Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (JAKAB ISTVÁN): - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:

2242 keresse meg; és arra is tisztelettel kérem, hogy azt vegye figyelembe, hogy az államadósság diverzifikálása a stabilitást erősíti. Amikor olcsó finanszírozási lehetőséget látunk, akkor ezzel érdemes élni, természetesen figyelembe véve az ár mellett a futamidőt, és azt is, hogy kinek fizetjük ki a kamatokat. Épp ezért, mondjuk, a lakossági finanszírozás aránya messze sokszorosa bármilyen keleti finanszírozásnak, és a nagyobb kamatokat, igen, a magyar állampolgároknak fizetjük ki. A gazdasági növekedésről már említettem szót, de hadd szóljak még arról, hogy a Mellár Tamás képviselő úr által említett termelékenység meglátásunk szerint pont az említett növekedéshez járul hozzá. Kérdezi, hogy miért lesz nagyobb termelékenység, miért növekszik a termelékenység: hát, döntően épp a magas beruházási rátának köszönhetően. Igen, vannak olyan infrastrukturális beruházások, amelyek betonozást igényelnek. De kérem, azért lássuk azt is, hogy a magánszféra mennyi beruházást hajt végre! Mellár Tamás képviselő úr mégiscsak a számok embere kell hogy legyen a Statisztikai Hivatal volt elnökeként, arra hívom fel a figyelmet, hogy az állami beruházások európai szinten a legmagasabbak, a GDP arányában tavaly 6,4 százalékot tett ki, és arra hívom fel a figyelmet, hogy ezen túl a beruházási ráta messze 27 százalék fölött volt, tehát a beruházások döntő részét a magánszféra hajtja végre. A magánszféra beruházásai jellemzően termelékenységet segítő beruházások, amelyhez természetesen a kormányzat is támogatást ad. Lehet támadni a beruházások magas szintjét, lehet azt támadni, hogy erre helyezzük a hangsúlyt - mi egyébként ezt tekintjük a kanyarban előzés politikájának -, de mégis a statisztikák, a múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy csak az az ország lehet tartósan sikeres a felzárkózást tekintve, ahol magasan tartják a beruházási rátát. Az eddigi tényszámok azt mutatják, hogy ez a magas beruházási ráta jellemezte Magyarországot, ez párosult egy érdemi felzárkózással, és ezért gondoljuk azt, hogy ezt a politikát folytatni kell. Épp ezért a tavalyi évben nem egyszerűen munkahelymegőrző támogatásokat biztosítottunk, ezt is, hanem beruházásokat finanszíroztunk. Ami a felzárkózást illeti, ugyancsak a képviselő úr úgy fogalmazott, hogy szerinte nincs tartós felzárkózás. Hadd említsek tényszámokat! 2010 óta az Európai Unió kumulált növekedése 10,3 százalék, Magyarországé 30,3 százalék. Ez egy kumulált adat. Tehát lehet azt mondani, hogy egy-egy évben szerencsénk volt, de azért ezt a tartós tendenciát látva, és hozzátéve a 2012-19 között tartósan 3 százalék alatti hiányszintet és a csökkenő adósságrátát, mégiscsak azt mondhatjuk, hogy igen, érdemi gazdasági felzárkózás történt az Európai Unió magországaihoz, és igen, ez fenntartható módon valósult meg pénzügyi szempontból, hiszen párhuzamosan már az adósságrátát is tudtuk csökkenteni. Ez az a gazdaságpolitika, amelyet folytatni kívánunk 2022-ben is. Ami az inflációt illeti, az infláció a jegybank által figyelt mutató, és a jegybank feladata az infláció kordában tartása. Természetesen a költségvetés-politika érdemi hatással van az inflációra, és természetesen igen, stratégiai együttműködés van a jegybankkal, ahol azt látjuk, hogy az említett gazdasági eredmények a jegybank intézkedéseinek is köszönhetők. Az inflációra visszatérve az idei évben valóban 3 százalékot meghaladó inflációval számolunk. Ez 3,5-4 százalék között lehet. Ha megnézzük a jövő évi inflációs számot, akkor ott a jegybank is 3 százalék körüli inflációval kalkulál. Természetesen, ahogy Virág Barnabás alelnök úr említette, elképzelhető, hogy az infláció kordában tartása érdekében intézkedéseket is kell hozni, de ismétlem, konszenzus van a jegybankkal a tekintetben, hogy a jövő évi 3 százalékos inflációs szám reális lehet. Csárdi Antal képviselő úr azt mondta, hogy a magas infláció miatt az alapvető élelmiszerek áfáját kellene csökkenteni. Itt két dolgot jegyeznék meg. Ha jól emlékszem, a kormány által beterjesztett és a Fidesz-KDNP által támogatott, alapvető élelmiszerekre vonatkozó áfacsökkentést az LMP nem szavazta meg, legyen szó tejről, tojásról, különböző hústermékek áfájának a csökkentéséről. A másik megjegyzésem pedig az, hogy a képviselő úr is rámutatott arra, hogy hosszabb távon ezeknek a termékeknek az árát a kereslet-kínálat határozza meg. Igen, egy áfacsökkentésnek lehet egy egyszeri hatása, hogyha az eladók ezt az árakban azonnal érvényesítik. De azt is tudjuk, hogy ezt nem mindig érvényesítik, és hosszú távon a kereslet-kínálat határozza meg a folyamatokat. Épp ezért mi arra koncentrálunk, hogy a családok jövedelme növekedjen, és a nagyobb jövedelemből tudják megvenni a termékeket. Azt látjuk, hogy ez sikeres volt. Összességében a jövedelmek is növekedtek, a megtakarítások is növekedtek, a fogyasztás is növekedett, és a beruházások is növekedtek. Ezt követően engedjék meg, hogy rátérjek néhány költségvetési kiadási tételt illető kritikára. Önkormányzatok. Többször súlyos kijelentések hangzottak el: kisemmizés, önkormányzatok kivéreztetése, politikai alapú megkülönböztetés. Engedjék meg, hogy a tényekről számoljak be önöknek. Valóban, a tavalyi évben a járvány elleni védekezés és a munkahelyek védelme mindenkitől áldozatokat igényelt. A gépjárműadó összegét az önkormányzatok helyett a központi költségvetésben a védekezésre fordítottuk. Ez 34,4 milliárd forintot tett ki. Hadd említsem meg azt, hogy csak járvány elleni védekezésre több mint ezermilliárd forintot költöttünk a tavalyi évben, tehát ennek a kontextusában értelmezendő az átirányított 34,4 milliárd forint.