Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2512 A jelenleg hatályos szabályozás lehetőséget nyújt arra, hogy az önkormányzatok az éves költségvetési beszámolójukban a költségvetési évben folyósított támogatások felhasználásával kapcsolatos önellenőrzést is lefolytathassanak. Ezen önellenőrzések száma azonban minden évben csökken. 2019-re vonatkozóan 4; 2018-ra vonatkozóan 5; 2017-re vonatkozóan 2; 2016-ra vonatkozóan 17; 2015-re vonatkozóan pedig mindössze 12 alkalommal éltek e lehetőséggel az önkormányzatok. A helyi önkormányzatok jellemzően a támogatás beszámolójának javítását inkább a felülvizsgálat, semmint az önellenőrzés során kezdeményezik. A módosítás nem érinti általánosan az önkormányzatokat, hiszen azok az éves felülvizsgálat során ezen jogkörükkel továbbra is élhetnek, mindössze tehát egy adminisztrációcsökkentésről van szó. (14.30) A jogalkalmazás elősegítése érdekében az önök előtt törvényjavaslat két évvel meghosszabbítja azt az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényben foglalt nyolcéves határidőt is, ami alatt az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonsági feltételeinek történő megfelelést biztosítani szükséges. A javaslat alapján így lehetővé válik, hogy az állami és önkormányzati szervek részére egy olyan elektronikus rendszer kerüljön kialakításra, ami a működésüket és gazdálkodásukat is érintő információk naprakész nyilvántartása mellett az információk hatékony védelmét is szolgálja. Tisztelt Ház! Az imént elhangzottak során több szó is esett a támogatásokról, azok felhasználásáról. Ezzel összefüggésben emelném ki azt a módosítási javaslatunkat is, ami a meg nem ítélt támogatásokkal kapcsolatos. A jogalkalmazás során többször felmerült az a probléma, hogy a támogatási jogviszony szereplői sok esetben nem tudták megítélni, hogy a támogatási jogviszony keletkezésére irányuló eljárással kapcsolatos jogvita eldöntése mely hatóság vagy bíróság döntési kompetenciájába tartozó kérdés. A törvényjavaslat egyértelműen rögzíti, hogy a támogatói okirattal vagy a támogatási szerződéssel létrejövő támogatási jogviszony létesítésére irányuló eljárás során felmerülő jogvitákat nem valamely kormányzati szerv, hanem a független polgári bíróság jogosult eldönteni, mégpedig polgári peres eljárás keretein belül. A bíróságok tekintetében fontosnak tartom kiemelni, hogy a rendes bírósági szervezetrendszer tehermentesítése érdekében is tartalmaz módosításokat a törvényjavaslat. Eszerint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvény által létrehozásra kerülő koncessziós állandó választott bíróságra vonatkozóan javaslat a választottbíráskodásról szóló törvénybe iktatással meghatározza a koncessziós eljárásokkal és a koncessziós szerződésekkel összefüggő jogvitákkal kapcsolatos alapvető szabályokat. A javaslat ennek megfelelően rögzíti, hogy a koncessziós eljárásokkal, valamint a koncessziós szerződésekkel összefüggő jogviták a koncessziós állandó választott bíróság, illetve az eljárási szabályzatuk szerint megalakított választottbírósági tanács hatáskörébe kerülnek. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az átláthatóság és a központi költségvetésből származó forrásokkal való felelős gazdálkodás végett az önök előtt lévő törvényjavaslat kiterjeszti továbbá a költségvetési felügyelő kirendelésének lehetőségét az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok körére is. A javaslat alapján így lehetővé válik az, hogy költségvetési felügyelőt olyan gazdasági társasághoz is ki lehessen rendelni, ami az állam, legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában áll. Ennek indoka, hogy bár e gazdasági tevékenységet végző leányvállalatok önálló jogi személynek minősülnek, azonban szervezetük és gazdálkodásuk mégis nagymértékben függ az állam kizárólagos tulajdonában álló anyavállalattól. A módosítás eredményeként így a leányvállalatoknál is folyamatos kontroll valósulhat meg úgy, hogy már a kiadási folyamat elején is biztosítottá válik az egységes elvek szerinti közpénzfelhasználás. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a leányvállalatok működésében, törvényességi és gazdasági ellenőrzésében változás nem történik. A költségvetési felügyelő e gazdasági társaságok vonatkozásában is kizárólag javaslatokat és véleményeket fogalmazhat meg a társaság közpénzfelhasználására vonatkozóan, és ezen állásfoglalások és vélemények alapján a társaság működése hatékonyabb közpénzfelhasználást eredményezhet. Hangsúlyozni szeretném, hogy a költségvetési felügyelő kirendelése nem új jogintézmény, a módosítás kiszélesít egy már meglévő jogkört. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kormány kiemelt célja a tudományos kutatás működésének és a finanszírozásának biztosítása. Az önök előtt lévő törvényjavaslat - támogatásuk esetén - két ponton is hozzá kíván járulni ezen célhoz. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény módosítása a „Nemzeti laboratóriumok” programot érintően, annak működésének és finanszírozásának költségvetésbe való
