Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - PAULIK ANTAL nemzetiségi szószóló:
2524 számaihoz köti a nemzetiségi törvény, azaz nem kötődik feladatellátáshoz, nem kötődik valós aktivitáshoz, és a kiutalás alapjául szolgáló adatok tíz éven keresztül változatlanok maradnak. A támogatás felhasználásával és elszámolásával kapcsolatos feladatokat az érintett települések gazdálkodási feladatait ellátó önkormányzati hivatalok pénzügyi munkatársai végzik. Tekintettel arra, hogy a hazánkban őshonos nemzetiségi közösségek bázisát nagy általánosságban a kistelepülések adják, az említett pénzügyi jellegű szolgáltatásokat olyan közös hivatalok biztosítják részükre, amelyek dolgozóinak leterheltsége egyre gyakrabban nehezíti a nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködést. Ezért véleményünk szerint a települési önkormányzati hivatalok adminisztratív terheinek csökkentése szempontjából is hasznos volna, ha ez az említett támogatás - hasonlóan a települési önkormányzatok működését közvetlenül biztosító állami forrásokhoz - normatív támogatásnak minősülne, és elszámolása, ellenőrzésének rendszere is azzal megegyező lenne. Tisztában vagyunk azzal, hogy a most kifejtett problémakör ebben az évben túlterjeszkedik az előttünk fekvő törvényjavaslat tartalmán, éppen ezért ehhez kapcsolódó módosítást ebben az évben bizottságunk nem kezdeményez. Ahogyan korábban már utaltam rá, Ritter Imre képviselő úr tegnapelőtti beszédében elhangzott, hogy 2013 óta a nemzetiségeket támogató költségvetési keretek emelkednek, ennek köszönhetően valós lehetőséggé vált, hogy a nemzetiségi önkormányzatok végre valóban ellássák a nemzetiségek jogairól szóló törvényben megfogalmazott közfeladataikat. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a nemzetiségi kulturális autonómia szélesebb keretekben történő kiépülése is, ugyanakkor a gazdálkodási előírások bonyolult rendszere, az előírásoknak való megfelelés kényszere megnehezíti mind a megítélt támogatások felhasználását, mind pedig azok elszámolását. A helyi nemzetiségi önkormányzatok ilyen értelmű nehézségeiről már esett szó. Említettem már a korábban hatályos, a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásáról szóló kormányrendeletet is. Az abban lefektetett szabályok oly mértékben nehezítették meg elsősorban az országos nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodását és támogatásaik elszámolását, hogy a 2014. évi országgyűlési választásokat követően, amikor először alakulhatott meg a parlamentben Magyarországi nemzetiségek bizottsága, annak egyik első kezdeményezése a rendelet hatályon kívül helyezése volt. Hosszas tárgyalásokat követően erre végül is sor került, és a 2017. évi költségvetésben már a költségvetési törvény 9., majd az idei évtől a 10. melléklete foglalja össze a nemzetiségi támogatásokra vonatkozó külön szabályokat. Az országos nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási feladatait ellátó hivatalok jelzései alapján azonban ez a megoldás sem könnyíti meg a helyzetüket. Az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatásai a terület mindenkori kormányzati felügyeletét ellátó tárca, jelenleg a Miniszterelnökség fejezeti kezelésében találhatók. Fontosnak tartom azt is megemlíteni, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok és az intézményeik éves támogatásául szolgáló keretek összegszerűen is megjelennek a költségvetési törvényben. Az ezekhez való hozzáférés feltétele az országos önkormányzatok kezdeményező kérelme, majd ennek alapján a támogatások felhasználására vonatkozó, a Miniszterelnökség pénzügyi-gazdálkodási szabályzatában megjelenő, a költségvetési törvény vonatkozó mellékletében lefektetett szabályoknál lényegesen összetettebb előírásokat is tartalmazó támogatói okirat kiadása. A fejezeti gazdálkodás logikája szerint a felhasználást követően a felhasznált költségvetési támogatás összegéről és az abból fedezett kiadásokról az államháztartási törvény és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szabályai szerint az önkormányzatnak költségvetési beszámolót kell készítenie, amelyet a KGR-K11 adatszolgáltató rendszeren keresztül az Államkincstár felé be kell nyújtania. A beszámoló alapján készül el a zárszámadási előterjesztés és a határozattervezet, amelyet a közgyűlésnek úgy kell elfogadnia, hogy legkésőbb a tárgyévet követő ötödik hónap utolsó napján hatályba lépjen. Az országos nemzetiségi önkormányzat a zárszámadásról szóló közgyűlési előterjesztést és határozatot tartalmazó részletes szakmai és pénzügyi beszámolóját a zárszámadás elfogadását követő 15 napon belül nyújtja be a miniszter számára. A gazdálkodás szabályszerű voltát ezután az országos nemzetiségi önkormányzatok belső ellenőrzési rendszere mellett ellenőrzi a Magyar Államkincstár, az Állami Számvevőszék, valamint a támogató, azaz a Miniszterelnökség. Úgy gondolom, az ismertetésből kitűnik, hogy ez egy meglehetősen összetett, és talán nem túlzás, fölöslegesen bonyolult rendszer, amely az egyébként is a pénzügyi szakemberek hiányával küszködő országos nemzetiségi önkormányzatok életét indokolatlanul megnehezíti. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 126. § (2) bekezdése szerint az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben támogatást nyújt a nemzetiségi önkormányzatok részére a nemzetiségi közfeladatok ellátásához, a nemzetiségek oktatási és
