Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP):
2403 Nyilván mindannyian, akik a magyar felsőoktatásban forgolódunk, beszéltünk olyanokkal, akiknek szavazati joguk volt és van szenátusokban, akik ugyan a koncepció egészében kételkedtek, nem gondolták, hogy az alapítványi forma a megváltás, de nem akarták az intézményüket megfosztani ilyen jelentőségű, ilyen nagy forrástól, ezért megszavazták. Az MTI közleménye 2021. január 19-én: „A magyarországi egyetemek egyértelműen nyertesei lesznek az Unió helyreállítási alapjának, a Magyarországnak juttatott 6000 milliárd forintból 1509 milliárdot ezen intézmények használhatnak fel...” - már azok, amelyek átállnak alapítványra. A koronavirus.gov.hu cikke, február 4-e, a gazdaság-újraindítási terv második, áprilistól induló üteméről kifejtette, a középpontban a felsőoktatás áll majd. Varga Mihály pénzügyminiszter 1500 milliárd forintos fejlesztést irányzott elő, a miniszterelnök ugyanakkor reméli, ez akár 2000 milliárd forint is lehet majd. Február 4-e, ilyenkor szavaznak egyébként a szenátusok, csak mondom. Március 2.: Az 1509 milliárd forintból a tervek szerint 955 milliárd jut majd a felsőoktatás infrastrukturális, 382 milliárd forint a tudományos és innovációs parkok, 172 milliárd forint a szakképzés, felnőttképzés és felsőoktatás képzésének megújítására; kormany.hu/hirek/gazdasag-ujrainditasi-akcioterv. Ezt ígérték abban az időszakban, amikor ezek az emberek szavaztak, voksoltak. Voksoltak Pécsett, Debrecenben, Budapesten, Szegeden. Azt mondták februárban, ez lesz áprilisban. Befejeződtek a szavazások, április 13-án a következő: A Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi terv, egyetemek megújítása 1191,52 milliárd forint előirányzat. Majd egyszer csak, amikor már-már tényleg befejeződnek az érdemi szavazások, április 26-án Gulyás Gergely miniszter úr bejelentette, hogy Magyarország 2511 milliárd forintnyi támogatásra és további legfeljebb 3384 milliárd forintnyi hitelre jogosult, de nem kérjük a hitelrészt. (15.30) Ez volt az a rész, amiben szerepelt az az ígéret, amit a felsőoktatásnak szántak. Próbálták ezt még valahogy magyarázni. Itt van például a felsőoktatás ügyében kétségkívül járatos volt alkotmánybíró - aki most ezzel a feladattal van megbízva -, Stumpf István szegedi nyilatkozata, magyarnarancs.hu, belpolitikai rovat, május 4., idézem: „A kormány más módon előteremti a hiányzó fejlesztési összeget.” „Legkevesebb 500-600 milliárd forint kellene a költségvetésből, hogy el lehessen érni az eredetileg tervezett 1500 milliárdos felsőoktatásfejlesztést.” Tisztelettel kérem, mutassák már meg nekem azt az 500-600 milliárd forintot, ami a beterjesztett költségvetésben szerepel, amit egyébként megígért a miniszterelnöki biztos úr. Azért nem tudják megmutatni, mert nincsen benne. Önök megígérték a magyar egyetemeknek az alapítványi átállás fejében a pénzt, majd miután befejeződtek a szavazások, először lemondtak az európai uniós forrásról, majd utána megszegve saját miniszterelnöki megbízottuk nyilvános kijelentését, a költségvetésben is eltagadták ezt, és nem szerepeltették. Önök az elmúlt egy évszázad legjelentősebb felsőoktatás-szerkezeti átalakítását hajtják végre úgy, hogy a résztvevőket átverték. Csúnyán átverték. Úgy, hogy ezek az emberek úgy szavaztak, annak birtokában, amit a kormány legmagasabb szintű képviselői nem általánosságban, hanem számszerűségben megígértek. Azt szeretném elmondani, hogy teljesen ugyanez a séma működik a kultúra területén. Az, hogy a kulturális politika irányítása, annak szervezése alig nyomon követhető a kormányszerkezetükön belül, hogy a nagy nemzeti kulturális intézmények és a köznevelés a kulturális államtitkárságnál van az EMMI-n belül; a külföldi magyar kulturális intézetek ügye a Külügyminisztériumnál; a kulturális beruházások külön miniszteri, illetve miniszterelnöki megbízottnál, attól függ, hogy Liget-program vagy Vár; a régészet, műemlékvédelem, feltárások ügye a Miniszterelnökségnél; a film, filmművészet pedig a gazdasági minisztériumnál, illetve különmegbízottnál - ez az önálló magyar közigazgatás történetének legszétszórtabb kulturális irányítási idézőjelbe tett modelljét mutatja be. De aztán kiemelkedik ebből a kaotikusnak látszó rengetegből a Petőfi Irodalmi Ügynökség, ami ugyanolyan formában, alapítványi átalakításnak lesz tagja, részese, majd a magyar kultúra igen jelentős szeletének kizárólagos irányítójává válik, de úgy, hogy a magyar állam tulajdonából és fenntartásából kikerül. Önök olyat tettek, ami szakmailag megalapozatlan, és ugyanaz a jövője, mint ami a közoktatásnak egy évtizeddel ezelőtt. Hogy tehették azt, hogy a magyar vidéki felsőoktatást, a tudományegyetemeink mindegyikét kiadták a magyar állam kezéből? Hogyan tehették, hogy erre úgy vetemedtek, hogy őrült mennyiségű pénzt ígértek, majd ezt a pénzt minden szinten, minden szinten megvonták, és nem adnak oda gyakorlatilag semmit? De miért? Egyáltalán nem azért, mert önöknek nincsen koncepció a fejükben.
