Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK):
2485 nem kínálnak semmilyen lehetőséget, pedig az elmúlt tíz év alatt többször volt erre figyelemfelhívás, és lehetőségük is lett volna rá, de ilyen állami bérlakásépítési programot nem indítottak el, az önkormányzatokat külön nem segítették, sőt most az utolsó lépéssel pedig ellehetetlenítik azokat is, akik az elmúlt években az önök gyakorlatával, és mondhatnám úgy, hogy pozitívan diszkrimináló megoldási módjaikkal szemben ennek ellenére bérlakásokat építtettek, őket most lenullázzák. Azt gondolom, ezt számos városban tapasztalták, ők most éppen felszólalnak az ellen a gyakorlat ellen, amit kellően önös érdekből akarnak megcsinálni, és ilyen módon a bérlakásokat kötelezően értékesíttetni az önkormányzatokkal. A másik rész, amire szeretném államtitkár úr figyelmét felhívni, hogy óriási tévedés az, amit mondott egyébként, hogy az átadott lakások száma milyen magas volt ebben az időszakban. Tisztelt Államtitkár Úr! A fele sincs annak, mint ami Gyurcsány kormányzása alatt megtörtént: akkor 42 ezer lakás kapott egy évben használatbavételi engedélyt, most a legnagyobb számuk, amit az elmúlt tíz év alatt elértek, az is itt az utolsó években történt, egyetlenegy alkalommal volt 21 ezer darab. Na, ez a teljesítmény, és ez van önök mögött, idáig jutottak vele! És itt ilyen szempontból ne tagadjuk el, hogy az első Fidesz-kormány idején elindult lakásépítési program, támogatási rendszer felfutott az egekbe, egyébként az akkori kormányzat ezt csökkentette (Nacsa Lőrinc: Megszüntette!), de ennek ellenére az, ami... Kedves Képviselőtársam! Még ha bele is akar beszélni abba, amit én mondok, tessék megnézni az adatokat, ha már ön is szokott rá hivatkozni! (11.50) Tessék megnézni, nem utána, hanem egyébként a Gyurcsány-kormányzás, 2004 után történt az, hogy 42 ezer lakás átadására került sor, bármennyire is tetszik ez önöknek, vagy nem. Ami pedig ilyen szempontból a költségvetés egészét érinti, kezdjük talán a költségvetésitörvény-javaslatnak az értékrendjével, a végén, ami összefoglal, azt gondolom, több területet az állam működésével és az én olvasatomban az állam terjeszkedő magatartásával megvalósítva. Az adócentralizáció becsült, illetve várható, 2020-22. évi alakulásáról a költségvetésitörvény-javaslat nem tartalmaz adatokat. Ezt én hiányolom. Az államháztartás idei kiadási szerkezete változásának megítélését rendkívül korlátozottá teszi, hogy nem állnak rendelkezésre a 2020. évi előzetes adatok, a ’21. évi előirányzatok pedig még módosítás előtti állapotban vannak, és ilyen módon nem is tartalmazhatják, erre a homokra kell várat építeni. A 2022. évi költségvetésitörvény-javaslat központi alrendszerére vonatkozó adatai: az előirányzathoz képest 2022-ben csökken az állami működésre, különösen a jóléti funkciókra elkülönített rész, illetve hányad. Azt gondolom, ebben rendkívüli felelősségük van, és hogy hova vezet az, hogy 2,9 százalékponttal ez csökken, és mit preferálnak helyette, erre gondolok, amikor az értékválasztásról beszélünk, mert eközben pedig a gazdasági funkciók tekintetében pedig növekszik. Emellé tegyük oda, hogy az államadósság-kezelés is 0,7 százalékponttal növekszik. Ilyen módon egyértelművé válik, sőt, ha további részleteket nézünk, a védelmi kiadásokra vonatkozó az, ami növekszik jelentősen, az egészségügyet tegyük ide korrekten, ezt mi is fontosnak tartjuk, hogy az növekedjen, bár nem elég mértékben. Az viszont elfogadhatatlan, hogy az oktatási rész pedig igenis csökken 1,8 százalékponttal, mint ahogy a társadalombiztosítási jóléti kiadások aránya is csökken több mint 3 százalékkal, tisztelt államtitkár úr. Az oktatásban főleg, de nemcsak a felsőoktatás részesedése csökken - hogy ez mennyire az alapítványi rendszer következménye, azt én még nem tudom, valószínűleg még kevésbé, ez még egyelőre a saját döntésük -, de mérséklődött a szórakoztatás, kultúra részesedése, eközben pedig a sporté növekszik. Így azt kell hogy mondjam, ezek a tervek arra utalnak, hogy a kiadási többletek által okozott magas államháztartási hiány mindenekelőtt az állam gazdasági szerepvállalása terjeszkedésének a következménye, és jelentősen csökkentik eközben a jóléti, az emberekhez kapcsolódó kiadásokat. És akkor nem kell csodálkozni, hogy ha képviselőtársaim említik a családi pótlékot, és még sorolhatnánk sok mindent, ami ilyen módon ebből kimarad. Tehát összefoglalóan én megállapítom, azt, hogy márpedig annak az igen magas hiánynak, amit nemcsak 2021-re, hanem 2022-re terveznek, az egyik fő oka ez, a védelmi, sport- és kamatkiadások növekedéséből fakad, és erre mondjuk mi azt, hogy márpedig ezt jelentősen csökkenteni kellene. Ebből látszik az, hogy a kormány, illetve a Fidesz-állampárt törekvése, hogy azok a beruházások, az az erőltetett beruházási növekedés jelenjen meg valakiknél, és így átcsoportosítanak oda. Na de kinek tojja a tyúk az aranytojást? - ez az igazi kérdés. Összefoglalóan nyugodtan mondhatom: a nemzeti tőkésosztálynak. Önöknek kimondott politikai céljuk, hogy ők minél erősebbek legyenek. Hogy ennek mi a politikai célja és szándéka, azt most egyelőre ne tegyük ide, azt megvitatjuk majd máskor, nem a költségvetésnél, de jelenleg önöknek ez a legfontosabb, úgy tűnik. A költségvetés tavaly a beruházási támogatásból az uniós átlag háromszorosát biztosította. A 2022. évi törvényjavaslat ezen ismert tények ellenére deklarálja a kormány elkötelezettségét a beruházások további
