Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2212 Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajnos, évek óta a különálló véleménybuborékok csatája a költségvetési vita. Ahogy a kormányzat álláspontom szerint egy termelési jelentést igyekszik a saját 2-2,5 milliós véleménybuborékához eljuttatni, addig az ellenzékiek nyilván az általuk ismert valóságot igyekeznek demonstrálni. Ennek szellemében mondom azt, hogy Európa legkegyetlenebb költségvetésével van dolgunk, hiszen az a patriótának, nemzetinek tűnő máz vagy szirup, amivel le próbálják önteni ezt az egészet, egyébként jól hangzik, sokszor az én szívemet is melengető kiszólásokat hallunk ebben a körben. Viszont ha megvizsgáljuk a rögvalóságot, és az alma héjánál egy kicsit mélyebbre jutunk, akkor azt látjuk, hogy egyik állítás sem olyan szép, mint amilyennek látszik, vagy egyik állítás sem igaz ezek közül abban a formában, ahogy leírták. Eleve egy rossz hagyományú költségvetési tervezés tekintetében ülünk most itt, hiszen a költségvetés a kormány pénzügyi terve, mégis egyfajta perverz logika szerint tényadatok, zárszámadás híján egy nagyonnagyon korai időszakban igyekszik tervezni Magyarország jövőjét. Maga a kormány, szegény államtitkár úr, aki egy szakmailag jól felkészült ember, került olyan helyzetbe, hogy néhány héttel ezelőtt védeniük kellett volna a védhetetlent, hiszen az előző költségvetést a túl korai és hibás tervezés okán úgy kellett módosítgatniuk, mintha újra kellene írni az alapszámokat. Sőt, még egy több mint ezermilliárdos biankó csekket is akartak kérni az ellenzéktől a módosítás során, amiről majd önök eldöntik, hogy mire költik és milyen formában. Európában, úgy gondolom, példátlan eljárás volt ez, nem nagyon ismerünk másik európai országot, ahol ilyen költségvetési hozzáállás és ilyen kormányzati hozzáállás lenne tapasztalható. Az évek óta emlegetett és egyébként Nyikos tanár úrtól általam sokszor idézett n-2 szabály hiányát megemlítem, mert kötelező megemlítenem, de sajnos egyre kevesebbeket hoz tűzbe az, hogy a tervezés során csak az egyetlen 2022-es év lóg a levegőben, viszont a korábbi és a későbbi terveket illető összehasonlítás egyre kevésbé jelenik meg a kormányzat cselekvési tervében, ahogy a szakmaiság is egyre kevésbé érhető tetten. Nézzük, hogy az államtitkár úr és a kormány mire kér minket, mit hagyjunk jóvá, és nyilván ebből talán kiderül, hogy nem is tervezzük jóváhagyni azt, ami előttünk fekszik. Nonprofit társadalmi civil szervezetek, köztestületek támogatása jogcímen 17 milliárdot szeretne elkölteni a Miniszterelnökség. Kiknek? Milyen célokra? Minek a megvalósítására? Nem írják le, nem részletezik. Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása, 12 milliárd forint. Ki lesz a kedvezményezett? Kinek akarják ezt odaadni? Mire akarják költeni? Nem szerepel az önök költségvetési tervében. Ideszórják a tízmilliárdokat normális alátámasztás nélkül. Még azt sem zárjuk ki, hogy a HM-fejezet 111 milliárdos egyéb működési kiadás kiemelt előirányzata vagy a Magyar Honvédség 169 milliárdos egyéb működési kiadása értelmes célokat szolgál. Lehet, hogy értelmes célokat szolgál, ne vitassuk el! Csakhogy az önök költségvetési terve alkalmatlan arra, hogy abból ezt egy országgyűlési képviselő megállapítsa. (10.20) Tehát az önök szakmaisága nem mérhető ezen a téren, hiszen, még egyszer mondom, biankó csekkeket kívánnak tömegesen aláíratni. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások - jövőre 70 milliárd forintot kérnek az adófizetőktől erre. Kinek? Mire? Ki lesz a kedvezményezettje? Kit szeretnének helyzetbe hozni ezen összegek által? Pénzügyminisztérium, 93 milliárdos céltartalék-előirányzat. Mire? Közlekedési ágazati programok - 144 milliárd forintot kér a kormány a parlamenttől. Minek a kivitelezésére? A nem állami felsőoktatási intézmények támogatását kezdjük érteni. 172 milliárd szerepel itt, és nyilván a kiszervezett intézmények egy részének a kiemelt támogatására kerül sor. Az összevetés érdekében jegyzem meg, hogy Pécs önkormányzatának tavalyi összkiadása például ennek a felét sem érte el, 78 milliárd forintot tett ki. Tehát látható, hogy hogyan priorizál a kormány, de nem látjuk sokszor számunkra nagyon kedves intézmények támogatását. A vidékfejlesztési program 115 milliárddal számol, tulajdonképpen mindenféle leírás és alátámasztás nélkül, anélkül, hogy beavatná a parlamentet abba, hogy mely vidékiek mennyi pénzre számíthatnak, és miért pont ők. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 18 milliárd forintért kiemelt társadalmi kapcsolatokat szeretne építeni. Kivel? Milyen célból? Milyen projektek mentén? És kik lesznek ennek a haszonélvezői?
