Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke:
2202 vezetői részt vettek ebben a munkában, és emellett engedjék meg, hogy a Számvevőszéken dolgozó kollégák részére is a köszönetemet innen is tolmácsoljam. A következő napokra pedig tartalmas szakmai vitát kívánunk önöknek, és reméljük, hogy ehhez az Állami Számvevőszék véleménye is hozzájárul. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok, valamint a DK padsoraiból.) ELNÖK: Megköszönöm elnök úr felszólalását. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kovács Árpád úrnak, a Költségvetési Tanács elnökének, 30 perces időkeretben. Elnök úr, parancsoljon! DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm a lehetőséget, hogy immár tíz éve szóban is összefoglalhatom és indokolhatom a Költségvetési Tanács véleményét, most a 2022. évi költségvetésitörvény-javaslat tervezetéről. A tanács a törvényjavaslat tervezetére vonatkozó, a kormány részére szóló véleményét a 2021. április 27-ei ülésén alakította ki és hozta nyilvánosságra. A kormány erre érdemi választ adott, amelyre a későbbiekben térek ki. A testület az Alaptörvényben kapott felhatalmazása alapján a költségvetés tervezetének megalapozottságát ezúttal is a feladatköre által meghatározott nézőpontból, egységében vizsgálta; makrogazdasági hátterét, bevételeit és kiadásait a rövid és hosszabb távú egyensúlyi követelmények fenntarthatósága, valamint az államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemezte. Tisztelt Országgyűlés! Immár második éve, hogy a tanácsnak a költségvetésitörvény-javaslat véleményezése során tekintettel kellett lennie a koronavírus-járvány által okozott rendkívüli körülményekre és a veszélyhelyzet adta kockázatokra. A tanács a jövő évi költségvetés értékeléséhez áttekintette annak hátterét, bázisát jelentő 2020. évi tényleges és 2021. évi várható makrogazdasági és államháztartási folyamatokat. Kérem, engedjék meg, mert nem kerülhetem el, hogy az ezekkel kapcsolatos megállapításainkra is - mint a 2022. évi költségvetés előzményeire - igen röviden emlékeztessek. Közismert tény, hogy a világméretű koronavírus-járvány letérítette a magyar gazdaságot a kiegyensúlyozott és erőteljes növekedési pályáról, ami sajnos súlyosan érintette az államháztartást is. 2020-ban a társadalmi össztermék, a GDP az előrejelzői várakozásoknál ugyan kedvezőbben, de az előző, kiváló évhez viszonyítva 5 százalékkal csökkent. A gazdaság teljesítménye különösen 2020 második negyedévében esett vissza. A 10 százalékot meghaladó visszaesést sikerült jórészt tompítani a gazdaság erős fundamentumai, ellenálló képessége és nem kevésbé a kormány gazdaságvédelmi intézkedései, valamint a Magyar Nemzeti Bank piacstabilizáló és gazdasági növekedést támogató programjai révén. A múlt évi kiadások nagymértékű növekménye egyértelműen a koronavírus-járvány kezelése miatti egészség- és gazdaságvédelmi ráfordítások következménye. Ezeket nem lehetett finanszírozni teljes mértékben pótlólagos bevételekkel vagy belső átcsoportosításokkal, így a 2020-as magyar hiányadat, bár régiós és nemzetközi összehasonlításban átlagosnak tekinthető, 8 százalékot meghaladó lett. A hiány a negyedik negyedévben volt kiugró, azonban azt is hozzá kell tenni, hogy az év végi kiadások egy része ugyanakkor előrehozatalt is jelentett, amely a következő évek finanszírozását tehermentesítheti. A maastrichti hiánykritérium túllépését a járványra tekintettel átmenetileg mind az európai uniós, mind a hazai költségvetési keretrendszerben életbe lépő mentesítési záradékok lehetővé tették, továbbá a bruttó hazai termék 2020. évi csökkenése következtében az Alaptörvény mentesítési szabálya sem zárta ki az államadósság-mutató emelkedését. Tisztelt Ház! A tanács mint a 2022. évi költségvetés közvetlen bázisát, elemezte a 2021. évi várható makrogazdasági és államháztartási folyamatokat, abban a koronavírus hatását is. A mértékadó nemzetközi szervezetek a magyar gazdaság 4 százalék körüli, a kormány prognózisával lényegében megegyező bővülését valószínűsítik, de van esély arra, hogy idén, a gazdaság sikeres újraindításának köszönhetően, ennél jobb társadalmi összteljesítménnyel fogunk találkozni. Magyarország tőkevonzó képessége változatlanul erős, a feltételek kedvezőek, amelyek a termelőkapacitások megújítását, bővülését segítik. A versenyszféra beruházásbővítése továbbra is lendületes, több nagy nemzetközi, külföldi finanszírozású ipari projekt folytatódik, számos kapacitásfejlesztés fokozatos felfutása várható. A kis- és középvállalkozások beruházási aktivitását a kormány gazdaságfejlesztést támogató
