Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - Az ügyészség 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója:
232 És gratulálok egyúttal Senyei György Barna OBH-elnök úrnak és kollégáinak a munkájához, és további sok sikert és jó egészséget kívánok. És kérem, támogassák az OBH 2019. évi beszámolóját és az Igazságügyi bizottság vonatkozó határozatát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Az ügyészség 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az ügyészség 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. A legfőbb ügyész által benyújtott beszámoló B/12207. számon, az Igazságügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat pedig H/13930. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Polt Péter legfőbb ügyész úrnak, a beszámoló előterjesztőjének. Legfőbb ügyész úr, parancsoljon! DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Számomra megtiszteltetés, hogy a törvényeknek megfelelően a parlament plenáris ülése idén is meghallgatja Magyarország ügyészségének éves beszámolóját, jelen esetben 2019-ről. Az írásban elkészített beszámoló természetesen már hónapok óta valamennyi képviselőnek rendelkezésére áll, ezért engedjék meg, hogy szóbeli kiegészítésemben csak néhány, általam fontosnak vélt pontjára térjek ki. Ez volt az első teljes év, amikor a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvényt alkalmazta az ügyészség. Az eljárások időszerű befejezése, a hagyományos vádemeléstől elterelő, illetve a sértetti jóvátételt eredményező intézmények alkalmazása a büntetőeljárási törvény legfőbb célkitűzései közé került, és az új eljárásrendhez kapcsolódóan a Legfőbb Ügyészség számos elvi jellegű állásfoglalást adott ki ennek érvényesülése érdekében. A büntetőeljárási törvény célkitűzéseinek hatékony és eredményes teljesítése a korábbiaknál jobban megkövetelte a büntetőeljárás egy egységként történő kezelését. Az ügyészség az eljárásjogi törvény keretei között, ennek figyelembevételével alakította ki a saját jogalkalmazói gyakorlatát, arra törekedve, hogy a büntetőeljárási szakaszok szétválasztása ellenére az egyes szakaszokban az ügyészségi tevékenység egy koherens egységet alkosson és az állam büntetőigényének megfelelően érvényesülhessen. Az új eljárási szabályokról, ahogy erre utaltam, általában elmondható, hogy a büntetőpolitikai hangsúlyok áttevődtek, legalábbis részben, a hagyományos vádemelésről az elterelő, illetve a sértetti reparációt eredményező intézmények alkalmazására. Az új törvény a már korábban meglévő tendenciákat erősítette ilyen irányban. A cél röviden összefoglalható: rövidebb idő alatt, kevesebb társadalmi ráfordítás mellett, de a garanciákat megtartva, az anyagi igazságnak megfelelően történjen a jogalkalmazás. Az új eljárás ennek szellemében kiemelt jelentőséget tulajdonít a terhelt együttműködésének, amire önkéntes beismerése alapján nyílik lehetőség. Mindez meghatározza a vádemelés formáját és a vádirat tartalmát is. A vádemelés és a vádemeléssel érintett személyek számának 2019-es alakulása azzal is összefüggött, hogy az ügyészség a jogszabályi változások folytán a korábbiakhoz képest még szélesebb körben biztosította a bírósági eljárás elkerülésének a lehetőségét. Az eljárások hatékonyságát növelő jogalkotói törekvés az új törvény egészében végighúzódik, érvényesítése az eljárási szakaszok átalakítását is eredményezte. Ennek megfelelően a törvény a korábbi egységes nyomozást két eltérő szakaszra osztotta fel, amelynek eltér a funkciója is. Ez a felderítés és a vizsgálat, a határvonalat a gyanúsítotti kihallgatás jelenti. A felderítési szakaszban a nyomozó hatóság önállóan tevékenykedik, a vizsgálati szakaszt az ügyészség irányítja. Ennek megfelelően ez a rendszer megváltoztatta a nyomozó hatóság és az ügyészség kapcsolatát. A felderítés a nyomozó hatóság teljes önállóságával, a törvényesség ügyészségi kontrolljával végezhető, míg a vizsgálat - ügyészségi irányítás mellett - a konkrét
