Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):

2294 török páncélozott katonai járművek beszerzése és hazai gyártására vonatkozó megállapodás is, de nagy fejlesztéseket hajtottunk végre a légvédelmi rakétarendszerek területén és az aviatika területén is. Nagyon kiemelt szempont számunkra, hogy hazánk a térség békéjének és biztonságának meghatározó tényezőjévé kíván válni. Ezt nem is tehetjük másként, hiszen fontos nyugat-balkáni migrációs útvonalon helyezkedik el hazánk, és hogy ez a térség a stabilitását megőrizze, és ezen stabilitás biztosítva legyen, az fontos érdekünk, és az Európai Unió érdeke is. Úgy látom, hogy azok a célok, amelyeket a kormány a családok megerősítésével, a munkahelyteremtéssel, a gazdaság újraindításával kitűzött, megvalósíthatók főleg amiatt, mert a védelmi intézkedésekre is megfelelő forrást nyújt a következő évi költségvetés. Hiszen az egyéb fáradozások mit sem érnének, ha Magyarország közbiztonságának romlása vagy szabadságának, szuverenitásának veszélyeztetése fennállna. Ahogy Varga Mihály pénzügyminiszter úr expozéjában mondta, a honvédelemre szánt összeg 2022-ben a 2021-es források 30 százalékával bővül, tehát 30 százalékkal a ’21-es forrásokhoz képest, és ez 2010-hez viszonyítva négyszeres növekedést jelent. A honvédelemre elkülönített források pedig a 2010-es alaphoz képest két és félszeres növekedést mutatnak. Tehát fontos azt megállapítanunk, hogy egy világjárvány sújtotta 2020-as, 2021-es év után jó reménységgel tekintünk a 2022-es esztendőre, amely Magyarország újraindításának az esztendeje lesz, és a folyamatok már most elkezdődtek, és a következő évben pedig folytatódni fognak. Köszönöm szépen a figyelmet, képviselőtársaim és a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Bartos Mónika. A következő előre bejelentett felszólaló Gyüre Csaba képviselő úr, Jobbik. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Hölgyek és Urak! A költségvetési törvénnyel kapcsolatosan hallottunk a nyugdíjasokkal kapcsolatban nagyon sok jót kormányoldalról, szinte örömódákat hallottunk: a 13. havi nyugdíj visszaépítése, inflációkövető nyugdíjrendszer, reálérték-megőrző nyugdíjrendszer és ehhez hasonló kifejezéseket hallottunk folyamatosan. Árnyalni szeretném ezt a képet, hogy azért annyira nem olyan jó ez a helyzet, és van ennek az éremnek egy másik oldala is, amelyik sokkal sötétebb és sokkal rosszabb, és ezt nem önök, nem mi éljük meg, hanem a nyugdíjasok, akik otthon vannak és várják a kis nyugdíjat, és abból próbálnak meg megélni. Hogy mi is ezzel kapcsolatban a probléma? Jó néhány probléma van, itt elsősorban a vegyes indexálás elvétele egy fontos probléma, ami hozzájárult ahhoz, hogy folyamatosan nagyon erőteljesen nyílik az olló a bérek nagyságrendje és a nyugdíjak nagyságrendje között, már összegszerűségben értem ezt, és folyamatosan egyre jobban távolodik egymástól. Ezt konkrét számokban is meg tudjuk mondani, azért az látszik, hogy 2010-ben a nettó átlagkereset 65,1 százaléka volt az átlagnyugdíj, míg 2019-ben ez már 51,8 százalékára esett vissza. Azt hiszem, hogy ez egy döbbenetes szám, hogy mennyire elvált egymástól a nyugdíj és a bér, és így nyilván a vásárlóértékben is ez nagyon sokat jelent. De szeretnék felhozni egy olyan témát is, amelyért a Jobbik Magyarországért Mozgalom már tizenkét éve küzd, és folyamatosan felhozzuk a költségvetéskor is és egyébként is, ez pedig a férfiak negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetősége, hogy a férfiak is kapják meg ugyanazt a lehetőséget, amit a nők megkapnak. Mi annak idején, amikor a nők számára ez bevezetésre került, azért harcoltunk, hogy ebben ne legyen különbség a férfiak és a nők között, mindenkire egyformán ez érvényes legyen. A rugalmas nyugdíjrendszer megteremtése, a nyugdíjba vonulás az évek alapján is nagyon fontos lenne, s ezért kellene ezt a lehetőséget is visszahozni. Tudom, hogy ez a labda a kormányzat részéről folyamatosan visszadobásra kerül, holott nem kerülne olyan sokkal többe, számításaink szerint körülbelül mintegy 150 milliárd forintba kerülne, ha bevezetnénk a férfiak számára is ezt a nyugdíjba vonulási lehetőséget. Látjuk azt, hogy a férfiak száma, aránya sokkal alacsonyabb a nyugdíjasok között, tehát ez jóval kevesebb férfit is érintene, mint nőt érintene, tehát szerintem ezt mindenféleképpen be kellene vezetni. Illetve ha figyelembe vesszük, hogy rengeteg olyan munkaterület van, ahol azt a fizikai munkát már egy 60 éves, egy 62 éves férfi nem tudja elvégezni, nem képes rá, és ezért kerül ki a munkaerőpiacon kívülre, ezért kerül akár munkanélküli-segélyre, amely egyedülállóan rövid Magyarországon és kis összeget biztosít, 90 napra vonatkozik, azután pedig vagy szociális járadékos lesz, vagy a közmunkában tud elhelyezkedni. Azt gondolom - és itt már államtitkár urak mondták többször, hogy itt van a közmunkaprogram, ott el tudnak helyezkedni -, hogy aki becsületes munkával 40-42 évet ledolgozott, és