Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):

2283 Szerencsére legalább a pedagógusokat beoltották, de a gyerekek nem kaphatták meg, majd nagy kegyesen, miután elindult az érettségi, azt mondták, hogy na, akkor a 16-18 éves gyerekek regisztrálhatnak, és akkor elkezdődik az oltásuk - az érettségi elkezdése után! És akkor csodálkoznak rajta, hogy az ember kritikát fogalmaz meg ellenzéki képviselőként. Én egy kicsit bővebben az egészségügyi témával szeretnék foglalkozni ezen kevés idő alatt, ami rendelkezésemre áll. Azt látjuk, hogy a jövő évi költségvetésben, ami az egészségügyet érinti, nagyobb tétel ugyebár a bejelentett dolgozóibér-, orvosibér-emelés, egészségügyi bérek emelése. Azt látjuk, hogy folytatódik a korábbi egészségügyi szakdolgozói béremelés, aminek a mértéke azonban továbbra is alacsony szinten van, és sokan kimaradnak belőle, mivel a megemelt bérük a minimálbér és a garantált bérminimum szintje alatt marad. És itt megint csak ismétlem az előttem felszólalókat, hogy amellett sem mehetünk el, hogy a járvány kellős közepén változtatták meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, és a mai napig nem tudjuk pontosan, hogy most mi az igazság, mert hiába tesszük fel az írásbeli kérdést, önök nem válaszolnak arra, hogy hány egészségügyi dolgozó nem írta alá ezt a szerződést egyik napról a másikra. 4000-től 5500-ig lehet ezt saccolni, ráadásul vannak olyan egészségügyi dolgozók, akik három hónapos feltétellel írták alá ezt a szerződést, ami május végével jár le. Arra sem kapunk választ, meg nem is tudják, csak jelzések vannak, hogy a továbbiakban hány egészségügyi dolgozó fogja a pályát elhagyni. Amúgy is kritikus a helyzet az egészségügyben, ez nem megengedhető ma Magyarországon. Azt látjuk, mintha nem hallanák meg; a politikusnak a hangját nem kell meghallani, de a szakmának a hangját meg kellene. Továbbra sem látjuk a költségvetésben azt a problémát, hogy Magyarországon jelenleg 256 tartósan betöltetlen házi-fogorvosi és 510 tartósan betöltetlen háziorvosi körzet található; persze, itt is voltak változások, mert praxisközösségeket hozhattak létre a háziorvosok. Itt is ugyebár próbáltam rákérdezni, hogy a törvény hatálybalépése óta hogyan alakultak, kik választották a teljes praxisközösséget, kik voltak azok, akik csak részlegesen, és kik azok, akik egyáltalán nem mentek be praxisközösségbe. A minisztérium válasza alapján láthatóvá vált, hogy a praxisközösségek valamelyik formájához összesen a háziorvosi körzetek 83 százaléka csatlakozott. Az adott válaszból feltételezhető, hogy ebben az arányban a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek nincsenek benne, így ezeket is beleszámolva az arány 73 százalékra esik, az ezekből kimaradó háziorvosok pedig nem részesülnek a kormány által hangoztatott megnövelt támogatásból, mert tudjuk, hogy bizonyos feltételeket támasztottak: ha valaki a teljes praxisközösséget választja vagy csak a részlegest, vagy ha nem kér ebből a praxisközösségből, akkor a támogatás hány százalékát kapja meg. Viszont azt is látjuk és érzékeljük, hogy tavaly a kormány által megrendelt 350 millió forintos egészségügyi átalakításról szóló tanulmányt nem ismerhettük meg, sőt tíz évre titkosították, pedig nagyon jó lett volna tudni, hogy ebben az átalakításban, ebben a tanulmányban mik szerepelnek, és ezek milyen hatással lehetnének, mondjuk, a 2022. évi költségvetésre. De mondom, sajnos önök az egészségügy átalakítását, ami tízmillió magyar embert érint, titkosították, mert úgy gondolják, hogy ezt a politikusnak nem kell, de a magyar embereknek sem kell megismernie. Alapvetően azt lehet mondani, hogy az egészségügyre sem fordítanak többet, csak lényegében a költségvetésbe az kerül be, amit beterveztek orvosbéremelést, de lényegében változást nem látunk, és nem látjuk az átalakításnak azt a fajta költségvetési hozadékát sem, amiről folyamatosan hallunk, hogy milyen kérésekkel vagy parancsokkal fordul a minisztérium a kórházakhoz; nem látjuk ennek a költségvetési vonzatát. Azt gondolom, amikor kritikákat fogalmazunk meg... - államtitkár úr, én is már több vitán részt vettem, folyamatosan mindig azt mondta, hogy nyújtsunk be módosító javaslatokat, és amikor a módosító javaslatokat benyújtjuk a tisztelt Háznak vagy magának a minisztériumnak, akkor lesöprik az asztalról. Ez megy évek óta, ez az oda-vissza mutogatás. Vannak módosító javaslataink, és egyet hadd emeljek ki, mert önök folyamatosan a családtámogatási rendszert hozzák fel. Akkor felhívnám a figyelmét államtitkár úrnak és a kormánypárti képviselőknek, hogy a családi adókedvezményt 2011-ben vezették be, és azóta nem változott, csak a kétgyerekeseké. Eltelt tíz év, és most már nemcsak a családi pótlék inflálódott el, hanem a családi adókezdemény is. Felhívnám a figyelmet, hogy az egy- és háromgyerekeseké 2011 óta változatlan, tíz éve. Szóval, akkor el kellene gondolkodni, hogy milyen is ez a családtámogatási rendszer. Államtitkár úr, még egy mondatot engedjen meg: a munka nem elég. Mindig azt mondják, ha munka van, minden van, de megfelelő fizetés is kell hozzá. Ha van megfelelő fizetés a munkához, akkor meg lehet élni, de az, hogy van valakinek munkája, nem egyenlő azzal, hogy abból meg is tud élni. Az elmúlt 11 évben két csoportnál emelkedett drasztikusan a szegénység: a nyugdíjasoknál és a munkavállalóknál. El kellene akkor