Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. február 16. kedd - 180. szám - Az ügyészség 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

241 szégyenpadjára hozza ezzel, az ilyenfajta kimutatásokkal, és én azt gondolom, hogy erre rá is szolgált a kormány, hogy idejussunk, hiszen mindent megtett azért, hogy ez bekövetkezzen. És hogy melyek azok a mutatók, amelyek idejuttatták az országot, és most a legutolsó év vonatkozásában nézzük, ebben már a Covid-járvány hatása is érezhető, hiszen a járványügyi beszerzések jórészt átláthatatlanok voltak, mennyiségileg sokszor sokszorosan meghaladták a szükségletet, áron felüli, túlárazott vásárlások történtek nagy arányban; a járvány hatására felgyorsult a demokratikus intézményrendszer lebontása; a közérdekűadat-igénylés megválaszolási határidejét kitolták; az Alaptörvényben módosították a közpénz fogalmát, egy jó részt kivettek a közpénzből, hogy ne tudja az ellenzék vagy egy állampolgár vizsgálni, hogy hová is tűnik el az a közpénz, nyilván az átláthatóságot, azt... Ez nyilván nem ügyészségi feladat, mert ezt a törvényhozás hozta, tehát én nem a legfőbb ügyésznek rovom fel éppen az alaptörvénymódosítást nyilvánvalóan, de ez is egy része annak, hogy idejutottunk. A közérdekű adatok nyilvánosságát folyamatosan szűkítik, a haveri körök, strómanok, oligarchák kiemelt támogatást kapnak; a közvagyon alapítványba pumpálásával magánvagyonná alakítják át a közvagyont; a sporttámogatásokat kiemelten, az egészségügyi támogatásokat is meghaladóan tolják. Így jutottunk oda, hogy 2012-ben az akkor 27-tagú Európai Unió 19. legkorruptabb országa voltunk, mára sikerült az utolsó helyet elérni, és sajnos mindenki úgy tartja, hogy Magyarországon rendszerszintű a korrupció - ezt önök nyilván cáfolni fogják -, és bizony ennek nagyon súlyos hatása van sok mindenre az országban. Hatása van a versenyképességre, de hatással van ez az elvándorlásra, de még a demográfiára is, az innovációra, azt alacsony szinten tartja, egy kontraszelekció, egy protekcionizmus működik a gazdaságban, és mindez hatással van a versenyképességre, az eredményességre, de ez hatással van az oktatásra, az egészségügyre és nagyon-nagyon sok mindenre. És sajnos odajutottunk ma Magyarországon, hogy a gazdasági szereplők jó része sajnos tudomásul vette, és együtt él ezzel a jelenséggel, sőt, aki tudja, ki is használja ezt a lehetőséget - és itt lenne nagyobb jelentősége az ügyészségnek. Mi ezért is mondjuk, a Jobbik Magyarországért Mozgalom már régóta mondja, hogy szükség lenne Magyarországon egy önálló antikorrupciós ügyészség felállítására - számos volt szocialista ország esetében van erre példa, és jól működik. (Németh Szilárd István közbeszól.) Nálunk erre sincsen politikai akarat, nyilván mert a jelenlegi kétharmados többségnek és a törvényhozóknak kellene attól félniük, hogy az ő köreik, baráti köreik, oligarcháik, családtagjaik kerülhetnének ezen ügyészség, akár az Európai Ügyészség vizsgálatának a homlokterébe, akár egy külön korrupcióellenes ügyészségnek a homlokterébe. Úgy érzem, hogy addig, amíg ebben nem lesz változás, amíg ebben nem tudunk változást elérni, amíg az ügyészség sem fog mindent megtenni - és vannak persze egyedi, kivételes ügyek mostanában, mint a Mengyi Roland-ügy, a Simonka-ügy, a Boldog István-ügy, amely kicsit lebontani látszik a fideszes képviselők érinthetetlenségének a mivoltát, de azt látjuk, hogy az igazán nagy ügyek folyamatosan eltűnnek, és szőnyeg alá lesznek söpörve -, addig nem lesz változás és addig nem lesz gazdasági felemelkedés sem. És azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb kérdés az igazságosság kérdése, egy államnak a közjót és az igazságosságot kell szolgálnia, addig, amíg a korrupció ilyen szintű Magyarországon, ez sajnos nem fog megvalósulni. Még egyetlenegy dolgot szeretnék kiemelni a legfőbb ügyész úrnak, amit az Igazságügyi bizottságban is kérdeztem már öntől, amit az igazságérzetem valahogy szintén nem tud lenyelni, az úgynevezett plakátrongálási ügyek. (20.20) Nyilván tudjuk mindannyian, hogy a Kúria hozott egy döntést, amelyben megvizsgálta a plakátrongálási ügyeket, és kimondta elvi éllel, hogy ez nem szabad véleménynyilvánítás, hanem ez igenis megvalósíthatja a rongálást, nyilván értékhatártól függően. Mit ad isten, az ügyészség kit talált meg? Mondjuk, száz plakátrongálásból volt egy jobbikos, és egy jobbikos országgyűlési képviselőt meg is talált. Különleges sietséggel sikerült is nyomozást elrendelni ellene. Míg több száz korábbi ügyet, amelyet szervezetten fideszes aktivisták követtek el jobbikos plakátok lerongálására, ezeket sorban szüntették meg a szabad véleménynyilvánításra hivatkozva. Itt egy kérdésem lenne legfőbb ügyész úrhoz, hogy elévülési időn belül ezekben az esetekben, amikor nyilvánvalóan, jegyzőkönyvezetten megvalósult a cselekmény, és önök vagy a nyomozó hatóság, a rendőrség megszüntette ezeket az ügyeket, tervezik-e ezeket feleleveníteni, tervezik-e ezekben a büntetőeljárások megindítását, ugyanúgy, mint képviselőtársammal szemben, aki talán a gyanú szerint lefestett egy fideszes plakátot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: