Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:

2231 ; olyan címek jelennek meg, mint a beruházási alap 550 milliárdos kerettel, amiről elvileg a részleteket bemutató fejezeti kötetekből sem derül ki semmi, hogy végül is mire szeretnék költeni. Pontosabban az derül ki, hogy még önök sem tudják, hogy mire szeretnék ezt elkölteni. Egyben biztosak lehetünk, hogy jó sok betonnal jár majd, bármi is lesz belőle. Ez a folyamat jól jelzi, hogy a kormány mit gondol az Országgyűlés szerepéről és a hatalomgyakorlásról. Önök számára az Országgyűlés már csak egy puszta formalitás, egy kötelező kör, amelyikkel minél kevesebb dolgot közölnek, annál jobb. A Fidesz-frakció úgyis megszavazza, amire szükség van, tehát igazándiból minek erőltetnék meg magukat? A tavalyi évtől ehhez kapóra jött önöknek a járvány és a válság. A bevezetett vészhelyzetbe annyira beleszerettek, hogy el sem akarják engedni. Nagyon megtetszett önöknek az ellensúly nélküli, önkényes hatalomgyakorlás, ami például a költségvetési kérdésekben is minden korábbinál szabadabb kezet adott. Már csak ezért is elsőrendű és nemzeti érdek, hogy ’22-ben megvalósuljon a kormányváltás. A beterjesztett költségvetés alapján nemcsak az államadósság nő a korábbi szintekhez képest, az adósság más területen is halmozódik. A válság idején az út szélén hagyták a munkájukat vesztőket, a vállalkozásuk bezárását elszenvedőket, a fertőzés miatt otthonmaradásra kényszerülőket, az online oktatás miatt otthon tripla műszakba kényszerülőket, és azokat is, akiket például a válság során rúgtak ki. Az emberi életben okozott kár is adósság, tisztelt államtitkár úr. Azt hazudták, hogy mindenkinek lesz munkája három hónapon belül, ha elveszíti - igaz, hogy ez nem volt igaz -, az álláskeresés gyalázatos háromhavi tartamát erre való hivatkozással nem hosszabbították meg. Minden más európai országnál kevesebbet költöttek bértámogatásra, azt ígérve, hogy mindenkinek lesz munkája, csak azt felejtették el hozzátenni, hogy színészből, zenészből, évekig jól működő vállalkozóból majd pizzafutár lesz. Ez az önök társadalomképe, és sajnos a jövő évi költségvetés is erről a társadalomképről tesz tanúbizonyságot. Nálunk 50 milliárd forint, a mintaként emlegetett Ausztriában 2500 milliárd forint ment a munkavállalók ilyen formájú megsegítésére egy év alatt. 1:50 az arány! 1:50 az arány, tehát az osztrák kormánynak ötvenszer fontosabbak az Ausztriában dolgozók, mint a magyar kormánynak a magyar munkavállalók! Az út szélén hagyták a leszakadó térségeket, az online oktatásból kimaradókat és rengeteg társadalmi csoportot. Mindemellett óriási lyukat ütöttek a közszolgáltatásokon. Bár próbálják elhazudni, sajnos az egészségügyi ellátás a járvány harmadik hulláma alatt összeomlott. A normál ellátás több hónapra leállt, a járvány miatt egyértelmű kezelésekhez nem jutottak hozzá honfitársaink. És igen, ezeket az adósságokat is fel kell majd számolnia a következő kormánynak, nem csak a pénzügyi adósságot. Hogyan lehet ezeket az adósságokat törleszteni? Hogyan lehetne az évtizedek alatt okozott károkat jóvátenni? A benyújtott költségvetés állítása szerint az újjáépítést célozza a költségvetés, de mint mondtam, ez valójában sajnos lebetonozást jelent, a haverok kistafírungozását. Beton helyett fák kellenek, pénz helyett az ember kell hogy a középpontban legyen. Az adósságtörlesztés, a jóvátétel és a zöld újjáépítés az LMP szerint a következő elemeket tartalmazza, ami alapján a költségvetést majd át fogjuk alakítani. Évtizedes adósság, a forráselvonások és az egészségügyből történő tömeges elvándorlások után a kormány végre belátta, amit tíz éve mondunk, hogy jelentős pluszforrásokat kell az egészségügyre fordítani. Ennek is köszönhető, hogy most 459 milliárd forintos keret szerepel az egészségügyi béremelés támogatására. Sajnos ezt későn lépték meg. Az egészségügy a járványt kritikus mértékben megszenvedte, leálltak az ellátások, és a harmadik hullám elborította a kormány által meggyengített rendszert. A helyreállítás tehát nem állhat meg a részleges, tehát az orvosibér-emelésnél, emelni kell a szakdolgozók bérét is, és emelni kell a nem egészségügyi végzettségű dolgozók bérét is. A háziorvosok juttatásait szintén emelni kell, pluszasszisztensek felvételét támogatni, ehhez legalább 40 milliárd forint pluszforrásra volna szükség. Létre kell hozni ismét az önálló járványügyi rendszert. Erre legalább plusz 50 milliárd forintot kell szánni. És, tisztelt államtitkár úr, a járvány nem ért véget. Hatásai sokáig velünk maradnak majd, épp ezért ki kell építeni egy poszt-Covid országos szűrő- és terápiás programot. A koronavíruson átesett honfitársaink esetében egyre több súlyos szövődmény jelentkezik a betegség lefolyása után. A fertőzés mind a központi, mind a perifériás idegrendszerre károsan hathat, a gyógyultak tüdőkapacitásának szintje gyakran nem áll vissza az eredeti állapotba, a szívizom-károsodásnak, az autoimmun és gyulladásos betegségek kiváltásának gyakoriságát is emeli. A gyerekek esetében fokozottabban fordul elő a több szervet érintő gyulladásos szindróma. Ezek kezelésére is kellene, hogy a költségvetés forrást biztosítson. Az esetek több mint 40 százalékában jelentkeznek szövődményes tünetek, a vírus szinte valamennyi szervrendszert megtámadhatja, és