Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz):

2309 így, mert az elmúlt évtizedben olyan folyamatok indultak meg, amelyek a rendszert fejlettebbé és így ellenállóbbá tették. Gondoljunk csak azokra az 500 milliárd forintos összegű fejlesztésekre a konvergenciarégióban, amikor felújításra került 91 kórház, 54 rendelőintézet, 107 mentőállomás, építettünk 23 új rendelőt, 34 új mentőállomást, folyamatosan megújítottuk az orvosi eszközöket. Emellett 2018 és ’20 között családbarát szülészeteket hoztunk létre 10 milliárd forint költségvetési forrásból. De gondolhatunk az alapellátás, a sürgősségi ellátás folyamatos megerősítésére vagy a rendszerben dolgozók növekvő anyagi megbecsülésére. Ezekhez biztosított szilárd alapot a mindenkori költségvetés. Visszatérve a sikeres járványkezelésre, az Egészségügyi Világszervezettől is elismerő nyilatkozatok érkeztek, és a kiemelkedő oltási programunknak köszönhetően joggal bízhatunk abban, hogy a legnehezebben már túljutottunk, határozott magyar intézkedéseket hajtottunk végre, és példaértékű oltási kampányunkat pedig elismerték. (20.00) Bízhatunk abban is, hogy a járványhelyzetben kiemelt szerepet kapott egészségügy a többletforrásokkal, a fejlesztésekkel, a járvány miatt is elinduló további rendszerszintű változásaival erősebb lehet, mint a koronavírus megjelenése előtt. Nézzük tehát a valóságot, a költségvetés számait! Az egészségügy 2022-ben a költségvetésben deklaráltan a kormány által kiemeltként kezelt hat terület között van. Ezt teljesen egyértelművé teszi egyetlen szám, a 769 milliárd. 769 milliárd forint, ennyivel több pénz jut az egészségügyre jövőre, mint amit az idei költségvetési előirányzat tartalmazott. Jövőre összesen 2884 milliárd forint jut egészségügyre. Immár hatodik éve nemcsak nő az egészségügy költségvetése, de a növekedés mértéke évről évre meghaladja a 100 milliárd forintot. Ezzel az egészségügyre már 141 százalékkal fordítottunk több pénzt, mint 2010-ben. Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap jövőre egyensúlyban lesz, bevételi és kiadási főösszege egyaránt 3620 milliárd. Az úgynevezett gyógyító-megelőző ellátások idei 1566 milliárdos előirányzata jövőre igen jelentősen, 35 százalékkal, 2122 milliárdra nő. Ebből a kasszából finanszírozzuk többek között a kórházakat, a szakrendelőket, a mentést, a háziorvosi és a védőnői szolgálatot és a fogászati ellátást is. A jövő évi emelkedésnek markáns része az egészségügyi szolgálati jogviszony alapján megvalósuló egészségügyi béremelés idei beépülő többlete és a jövő évi béremelés is, amiről a későbbiekben szeretnék még szólni. A gyógyító-megelőző ellátások, ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor 111 százalékkal nőttek 2010 óta, míg 2002-2010 között, a balliberális kormányzás idején, reálértéken egyáltalán nem volt emelkedés. Az elmúlt években az egészségügyi ellátórendszer minden szintjét érintő, átfogó intézkedések indultak el: népegészségügyi, infrastrukturális fejlesztések a béremelések mellett az alapellátás területén is. Azt, hogy az alapellátást a rendszer kulcselemének tekintjük, a költségvetés számokban is markánsan megjeleníti. Az alapellátási kassza a 2010-es 120 milliárdról jövőre 354 milliárdra nő, ez háromszoros emelkedés. Ezen belül jövőre a háziorvosi, a háziorvosi ügyeleti ellátás előirányzata 105 milliárddal, 75 százalékkal magasabb, mint az idei volt. Reálértéken nézve így a háziorvosi kassza 2010 óta 137 százalékkal emelkedik, szemben a 2002-2010 közötti 14 százalékkal. A fogászati ellátást is fontos kiemelni, ugyanis ezen a jogcímen jövőre már 82 milliárd lesz a költségvetésben, ami 2010-hez képest reálértéken is hatalmas, 179 százalékos emelkedést jelent, szemben azzal, ami 2002-2010 között történt: mínusz 9 százalékkal kevesebbet fordítottak a fogászati ellátásra. A mentés olyan terület, amely a járvány idején a korábbinál is nagyobb terhelésnek volt kitéve. Először is köszönjük a munkát az Országos Mentőszolgálat mintegy 7500 dolgozójának, és jó azt látni, hogy a mentőszolgálat 65,4 milliárdos költségvetése közel két és félszerese a 2010-esnek. A mentősök fizetése a szakdolgozói- és orvosibér-emeléseknek köszönhetően többszörösére nőtt, a mentőautók átlagéletkora pedig a tíz év alatt 8,3 évről 4,8 évre csökkent. Külön szeretném kiemelni, hogy a koraszülöttek mentésére szánt OMSZ-forrás 2015 óta, tehát hat év alatt a duplájára emelkedett. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehetünk eléggé hálásak egészségügyi dolgozóinknak, akiknek az elmúlt egy évben a korábbinál is nehezebb helyzetben kellett és kell most is helytállniuk. Köszönet és hála nekik, és nagy öröm, hogy ezt a munkát a kormány is elismeri. Az egészségügyi dolgozók bére először 2012-13-ban átlagosan 27 százalékkal emelkedett, 2016 óta pedig évről évre növekedés látható. A szakdolgozók 2016-18 között összesen 53 százalékos béremelésben részesültek, 2019-22 között pedig újabb fokozatos, négylépcsős béremelést láthatunk. Ezek közül a bázishoz viszonyított 8, 14, 20 százalékos emelés már megvalósult, 2022. január 1-jétől érkezik az újabb, 30 százalékos béremelés. Csak 2019 óta ez 72 százalékos emelést jelent, amit a szakdolgozókkal együtt a védőnők is megkaptak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom