Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 25. kedd - 202. szám - Dr. Gurmai Zita (MSZP) - az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez - „Miért nem egységes koncepció alapján újítják fel tatai városközpontot?” címmel - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
2580 Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Michl József, Tata város polgármestere és Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építésügyi helyettes államtitkára 2021. február 3-án közös sajtótájékoztatót tartott. A helyettes államtitkár elmondta, szerinte a város életében az jelentős előrelépés, ha a beruházásokat nem egyenként, hanem egységes gondolkodásba fűzve tervezik meg. Mindezek tükrében nehezen érthető, hogy az azóta már kiírt tervpályázat miért volt ellentétes ezzel a szemlélettel, a történelmi városközpontnak miért csak egy kis szeletére koncentrál. Önök a saját elképzelésüket gáncsolják el. Számos olyan épület maradt ki a tervből, amelyek nélkül egységes gondolkodásról egyszerűen nem lehet beszélni. Önök egyszerűen átverik a tatai embereket. A tatai polgárok nevében is kérdezem, ha már a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is úgy gondolja, hogy a városközpontot a felújítás során nem lehet részekre bontani, akkor miért született ezzel mégis ellentétes döntés. Miért csak egy hiányos tervpályázatot hirdettek meg? A magyar állam és az önkormányzat közös érdeke, hogy a történelmi városmag rehabilitációja egységes elvek, egymást erősítő célok mentén valósuljon meg. Ellenkező esetben az egymáshoz nem illeszkedő megoldások lehetetlenné teszik a terület fenntartható, gazdaságos fejlesztését. A város már most is tele van olyan kulturális ingatlanokkal, amelyeket nem tudnak rentábilisan fenntartani, és sajnálatos módon csak viszik a pénzt. Ilyen a szabadtéri színpad, az angolkerti kiskastély vagy az ökoturisztikai központ vagy éppen a rendház. (14.40) Néhány hete már benyújtottam egy írásbeli kérdést a témában, mert vészesen közeledett a pályázat kiírása. Azóta pedig le is zajlott a pályázat, anélkül, hogy bármi módosítás történt volna. 22 érvényes pályamű érkezett, a kiírás szerint a benyújtási határidő 2021. május 10-e volt. Egy ilyen fajsúlyú projekt kapcsán mindössze néhány hetet kaptak a pályázók a tervek elkészítésére. Csak nem arról van szó, hogy a győztes pályázó személye már régen eldőlt? Ugyanis kizárt, hogy néhány hét alatt egy ilyen komoly munkát el lehessen végezni. Sokkal valószínűbb, hogy a lapokat már régen leosztották, és a tervek is elkészültek a tatai polgárok megkérdezése nélkül. Mi több, a győztes pályázatot is csak az eredményhirdetés után ismerhetik meg a városlakók. Ez több mint hiba, ez bűn. A tatai városközpont történelmi magja egész Európa egyedülálló értéke. A szakmai szempontok figyelmen kívül hagyása és az egységes koncepció hiánya bűn a tatai kulturális értékek ellen, és bűn szerintem a tatai emberekkel szemben is. Államtitkár úr, nyugtasson meg, van esély arra, hogy egységesen tárgyalják! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Orbán Balázs államtitkár úré a szó. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Nem ez a legfontosabb pontja a mondanivalómnak, de két konkrétumra szeretnék reagálni. Egyrészt, hogy ön azt állította, hogy egy tervpályázat esetében a tervpályázatra nyitva álló határidő nem volt elégséges. Majd egy mondattal később az mondta, hogy 23 pályamű érkezett - nem 22, az én információim szerint 23. A két állítás egyszerre nem lehet igaz, képviselő asszony. Legalább egyszer olvassa át azt, amiből szeretné az interpellációját elmondani. A másik ilyen megjegyzése az volt, hogy a tervpályázatokat miért nem ismerhette meg ön, illetőleg az azzal összefüggő érdeklődők. Ez a tervpályázati eljárás sajátossága, hogy van egy szakmai bizottság, és anonim módon történik a pályáztatás. Tehát amire ön utalt, az bűncselekmény. Tehát remélem, hogy ilyen nem következett be. Azt javaslom, hogy bűncselekményre ilyen értelemben, legalább politikai értelemben való felbiztatást képviselő asszony a jövőben itt, a Ház falai között ne tegyen meg. De ennél sokkal fontosabb Tata és Tata városközpontja, Európa egyik egyedülálló értéke. A szocialista korszak komoly nyomokat hagyott az épületeken. Barokk, romantikus épület-kert együttes holttá vált, elpusztult, az enyészeté lett. Az Esterházy-kastély eredeti funkciójához méltatlan funkciókban került használatra. Rendszerváltozás után a várost sújtotta a spontán privatizáció, amikor még a vár egyik bástyáját is részvénytársaságba apportálták, tehát nagyon-nagyon nehéz helyzet volt. A kormány és a jelenlegi városvezetés eddig is és ezután is mindent meg fog tenni azért, hogy ebben a méltatlan kiindulópontban az egyébként történelmi, kulturális, építészeti értelemben egyedülálló város és annak városközpontja megújuljon.
