Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Urak! Államtitkár Úr! Kormánypárti vezérszónokként megvan az a lehetőségem, hogy végighallgathattam már jó néhány megszólalást. Varga Mihá... - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Urak! Államtitkár Úr! Kormánypárti vezérszónokként megvan az a lehetőségem, hogy végighallgathattam már jó néhány megszólalást. Varga Mihá...

2215 kedvezményezni, és végre egy egységes nemzetet hozni létre. Magyarország jövőre efelé mutat, csak efelé mutathat. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hargitai János képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Urak! Államtitkár Úr! Kormánypárti vezérszónokként megvan az a lehetőségem, hogy végighallgathattam már jó néhány megszólalást. Varga Mihály miniszter úrtól azt kaptam, amit hosszú évek óta megszoktam tőle: közgazdász politikusként higgadtan értékelt, mondta a számokat - költségvetésről nehéz beszélni számok nélkül -, de világosan kifejtette a kormány számok mögött lévő társadalompolitikai vízióit, aminek alárendeli a ’22-es költségvetést. Utána volt alkalmam meghallgatni az Állami Számvevőszék elnökét és a Költségvetési Tanács elnökét. Ilyenkor vagyunk leginkább helyzetbe hozva: nincs másik olyan törvény a parlament előtt soha, ahol a mi belső vitáinkon túl... - belső vitáink alatt értjük, hogy a kormány, a kormányoldal, ellenzéki képviselők vitája szüli meg az adott törvényt. Egy kivétel van: a költségvetéshez kapcsolódó törvény, amikor nem kormányzati emberek, két intézmény képviselői elmondják a maguk álláspontját a költségvetés kapcsán, és ezzel helyzetbe hoznak minket. Szeretnék is reagálni két állításra. Kovács Árpád elnök úr kellően kritikus is volt, de én mégis hálás vagyok azokért a mondatokért, amiket mondott: az egyensúly esetleges gyorsabb visszaállítása érdekében a gazdaság túlfűtéséről beszélt, hogy ilyen helyzet egyszer előállhatott Magyarországon. Egy költségvetés tárgyalása kapcsán arról hallunk, hogy ha egyszerre túl sok pénz van a gazdaságban, az is rejt veszélyeket - és én ezt osztom, és erre szeretnék majd kitérni -, de akkor is zene füleimnek, hogy megélhetek ilyen pillanatokat, tudván azt, hogy a szocialista időszakban, mondjuk, milyen költségvetéseket tudtunk tárgyalni. És persze megvan az a lehetőségem is, hogy reagáljak ellenzéki képviselőkre. A Jobbik vezérszónokai elmondták az álláspontjukat. Nem fogok érdemben reagálni arra, mert jól láthatólag két költségvetési szlogennek állították be a mondanivalójuk lényegét. Először azt hallottuk, hogy ez a bosszú költségvetése, utána, hogy ez Európa legkegyetlenebb költségvetése, mondta a második szónok. Ezek olyan állítások, melyeknek semmiféle valóságalapja nincs. Ezekkel vitatkozni nem is érdemes, hagyjuk nyugodtan a levegőben ezeket az állításokat. Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak viszont azokra a mondataira most már másodszor kívánok pozitívan reagálni, amikor a végrehajtási eljárásokat kritizálja. Ezt tette a ’21-es költségvetés módosítása kapcsán. Ott is alapvetően egyetértettem az álláspontjával, és most is részben osztom ezeket a kritikákat, amiket megfogalmaz. A végrehajtási eljárások tényleg produkálnak olyan élethelyzeteket, melyeknek egy átmartabb szabályozással elejét vehetnénk. Én sokat remélek attól a hivataltól, amit fel fogunk állítani, aminek hatásköre lesz végrehajtási eljárásokra is. Azért, hogy el ne felejtsem a reagálás lehetőségét, Domokos elnök úrnak abba a mondatába szeretnék kapaszkodni, hogy egy erős és aktív kormányzásra van szükség válsághelyzetben; monitoringozni kell folyamatosan a költségvetés 2022-es folyamatait, és ha erős a kormányzás, akkor nyilvánvalóan erre képes is reagálni. Válsághelyzetben ez különösen így van. Ha erre nem képes válsághelyzetben egy kormány, akkor nagyon nagy baj van. De én azt is mondom, hogy erős és aktív kormányzásra mindig szükség van. 2010 óta ilyen kormányzást élünk, és ezért ez a válság, ez a soha nem látott válság, ez az egészségügyi válság, amely a gazdaságot is bedönti világszerte, mivel előtte erős kormányzással volt dolgunk, egészen más helyzetben érinti a magyar gazdaságot, egészen más reakciókat vált ki a kormányzatból és a magyar gazdaságból, mint a 2008-as pénzügyi válság. Ma már tudjuk, hogy az egy egyszerűbben kezelhető válság volt, mint a jelenlegi, és ott mégis egy erős és aktív kormányzás hiányában - mert csak egy sodródó szocialista kormányzás volt előtte - csak a kényszerek működtek a válságkezelés kapcsán is. Akkor olyan időszakot éltünk, amire az volt jellemző, hogy úgy ért minket a világgazdasági válság, hogy a magyar költségvetés és a magyar gazdaság a lehető legrosszabb állapotban volt, ezért ez a válság elsodort minket. Görögországot jól látható módon elsodorta, minket meg a teljes elsodrástól az mentett meg, hogy kaptunk 20 milliárdot az IMF-től, Világbanktól, európai uniós segítséggel. Az utolsó pillanatban az államcsődtől megmentették az országot, de ennek feltételei is voltak, mert attól kezdve a magyar költségvetést valójában nemzetközi intézmények diktálták, és az ő álláspontjuk akkor az volt, hogy megszorításokkal kell kezelni ezt a válságot.