Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
2227 kell alárendelni. A költségvetés változatlanul politikai, hatalmi, választási PR-, nem pedig a gazdaságitársadalmi szempontoknak megfelelő alárendelést mutatja. Néhány látványos, fontos választói csoportot megszólítanak, önök úgy gondolják, hogy őket ilyen módon megnyerhetik támogatóként, legyen az a fiatalok szja-mentessége vagy a lakásfelújítás, ami a középgenerációknak szóló történet. Azt gondolom, az ellenzék bemutatta a törekvését egy törvényjavaslatban egyébként, és ha itt a gazdasági válság idején valóban akarnának érdemi forrást teremteni, és nem csak összetolni egymás mellé különböző táblázati sorokat, akkor megfontolták volna a gazdasági válság kezelése érdekében szükséges azonnali intézkedésekre vonatkozó törvényjavaslatunkat és egyébként azt a 21 elemből álló beruházási felsorolást, és annak egy jelentős részét legalább visszavonhatták volna. Ebben az időszakban, ugye, önök sem gondolhatják azt, kedves képviselőtársak, hogy ne csak államtitkár urat egzecíroztassam itt ebben a történetben, hogy anticiklikus gazdaságpolitikának tekinthető az, ha egyébként előrántják a varázsnyuszit, és Budapesttől Belgrádig vasutat építenek sok száz milliárd forintért? Talán ennél értelmesebb, racionálisabb megoldásokat is találhatnának, és akkor most csak egyet emeltem ki a 21-ből, amit itt felsoroltunk a kezdeményezésünkben. Egy dolgot el kell ismerni, és őszintén szólva én nagyon örülök annak, ha a vidékfejlesztésre önök sok forrást szánnak. Nagyon helyes, tegyék meg, azt gondolom, itt az ideje, hogy a Fidesz lelkiismereti válságán valamennyire oldjanak. Ezt két ok miatt nyugodtan mondom önöknek. Elsősorban amiatt, hogy a jobboldal a kilencvenes évek elején lényegében a kárpótlással tönkretette és elnéptelenítette a falvakat, elvette tőlük a földet akkor, amikor egyébként az a megélhetésüket biztosította, teljesen joggal van a Fidesznek lelkiismeretfurdalása. Ezt követően viszont az elmúlt tíz évben semmit nem tett a vidék érdekében, és most hirtelen úgy gondolják, hogy a jövő évben választás van, akkor most valamit tenni kell. Tisztelt Képviselőtársak! Azt gondolom, az nem miniszteri látogatás kérdése, hogy 30 milliárd forintot ide szórnak szét vagy éppen odaviszik, és ráadásul azt ilyen megkülönböztető módon teszik. Akkor, azt hiszem, ennek ez az oka, önöknek igenis felelőssége van abban, hogy a vidék tönkrement, és ezt a helyzetet viszont nem önök fogják most már kezelni, mert önök elvesztették a jogukat arra, hogy erre lehetőségük legyen, nem lesz mód ennek a kivitelezésére. A kiadási többletek által okozott magas államháztartási hiány azonban mindenekelőtt az állam gazdasági szerepvállalása kiterjesztésének a következménye. Itt akár a védelmi, akár a sport-, akár a kamatkiadásokra vonatkozóan ezek növekednek, de ezzel szemben azt látom, hogy a családi pótlék növelésére, a munkanélküliséggel kapcsolatos helyzet kezelésére viszont nem terveznek. Célszerű lett volna egyébként például a nyugdíjaknál előtérbe helyezni a kisnyugdíjasokat, de önök ezt nem tették. A módosított 2021. évi költségvetés után most a 2022. évi költségvetésitörvény-javaslat sincs összhangban a stabilitási törvénnyel. Államtitkár úr itt a minap azt ígérte, hogy majd egyszer a törvényt helyrehozzák. Azt gondolom, ezt a törvényt önöknek már régen be kellett volna terjeszteni, hiszen az 5,2 százalékos növekedés mellett 5,9 százalékos vagy jóval 3 százalék feletti deficitet tartalmaz az előterjesztésük, ezért a stabilitási törvény módosítása során ezúttal nem a politikai akaratot igazítják a törvényekhez, hanem a törvényeket a politikához - önök ezt tették. (11.50) A kiadások magas szintje a gazdaság túlfűtöttségét okozhatja, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve egyébként a külgazdasági egyensúlyt, ezért a tervbe vett kiadások egy részét törölni vagy halasztani kellene. Ahogy említettem, ezt fejezi ki az a 21 elemű javaslat, amelyre kitért. Korábban az ellenzék megtette az erre vonatkozó javaslatát, hogy egy racionális költségvetési politikáról lehessen beszélni. Kiugróan magas a magyar beruházási ráta, és ezen belül a költségvetési szerepvállalás ellenére a magyar kormány elkötelezett a beruházások növelésében. Az erőltetett fejlesztés az építőiparban, az építőanyagiparban hiányhoz, áremelkedéshez vezet, az átadások csúsznak, romlik a hatékonyság, nem beszélve a beruházások egy részének soha meg nem térülő voltáról. Emlegessem megint a Budapest-Belgrád vasútvonalat? Emlegessem önöknek azt, hogy az anticiklikus politika egyik következménye a vadászati világkiállításra való pénzköltés? Ezt tényleg komolyan gondolják, hogy így van? A hiány csökkentésének kézenfekvő módja ezeknek a beruházásoknak, kiadásoknak a mérséklése. A GDP-arányos államadósság 2019-ben az évi 66,6 százalékról 2020-ban 80,4 százalékos csúcsra emelkedett, ehhez képest a kormány 79,9 százalékos... - most a trükközésről nem beszélek újra, amit a minap itt megtettünk, hogy hogyan vitték le 80 százalék alá. Vagyis összességében véve, hogyha ’22-t nézem ebből a szempontból, államtitkár úr, akkor lényegében alig csökken. Egy újabb tény arra, hogy önök választási költségvetéssel terveznek, és nem abban gondolkodnak, ha már itt a nyár előtti időszakban 2022-ről beszélnek, úgy, hogy a 2020-szal nem számoltak el, a 2021-et éppen most módosítják, és ide, a parlament elé behoznak egy ilyen PR-költségvetést, amely 2022-ről szól. (Sic!)
