Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 25. kedd - 202. szám - A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója:

2622 Köszönöm, Vargha Tamás államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája Soron következik a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány­előterjesztés T/15967. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Ezért megadom a szót Héjj Dávid képviselő úrnak, a bizottság előadójának. HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. május 13-án tartott ülésén megtárgyalta a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló T/15967. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 32 igen szavazattal, 2 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat célja a határokon átnyúló szülői felelősségi ügyek átfogó újraszabályozása. Ezek rendkívül szenzitív családjogi eljárások, így fontos, hogy a korábbi gyakorlati tapasztalatokra épülő szabályozás fokozottan biztosítsa a gyermekek érdekének érvényesülését a különböző eljárásokban. Az előttünk fekvő törvényjavaslat kettős célt szolgál: egyfelől meghatározza a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019/1111 EU-rendelet hazai végrehajtásához szükséges rendelkezéseket, másfelől pedig újraszabályozza a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, Hágában, 1980-ban kelt egyezmény magyarországi alkalmazását. A rendelet az eddigieknél egyszerűbb és hatékonyabb eljárásokat biztosít a más tagállambeli szülői felelősségi határozatok végrehajtására. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a rendelet teljesen eltörli valamennyi szülői felelősségi határozat tekintetében a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást, így gyorsabban és kisebb költséggel válik elérhetővé egy szülői felügyeleti határozat végrehajtása egy másik tagállamban is. A rendelet egyik kiemelten fontos célja a gyermek meghallgatáshoz való jogának erősítése is. Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára valódi és hatékony lehetőséget kell biztosítani a meghallgatásra, és a gyermek véleményét életkorának és érettségének megfelelően figyelembe is kell venni. Ennek megfelelően Magyarországon is gondoskodni kell arról, hogy a gyermekek részére az eljáró bíróságok, gyámhatóságok biztosítsák a meghallgatás lehetőségét. Tisztelt Képviselőtársaim! A rendelet a gyermekelviteli eljárással kapcsolatos szabályokat is több tekintetben módosította. Így például a gyermekelviteli ügyekben eljáró bíróság lehetőségeit bővíti azáltal, hogy ideiglenes intézkedést hozhat, és ezek némelyike határokon átnyúló joghatással is bír. Tisztelt Ház! A javaslat másik fontos célkitűzése a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló egyezmény hazai végrehajtásával kapcsolatos szabályozás korszerűsítése. A gyermek jogellenes külföldre vitele olyan súlyos krízishelyzet az érintett gyermek számára, amelyet gyorsított eljárásban mielőbb rendezni kell. Hazánk 1986-ban az elsők között csatlakozott az egyezményhez, a hazai eljárási szabályokat meghatározó rendelet mára azonban egyértelműen felülvizsgálatra szorul. A javaslat célja ezért a korszerűsítés, a jogellenes gyermekelviteli és nemzetközi kapcsolattartási ügyekben kialakult jó gyakorlat kodifikálása, a különböző hatóságok feladatainak világos rögzítése és a jelenleg rendeleti szinten szabályozott bírósági nemperes eljárás törvényi szintre emelése. Tisztelt Országgyűlés! Az eddigieknél modernebb és részletesebb szabályozás hozzájárulhat a határokon átnyúló, szétszakadt családokat érintő jogviták hatékonyabb rendezéséhez és az érintett gyermekek legfőbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom