Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN (KDNP):
2289 foglalkoztatását, és az elkövetkezendő két évben pedig megduplázza az árbevételeit és a magyarországi hozzáadott értékét. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, György László államtitkár úr. Előre bejelentett felszólaló Hollik István, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője. HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Nyilvánvalóan az előttünk fekvő költségvetésnek, mint minden költségvetésnek, alapvetően az a célkitűzése, küldetése, feladata, hogy választ adjon az előttünk álló legfontosabb kihívásokra. Van, amikor ebből több is van. (18.00) Ma elég egyértelműen egyetlenegy kihívást tudunk megemlíteni, ez pedig a koronavírus, illetve a koronavírus által okozott gazdasági válság. Ennek mértékéről már államtitkár úr beszélt, és mutatta, hogy bár talán sokan ezt nem így érzékeljük, de mégiscsak mélyebb válság, mint a 2008-09-es gazdasági válság volt. Ha ez a legfontosabb kihívás, a válság, a válságból való kilábalás, akkor az a legfontosabb, hogy egy ilyen válság után hogyan lehet újraindítani a gazdaságot, hogyan lehet újraindítani az életet, és ebben a költségvetésben van egy nagyon határozott válasz erre. Arra térnék ki a felszólalásom elején néhány percben, hogy érdemes végignézni, hiszen a rendszerváltás óta volt már néhány válság Magyarországon, hogy milyen típusú válságkezeléseket alkalmaztak a kormányok, hogyan reagáltak ezekre a válságokra, milyen költségvetéseket hoztak akkor létre. Válságok között is két típusú válságot különböztethetünk meg. Az egyik egy belső okokra visszavezethető válság, amikor külső ok, világgazdasági ok nem lelhető fel, és van a másik, amely alapvetően külső okokra vezethető vissza. Magyarországon volt mind a két típusú válság. Azt is megtapasztaltuk, hogy mind a két válság sajnos úgy érte Magyarországot, hogy szocialista kormányok voltak és lehetett látni, hogy reagáltak erre. A recept mindig ugyanaz volt: állami bevételek növelése, azaz a vállalkozások, az emberek és a családok megsarcolása. Ott volt az első válság, amely alapvetően belső okokra vezethető vissza, és amelyre a válasz a Bokroscsomag volt. Azért roppant meg akkor az állam működése, mert Arató képviselő úr főnökei, Gyurcsány Ferencék szétprivatizálták, kirabolták az országot, külföldi cégek tulajdonába juttatták, ez a helyzet, és emiatt egymillió munkahely ment tönkre, egymillió ember vesztette el a munkáját, és az állam működése megroppant; azt valahogy stabilizálni kellett. Mi volt a baloldali válságkezelés akkor? Bokros-csomag, megszorítás, megszorítás, megszorítás. Mondom, ez egy olyan válság volt, amely belső okokra vezethető vissza. Aztán ott volt a 2008-09-es világgazdasági pénzügyi válság, amelyet bár nem Magyarország okozott, azt tegyük hozzá, hogy egy nagyon gyenge, legyengített állapotban érte Magyarországot, de a baloldali válságkezelés pontosan ugyanez volt. Megszorítás, a 13. havi nyugdíjak elvétele, táppénz csökkentése, fizetések elvétele. Mi volt ezeknek a megszorításalapú, -központú válságkezeléseknek az eredménye? Az, hogy a válságot sehol nem oldották meg, sokszor csak mélyítették. Ha megnézzük például a 2008-09-es válságot, azt láthatjuk, hogy amíg az Európai Unió GDP-je 2009-ben 4,3 százalékkal csökkent, addig Magyarországon a baloldali... (Arató Gergely: Az államtitkár úr nem ezt mondta! Legalább egyeztessenek!) - a baloldali kormány megszorításainak köszönhetően több mint 6 százalékos GDP-csökkenést kellett elszenvedni. Ezek tények, képviselő úr, ezt ön is tudja jól. Tehát nem vezetett eredményre az a megszorító politika, amit az ön főnöke vezényelt le. Mi lett még az eredménye azon túl, hogy lényegesen jobban sújtotta a magyar gazdaságot a válság, mint az Európai Unió egészét, tehát a gazdagabb országokat? Ez megmutatkozik a munkanélküliségben. Mi volt az önök megszorításalapú válságkezelő politikájának eredménye? Az, hogy elveszett 200 ezer munkahely; nem rövid időre, hanem hosszú időre, amit 2010 után kellett újra létrehozni. Tehát azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltás óta nem volt még olyan válság, amit ne megszorításokkal kezelt volna az aktuális baloldali kormány. Most itt vagyunk egy olyan válságban, amit végre a Fidesz-KDNP-kormány egy teljesen más megközelítéssel kíván kezelni, és azt mondja, hogy akkor tudunk gyorsan kilábalni a válságból, sőt az európai gazdaság újraindításának nyertesei lenni, ha nem megszorítást hozunk, hanem támogatjuk a családokat, a vállalkozásokat, az embereket és a nyugdíjasokat. Ez egy teljesen más megközelítés. Értem én a baloldali károgókat, akik azt mondják, hogy ez nem fog sikerülni, de ilyenkor mindig visszaidézem magamban, amikor a Fidesz-KDNP-kormány azt mondta, hogy egy olyan munkaalapú
