Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):

2386 1500 milliárd forintot ígértek a magyar felsőoktatásnak, a magyar egyetemeknek. Palkovics miniszter úr januárban arról beszélt a sajtó nyilvánossága előtt, hogy történelmi szintű fejlesztés elé néz a magyar felsőoktatás, és 1500 milliárd forintot ígértek az uniós helyreállítási alapból. Na, ezt így menet közben sikerült letornázni 1200 milliárdra, majd miután megtörtént ez a modellváltásnak hazudott gyalázatos kiszervezés, megtörtént itt a parlamentben a szavazás, kettő nap múlva Gulyás Gergely miniszter egész egyszerűen bejelentette, hogy nem kívánják az európai uniós forrásokból ezt a hatalmas, megígért, a magyar egyetemeknek megígért fejlesztési forrást pótolni. És ha megnézzük, ugye most, a napokban nyilvánosságra került a második változata ennek a helyreállítási tervnek - ugye, az elsőt visszautasították -, a második változatban mindössze 119 milliárd forint szerepel konkrétan mint a felsőoktatás fejlesztésének forrása. Nagyon örülök, hogy itt van Bódis államtitkár úr, rektor úr, nagyon kíváncsi lennék arra, hogy miért történhetett ez meg. Miért történt az meg, hogy megígérték a magyar felsőoktatásnak, a magyar egyetemeknek ezt a hatalmas nagy fejlesztési forrást. Vinnai képviselő úr a szakbizottság ülésén azt a zsarolást szinte szó szerint kimondta, hogy aki a modellváltásból kimarad, a fejlesztési forrásokról is lemarad. Ehhez képest bezsarolták az egyetemeket a modellváltásba, politikai irányítás alá helyezték őket, de mindenki kimarad az uniós fejlesztési forrásokból? És ha megnézzük a költségvetés forrásait, a közelében nincs a szándék sem, hogy ezeket az Unióból meg nem érkező, megígért forrásokat pótolják. Engem nagyon érdekelne, és nyilván nem nekem tartoznak alapvetően válasszal, hanem a magyar egyetemeknek, a magyar fiataloknak, a magyar közvéleménynek tartoznak válasszal azzal kapcsolatban, hogy honnét, milyen forrásból, milyen ütemezéssel akarják pótolni ezt a megígért, de be nem váltott ígéretként ezt az 1500 milliárdos fejlesztési forrást. (13.50) De még egy példát mondhatok, amit megint csak Deutsch Tamás rovására írhatok, hogy nem adott rá választ. Nagyon sokat beszéltünk már a magyar víziközmű-rendszer borzalmas állapotáról, és a múlt év nyarán egy azonnali kérdés során miniszterelnök úr elismerte, hogy valóban ezermilliárdos nagyságrendű ez a probléma, és ezermilliárdos nagyságrendben kell a legfontosabb közszolgáltatás, az ivóvízellátás biztosításához forrásokat lehívni. És akkor elhangzott, hogy valóban, ezt is az európai uniós fejlesztési forrásokból próbálják megoldani. De ha megnézzük akár a helyreállítási alapot, ott sem szerepelnek ezek az összegek, tehát nem látjuk megint, hogy akkor meg miből, milyen forrásokra alapozva kíván szembenézni ezzel a problémával. A másik oldalról, ha a központi költségvetést nézzük, itt éves szinten 200-300 milliárdnak kellene szerepelni, a jelenleg meglévő forrásokon túl, többletkarbantartási és pótlási támogatásokra, ezt sem látjuk. Milyen módon kívánja ezt a kormány megoldani? Milyen módon, hogyan és mikor kívánnak végre szembenézni ezzel a problémával, amikor már ott tartunk, hogy végre-valahára miniszterelnök úr is elismerte, hogy ez bizony ezermilliárdos nagyságrend? Tehát itt konkrétan arról van szó, hogy 15 éves távlatban kell az ellátásért felelősöknek egy úgynevezett gördülő fejlesztési tervet készíteni, és ott abban a fejlesztési tervben meghatározzák az alapvető karbantartási és pótlási munkákat, azoknak a műszaki tartalmát, ezeket beárazzák, és a jelenleg tervezhetően meglévő fejlesztési forrásokon túl hiányzik több ezer milliárd forint. A Magyar Megyei Jogú Városok Szövetségének becslése szerint 3000 milliárd forint hiányzik a meglévő forrásokon túl ahhoz, ismétlem, hogy a legfontosabb közszolgáltatást, az ivóvízellátást, a szennyvízelvezetést, a vízbázisok védelmét meg lehessen oldani. Nyomát sem látjuk a költségvetésben, a központi költségvetésben, hogy szembenéznének ezzel a problémával, és megpróbálnának legalább tűzoltásjelleggel valamit tenni. Ez egészen döbbenetes és óriási felelőtlenségre utal. S még egy ilyen probléma. Erről is sokat beszéltünk már, és a tegnapi vitán is nagyon sokat hallhattuk államtitkár úrtól, illetve a fideszes-KDNP-s megszólalóktól, hogy mennyi pénzt költenek az úthálózat fejlesztésére. Én erre azt tudom mondani, hogy továbbra is 17 ezer kilométernyi úthálózat, közúthálózat várja az azonnali felújítást - ezek csak az országos közutak, nincsenek benne az önkormányzati, rendkívül rossz állapotú utak -, és látható, hogy ez a szám évről évre növekszik. Egyébként egy nagyon érdekes jelenséget figyelhetünk meg: az elmúlt időszakban nem nagyon teszik közzé a hivatalos szervek ezeket a statisztikákat, mint hogyha így próbálnák ezeket a problémákat, nem tudom, elfedni vagy kozmetikázni, de az látható, hogy nagyságrenddel több forrást kellene a rendkívül leromlott állapotú úthálózat, közúthálózat fejlesztésére fordítani. Tehát itt most nem az autópálya-hálózatról beszélek, hanem alapvetően a közúthálózatról, kiemelten az alsóbb rendű utakról. Nyilván azt mi is nagyon fontosnak tartjuk, hogy azok az autópálya-szakaszok, amelyek még nem érték el a határt, továbbépülhessenek, és kialakulhassanak valóban azok a szükséges térségi kapcsolatok, amelyek adott