Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. február 16. kedd - 180. szám - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2019. évi beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

222 egy államvizsgajegy, egy szakvizsgajegy még hatással van a pontrendszerre, míg a rátermettség, az egyéb olyan, amit nem tudunk értékelni a pontrendszerben, nem kerül értékelésre, és ezért előfordulhat, hogy fals eredmények születnek. Ebben néminemű változásra volt ígéret vagy legalábbis kezdeményezés az elnök úr részéről, ami, reméljük, majd be is fog következni a Covid-járvány elmúltával, hiszen most nyilván vannak fontosabb és égetőbb feladatok. Aztán a bürokráciacsökkentés: a 2019. év is rávilágított arra, hogy a bürokráciacsökkentés nagyon fontos a bírósági szervezeten belül. A kollégiumvezetőknél volt megfigyelhető az, ügyvédként én tapasztaltam azt, hogy húsz évvel ezelőtt milyen szakmai irányítást kaptak egy-egy kollégium tagjai a vezetőjüktől, a kollégiumvezetőktől, míg 2018-19 vonatkozásában sorozatban arról panaszkodtak a kollégiumvezetők, hogy ezek az iránymutatások gyakorlatilag szinte elveszni látszanak, a szakmai megbeszélések elveszni látszanak, mert akkora bürokráciai leterheltséget kapnak a kollégiumvezetők az OBH részéről, amelynek való megfeleléshez egy napi 8 órás munkaidő gyakorlatilag szinte kevés is, és ennek a mérséklése és megtalálni azt az egyensúlyt, hogy ez megfelelően működjön, én azt gondolom, nagyon fontos lenne a jövőre nézve. Én megértem, hogy 2020 vonatkozásában nem fogunk látni, nem fogunk tapasztalni majd javulást, mert a Covid-járvány bekövetkezte, amire nyilván egyikünk sem számított, teljesen új feladat elé állította a kollégiumvezetőket is, akiknek az otthonmunkával kapcsolatosan, a home office-szal kapcsolatban számtalan új statisztikaadási kötelezettsége merült fel, de bízunk abban, hogy a Covid-járvány leküzdésével ebben is lesz változás, és a bürokrácia is csökkenni fog, ezáltal valóban jobban tudnak összpontosítani a szakmai munkára a kollégiumvezetők is. (Az elnök csenget.) Hát, köszönöm szépen, akkor most, ha az időm lejárt, befejeztem. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a DK soraiban.) ELNÖK: Én kérek elnézést (Dr. Gyüre Csaba: Bocsánat, azt hittem, harminc percem van!), azt akarom mondani, hogy nagy kedvvel ütöttem a csengőt, de nem lett volna jogom hozzá, mert harminc perce van. (Dr. Gyüre Csaba: Igen, én is úgy tudtam. Akkor folytassam?) Folytassa, igen, és ezt levonjuk. Bocsánatot kérek! DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Semmi probléma, köszönöm szépen. Én is úgy tudtam, hogy harminc perc az időkeretem, és azért beszéltem ilyen bátran. A következő témakör, amelyet érinteni szerettem volna vagy szeretnék, az a két éven túli ügyeknek a kérdése. Ezt is említette az elnök úr a székfoglalójában, és nagyon pozitívnak találtam ezzel kapcsolatosan az elnök úrnak a gondolatait azzal kapcsolatban, hogy ne a statisztikai szemlélet legyen a legmeghatározóbb ebben a tekintetben, amikor a statisztikai szemléletnek a rákényszerítése egy-egy ügyre sokszor igen negatív irányba viszi el a megalapozottságot, adott esetben valóban a megalapozottság rovására mehet, és itt is az elsődleges szempontnak a megalapozottságot kell tekinteni. Én már az előző felszólalásomban, még a Kúria-elnöki beszámolóval kapcsolatban említettem, hogy Handó Tündénél kifejezetten éreztük a statisztikai szemléletnek az eluralkodását és annak a dominanciáját a megalapozottsággal szemben. Én azt gondolom, hogy itt is meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, és bízom benne, hogy ebben is megfelelő változás lesz. A bírói függetlenségről szerettem volna még beszélni, de a legtöbb dolgot ezzel kapcsolatban is elmondtam már az előző felszólalásomban, amit nem szeretnék teljesen megismételni. Tehát itt a kormányzati támadásokat, amelyek a bírói függetlenséget érték az elmúlt tíz évben, én azt gondolom, hogy ezeket egyelőre sikerült kivédeni, és remélem, hogy ez így fog alakulni a jövőben is. Elgondolkodtató lenne adott esetben az, hogy hogyan tudjuk megvédeni például a bíróságoknak a költségvetését, hogy az ne függjön a mindenkori kormányzattól. Mi már a 2010-11. évben még Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársammal javasoltuk azt, hogy ezzel kapcsolatban esetleg az Alaptörvénybe lehetne tenni egy kitételt, hiszen nagyon fura, amikor az egyik hatalmi ág a költségvetés szempontjából a másik hatalmi ágtól függ, és ezáltal ki tudnánk küszöbölni, hogy a mindenkori Országgyűlés kénye-kedvének legyen kiszolgáltatva költségvetésileg a bíróság, legalábbis elvi szinten. Ha ezt az Alaptörvényben rögzítenénk, akkor talán lehetne ezen változtatni. Illetve egy ilyen kérdés még a bírói javadalmazás kérdése, amely egy neuralgikus pont volt, és 2010 óta nem volt olyan beszámoló, amikor ezt ne érintettük volna, és ne kritizáltuk volna azt a kormányzati tevékenységet, amelynek következtében 65-70 százalékkal csökkent a bírák reálfizetése az elmúlt tíz-tizenöt év során, és ebben nem történt változás. Hál’ istennek, a 2019. év ebben is komoly változást hozott, és végül is ebben is