Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP):
2477 Ilyen helyzetben az Európai Uniónak már intézkednie kellett volna 2010 előtt is, például a túlzottdeficiteljárással kapcsolatos lépéseket megtenni. Ezt nem tette meg a baloldali kormányzás idején, azonban 2010-ben rögtön leültette Magyarországot a szégyenpadra, és ilyen körülmények között kellett nekünk saját erőnkből, mintegy saját hajunknál fogva kihúzni magunkat a mélyvízből. Ezt szolgálta az akkor bevezetett úgynevezett - közgazdászok között is úgy használt - unortodox gazdaságpolitika, amiből az következett, hogy lecsökkent a költségvetési hiány 3 százalék alá, a munkanélküliség 5 százalék alá került, sőt jóval kevesebb is volt, és a túlzottdeficit-eljárás következményeit is megoldottuk, tehát Magyarország felállhatott arról a bizonyos szégyenpadról. Hogy miért soroltam föl ezeket az előzményeket? Azért, mert tapasztalat van rá, bizonyíték van rá, hogy a magyar kormány, a 2010 óta regnáló magyar kormányok képesek voltak ezt a nehéz gazdasági helyzetet megoldani, ezt a nehéz örökséget megszüntetni, és egy növekvő pályára állították a magyar gazdaságot, beleértve a bérek növekedését, karbantartva az inflációt és csökkentve a munkanélküliséget. (11.00) Azért soroltam ezeket föl, mert alapvetően a külső körülmények miatt - és ez a koronavírus-járvány miatti intézkedések következtében állt elő - hasonló helyzetben vagyunk, tehát valamelyest növekedett a munkanélküliség a járvány ideje alatt - ma már ez visszaállt az eredeti kiindulási pontjára - , és növekedett az állam eladósodottsága is. De mi az óriási különbség 2010-hez képest? 2010-ben nem volt arra lehetősége az új kormánynak, hogy például hozzányúljon egy gazdaság-újraindítási akciótervhez. A mai költségvetési tervezet ennek a gazdaságújraindítási akciótervnek fontos, elengedhetetlen és jó eszköze lesz, mert újra cél, hogy növekedési pályára állítsuk az országot; ennek során tovább folytassuk a gyermekes családok támogatását, az otthonteremtési programjainkat, emellett ígéreteinknek megfelelően tudjuk emelni, vagy tudjuk a 13. havi nyugdíjat visszaállítani, és a 25 éven aluliak számára, akik jövedelemmel rendelkeznek, adókedvezményt, adómentességet biztosítsunk. Ez a költségvetés, ha ránézünk, az ország újraindításának költségvetése, amelynek eredményeképpen 2021-ben a GDP 4,3 százalékkal fog növekedni a tervek szerint, és ’22-ben 5,2 százalékos növekedésre számíthatunk. Ha megnézzük a költségvetés irányát, akkor azt lehet látni, hogy ezt minden esetben támogatja; minden arra fókuszál, hogy azt a célt szolgálja a költségvetés, hogy Magyarország az egyik legélhetőbb országa legyen Európának. És bízom abban, hogy a költségvetésben megfogalmazott eszközökkel sikerül a gazdaság növekedési pályára történő visszaállítása; sikerül a munkanélküliség csökkentése és a foglalkoztatottság növelése. Emellett fontos szakirányú eszközök is vannak. Az energiapolitikára hadd térjek rá egy pillanatra! Tovább folytatódik a magyar energiatermelés zöldítése. Ennek fontos eszköze a Paks II.-beruházás folytatása, a napenergia dinamikus részvétele az energiatermelésben és a geotermikus energiaforrások feltárása, és hozzá kell tenni, hogy a lignit-, szénalapú energiatermelés fokozatos kivezetésével előreláthatólag szükséges egy új gázos alaperőmű építése is. Hozzá kell tennem, hogy a megfelelő gazdaságpolitikai, költségvetés-politikai környezet kialakításával ezen problémák nagy részét a piac maga a piaci eszközeivel meg tudja oldani, és a tekintetben nem marad bizonytalanságban a magyar társadalom, hogy az ellátásbiztonság, a fenntartható energiatermelés, a fogyasztói teherbíró képesség és a gazdasági társaságok versenyképessége megmarad, sőt a bevezetett eszközökkel még növekedni is fog. Nagyon fontosnak és jelzésértékűnek tartom, hogy az európai uniós LIFE, azaz környezetvédelmi és éghajlatváltozási program EU-s részét tekintve, ennek a kiegészítésére a költségvetés 22 861 millió forintot tesz félre. Ez a benyújtott kérelmek támogatását jelenti, és úgy gondolom, hogy e tekintetben is biztosak lehetünk abban, hogy azt a célt, hogy 2050-re a magyar energiatermelés semlegessé válhat a kibocsátás szempontjából, el tudjuk érni. Még fontos hozzátenni valóban, hogy tovább folytatódik az önkormányzatok működési költségeinek támogatására vonatkozó irány. Erre mintegy 100 milliárd forint körüli többlet van a költségvetésben a 2020-as költségvetéshez képest, ha jól láttam a számokat. Ebből 50 milliárd forint biztosított körülbelül a „Modern városok” program befejezésére, az eddig el nem indított projektek elindítására, ami a „Modern városok” programjának megállapításai között van. Hogy ez mennyire fontos, azt alá kell húznom egy fontos adattal, nevezetesen Érd városa kapcsán, hogy 2019-2021 között „az önkormányzatok működésének általános támogatása” című rovatban az szerepel, ha megnézzük az adatokat, hogy mindez 37,14 százalékkal növekedett. Tehát az, hogy az önkormányzatokat
