Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - HOHN KRISZTINA (LMP):

2265 Tesszük ezt azért, mert mi azért vagyunk ebben a házban, és azért teljesítjük ezt a szolgálatot, hogy kifejtsük a véleményünket, és akár kritizáljuk is a költségvetést, amelyet tudom, hogy kormánypárti képviselőtársaim azért nem annyira szeretnek, de ez már csak így megy, hogy ez a mi dolgunk ebben a demokratikus országban. Először is, muszáj, hogy kicsit reagáljak Deutsch Tamás képviselőtársunkra, aki, ugye, uniós képviselő - nincs itt -, és először fordult az elő, hogy egy légtérben tartózkodtam vele, és hallhattam az ő felszólalását. Néha nem igazán tudtam, hogy most milyen adást látok, de azért nagy nehezen sikerült kihámoznom a lényeget, amiről pedig egy magyar közmondás jutott eszembe - gyakran szoktam idézgetni közmondásokat a Parlament falai között -, hogy más szemében a szálkát is, a sajátjában pedig a gerendát sem, illetve az, hogy ki mint él, úgy ítél. Ugye, itt különböző jelzőkkel illette az ellenzéket, és mindenféle olyan dolgokat állított és feltételezett, amelyek nagy részét vissza kell utasítani. De mindjárt térjünk is rá az egyik legfontosabb területre, szívemnek nagyon kedves területre, ez az önkormányzatiság, amiről néhány szót kell ejtenem. Mint ahogy minden évben, idén is megpróbálok újra és újra gondolatébresztő javaslatokkal élni. Tavaly is felhívtam a figyelmét tisztelt képviselőtársaimnak, hogy nagyon régóta nincs köztisztviselői béremelés az önkormányzati szférában. Ezt azért hangsúlyozzuk ki ennyire, mert minimum nyolc, de lehet, hogy tíz éve nem emelték a köztisztviselői alapilletményt. Ekkor nagyon gyakran kapjuk azt a választ, hogy az önkormányzatoknak lehetősége van arra, hogy ezeket a béreket eltérítsék. Csak arra nincs válasz, hogy vajon miből. Miből tehetnék ezt meg, hiszen ha belegondolunk, akkor ma már az összes gépjárműadó az államkasszába folyik be. Ez régen még az önkormányzatok bevételeit gyarapította, aztán eleinte már csak a 40 százalékával számolhattunk, és ma már nulla forint az, amit be lehet építeni. Tehát így a köztisztviselői béremelést ebből sem lehet megtenni. Viszont ennek következménye van. A következmény pedig az, hogy nagyon sok önkormányzat küzd munkaerőhiánnyal. Ez nemcsak ezt a szektort jellemzi, hanem más szektorokra is jellemző sajnos, hiszen a bérezésük messze elmarad például a kormánytisztviselőkétől. Tehát sokszor elcsábítják őket a kormányablakokba vagy járási hivatalokba dolgozni, hiszen ott sokkal magasabb a fizetés, akár 50-60 százalékkal. Ezt az önkormányzatok nem tudják megadni a dolgozóiknak, viszont nélkülük nem tudják működtetni a hivatalokat. Ez egy óriási probléma szerintem, amit sürgősen át kellene gondolni. Ezt már tavaly is elmondtam, mondjuk, az átgondolás eddig még sajnos nem sikerült. Ezenkívül pedig nemcsak a gépjárműadó az, ami hiányzik majd az önkormányzatok költségvetéséből, hanem most egyfajta hiánnyal kellett számolniuk, hiszen a pandémia miatt különböző bérleti díjak és parkolási díjak sem folytak be adott önkormányzatok kasszáiba, illetve az iparűzési adó vállalkozóknál hagyása miatt, fogalmazzunk így; ezt, ugye, az önkormányzatok úgy élték meg, hogy ez sem folyik be. Elvették tőlük, mondhatnánk így is, de a vállalkozóknál hagyták. Ezt részben kompenzálták, a kisebb településeken teljes egészében. Ugye, 25 ezer fő az, ahol meghúzták ezt a határt, ezért a többieknek, amelyek 25 ezer fő fölötti városok, különféle tárgyalásokon kellett részt venniük, amelynek során megítélték azt, hogy megkaphatják-e a kompenzációt vagy sem. Sajnos vannak olyan városok, amelyek nagy vesztesei ennek a nem kompenzálásnak, merthogy sokaknak nem sikerült ezt megkapnia. Budapestre is célozhatnék, de akár Gödöllőt is nézhetném. És sajnos nagyon úgy néz ki, hogy ezeket a városokat büntették valamilyen szinten, hiszen nem kaphatták meg, ellenben valamiféle fejlesztési pénzeket ígértek, amelyek majd valamilyen kormány által fontosnak tartott beruházásokra lesznek költve. De ettől még a kasszában ez a pénz sem lesz benn, így erre sem tudnak alapozni. Viszont felmerül a kérdés, hogy vannak olyan települések, amelyek azért mégiscsak jóval magasabb összeget, akár 3 milliárd forintot is kapnak. Az ember ilyenkor nem akar arra gondolni, hogy ennek, mondjuk, az az oka, hogy adott városnak milyen vezetése van, tehát hogy kormánypártinak mondott, gondolt vagy akár nyíltan felvállalt, vagy pedig ellenzéki városvezetés van. Én azt gondolom, ha ez azért van, mert a kampány nemsokára kezdődik, és szeretnék bebizonyítani azt esetleg, hogy az ellenzéki jelöltek nem alkalmasak a városvezetésekre, és így majd azt szeretnék sugallni, hogy nem lesznek alkalmasak akár az ország vezetésére, akkor nagyon rossz úton tetszenek járni, merthogy ez egyáltalán nem így van. Az önkormányzatok képesek a nadrágszíjat egyre jobban összehúzni, csak az a baj, hogy míg 3,5 százalékos inflációról beszélünk, addig az önkormányzatoknál ez sokkal nagyobb mértékben csapódik le, hiszen ez akár 10 százalékos is lehetne, mondhatnánk azt, hiszen az építőipari árak olyan mértékben emelkedtek, hogy lassan nem lesz pénz kifesteni majd az óvodát vagy a bölcsődét, és ezt az önkormányzatok és az ott lakók jelentős mértékben meg fogják érezni. Nagyon fontos még azt megemlíteni e tekintetben, hogy körülbelül 1 százalékkal emelkedtek a dologi kiadások, amelyek messze nem pótolják a kieséseket, hiszen a koronavírus-védekezésre kiadott pénzek sem térültek meg ezeknek az önkormányzatoknak.