Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. február 15. hétfő - 179. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):

24 Minden bizonnyal a kormányfő igaz számokat mond, amikor a gazdaságról beszél. Miért gondolnám, hogy nem ezt teszi? (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Ezzel együtt is én azt látom, hogy ez az ország régen volt akkora bizonytalanságban, mint mostanában, és bizonyos szektoroknak a kitettsége valóban drámai, és azok, akik ebben érdekeltek, nem látják azt az optimizmust, amit a kormányfő nekünk sugall. Nem látják! A bánat tudja, hogy milyen statisztikai számbavétel történik, amire ön hivatkozik. Mi magunk körül alapvetően pusztulást látunk és reménytelenséget, nagyon sok helyen; nem mindenhol, nagyon sok helyen. Én ebben érzéketlennek látom a kormányt, olyannak, amely - ahogyan Jakab Péter énszerintem meglehetősen pontosan, bár szenvedélyesen fogalmazta - a sajátjaira vigyáz, építi azt a világot, ami az övé, de ezen túlmenően nagyfokú érzéketlenséggel fordul a világ felé. Én ezt sajnálom. Akik más számokat néznek, azok azt látják, hogy nincs még egy olyan ország Európában, amely ilyen keveset adott volna bértámogatásra, egzisztenciamegőrzésre, munkahelymegőrzésre. Messze-messze-messze a legutolsók vagyunk ebben Európában. Azt mondja a kormányfő, hogy az elmúlt harminc év legnagyobb egyetemfejlesztési programja fog következni. Minden bizonnyal nagyon sok beruházás lesz, és önök minden bizonnyal igen sokat el fognak majd ebből lopni. De, tudja, ehhez már lassan hozzászoktunk. Itt a kérdés igazából az, hogy mi ennek a vége. Amit önök modellváltásnak hívnak, az nagyjából azt jelenti, hogy pár embernek, három-öt-hét embernek, magánszemélynek, akik egy kuratóriumot alkotnak, ellenérték nélkül odaadják a nemzeti vagyon egy részét, szellemi és fizikai vagyonát. Önök valójában azt teszik, hogy meglopják a nemzetet, mert tartanak attól a szellemi szabadságtól, amely még ott van a felsőoktatásban. Ahogyan az MTA-val, az Akadémiával, a CEU-val, most az egyetemekkel bánnak el. Önöket zavarja ez a fajta szellemi sokszínűség. Én meg azt gondolom, hogy amit önök tesznek, az nem egyszerűen hazafiatlan cselekedet, hanem a magyar felemelkedés és megmaradás zálogának elárulása. Önök privatizálják az egyetemeket, ellenérték nélkül magánkézbe adják, amit én nagyon súlyos bűnnek tekintek. Befordulunk itt ebbe a választási kampányba, az utolsó egy-másfél évbe. Ha jól látom, akkor önöket zavarja, hogy az önökkel szemben álló ellenzék az önök által kitalált centrális erőtér logikájával szemben egységes erőt és alternatívát próbál mutatni önökkel szemben. Szerintem ez helyes. (11.50) Természetesen az ellenzék sokszínű, de egy dologban hasonlóan vagy azonosan gondolkodik: akar egy szabad, demokratikus, európai Magyarországot, önökkel szemben. Önök a következő egy évben sokat fogják majd hallani az én nevemet. Bármi kérdés lesz, a válasz az lesz, hogy Gyurcsány. Be kell önöknek valljam, hogy ez engem egyébként olyan különösebben nem zavar. Tehát, ha én jól értem, akkor a szemkilövető, hazug, részeges, tolvaj, anyagyilkosig minden elő fog itt jönni. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Van még, képviselő úr, ahogy önt és az ön intelligenciáját és erkölcseit ismerem, tudom, hogy van még, őszintén szólva éppen erről beszélek. (Taps a DK soraiban.) Arról beszélek, drága uram, hogy ennek az országnak vannak súlyos problémái, akár magával a járványhelyzettel kapcsolatban is. Mi történne akkor, ha okosan, az országot felnőttként kezelve beszélgethetnénk ezekről, és önöknek nem az lenne a válasza minderre, hogy Gyurcsány? Én értem, hogy ez sokaknak lelki kielégülést okoz, és nem kell bevenni nyugtatót, mert kettő gyurcsányozás után meg lehet pihenni egy picikét, de az az igazság, ha ez így lenne, akkor a társadalombiztosításnak fizetnie kellene nekem, mert megspórolok egy csomó gyógyszert a jobboldali hallgatóságnak. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból. - Derültség az ellenzék soraiban.) Ezzel szemben javaslok egy picikét mélyebb gondolkodást: partnernek tekinteni Magyarországot, és azt gondolni, hogy felnőttek lakják ezt az országot, mert hazáról, nemzetről beszélni nem lehet másként, mint ha azokat, akik lakják ezt a hazát és alkotják a nemzetet, egyenrangú félnek tekintjük; és csak akkor nemzeti ügy a válságkezelés is, ha abban valamennyi polgárt részesnek tekintem. Önök pedig nem ezt teszik, önök felülről lefelé beszélgetnek velünk; önök valójában nem a nemzetet a képviselik, hanem saját hatalmi ambíciójukat, hazug módon, tisztességtelen módon. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Most Schmuck Erzsébetnek adom meg a szót. SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miniszterelnök Úr! Valóban, az elmúlt egy évben a mindennapjainkat a vírushelyzet határozta meg. Az emberek, a családok életébe beköltözött a félelem, félelem attól, hogy mi lesz holnap, mi lesz a jövőjükkel és egyáltalán: mi lesz velük; félelem attól, hogy