; most éppen a határon túliaknak juttatandó támogatásokat bírálja, mint egy magukat nemzeti pártnak hívó párt képviselőjeként irigyli tőlük a támogatásokat. De a nemzeti adatvagyonról szóló törvényjavaslat miatt vagyunk itt az esti órákban, és a digitalizáció és a modern információs technológiák egyre nagyobb mértékű terjedése a gazdasági és társadalmi jelenségek mellett az állami adatgazdálkodásra és az állami adatkezelésre is komoly hatást gyakoroltak. Az információ, az adat napjainkban vezető értékcikké vált. Adatokat birtokolni, az adatokból élni ma már legalább annyira értékes, mint nyersanyaggal kereskedni. Számos, elsősorban internetes szolgáltatásért cserébe az adatainkkal fizetünk a hétköznapok során is. Ezt a tranzakciót sokszor észre sem vesszük, azt hisszük, hogy az adatszolgáltatás ingyen van, azonban hozzájárulunk ahhoz, hogy az adatainkkal, a rólunk szerzett információkkal kereskedjenek ezek a szolgáltatók, mellyel valójában ők sokkal jobban járnak. Ki ne találkozott volna azzal a hétköznapi helyzettel, hogy egy honlapra fellátogatva 27 fölugró ablakot kell végigkattintgatni az adataink mindenféle hozzájárulása érdekében? Az adatokra épülő gazdaságban az államnak is alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez, amihez szemléletváltásra van szükség. Az állam kezelésében rengeteg értékes adat áll, amit ideje az államnak is hatékonyan és a versenyképességet szolgáló szempontok alapján, de kellő garanciákat biztosítva felhasználnia. Ideje, hogy az állami adatra a nemzeti vagyon részeként tekintsünk, és forgalomképes vagyonelemként fogjuk fel a gazdaság szempontjából. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy kialakításra kerüljenek a nemzeti adatkormányzás és -gazdálkodás jogszabályi keretei. (22.50) Az előterjesztés az állami adatvagyon hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátására a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget, a NAVÜ-t jelöli ki. A NAVÜ nem hatóság, hanem szolgáltató ügynökség,
