Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. február 16. kedd - 180. szám - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2019. évi beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. SENYEI GYÖRGY BARNA, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója:

215 tetten érhető, talán nem éri el a jelentős mennyiséget, azonban már a jelzettet meghaladja, ugyanis a 2019. évben 6,6 százalékkal kevesebb ügy érkezett, mint a 2018. évben. 2018. évben az érkezés - hogy emlékeztessem önöket - 1 248 685 volt. Az ügyérkezés csökkenése minden bírósági szinten megfigyelhető. A legnagyobb arányú csökkenés az ítélőtáblákon jelentkezett, ez 13,1 százalékos csökkenés volt, a második legnagyobb pedig a Kúrián, ahol 11,6 százalék volt tapasztalható. Ez nem jelenti azt persze, hogy kevés ügy lenne, de a tendencia jelentős. Az országos befejezések, hiszen az ügyérkezés megfelelő válasza a befejezés: a 2019. évben összesen 1 191 587 ügy fejeződött be a bíróságokon, ez 7,9 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest, azonban ügydöntő jelentősége itt e körben annak van, hogy az összes befejezés 2,2 százalékkal meghaladta az országos ügyérkezést. Nyilvánvalóan valamennyi tisztelt képviselő előtt ismert, hogy szoros összefüggés található, szoros összefüggés van az érkezés és a befejezés között. A 2019. év végén folyamatban levő ügyek száma az előző év végi adatokhoz képest 24 380 darab üggyel 206 688-ra csökkent, ez 10,6 százalékkal kevesebb ügyet jelent, mint a 2018. év végén. Ez azt jelenti, hogy a peres ügyek esetében 14,2 százalékos, míg a nemperes ügyeknél 7,3 százalékos mérséklődés következett be. Ismert a központi régió helyzete az ügyleterheltség szempontjából valamennyiünk előtt. Nincs változás e körben, az előző évekhez képest az ország központi régiójában található bíróságokra, így a Fővárosi Ítélőtáblára, a Törvényszékre és a Budapest Környéki Törvényszékre érkezett és érkezik folyamatosan az országos ügymennyiség 40 százaléka. Ez 2019-ben 463 304 ügyet jelentett. Az időszerűség kérdése, amely mindenkor az érdeklődés középpontjában áll: az előző évekhez hasonlóan a törvényszékeken a perek 86,5 százaléka, a járásbíróságokon a perek 86,3 százaléka egy éven belül befejeződött. Az ítélőtáblákon az ideérkező ügyek 97,6 százaléka egy éven belül, míg 81,9 százaléka hat hónapon belül befejeződött. Összességében az állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróságokon a két éven túl, a törvényszéki másodfokon az egy éven túl, az ítélőtáblákon pedig a hat hónapon túl folyamatban levő peres ügyek száma 6,3 százalékkal csökkent. Az öt éven túli ügyek esetében elmondható, hogy a 2018. évi adatokhoz képest, amikor 1001 ügy volt, 13,7 százalékos mérséklődés volt megfigyelhető, azaz a 2019. év végére az öt éven túli ügyek száma 864-re csökkent. Nyilvánvalóan egy állandó kérdéskör a két éven túli meg az öt éven túli ügyek helyzete. Ketté kell választani ezeket az adatokat. A két éven túli ügyek esetében nagyon alapvető, általam rendszerint hangsúlyozott különbség az, hogy az ügy elhúzódik, ha elhúzódik, miért húzódik el, vagy egyszerűen sokáig tart. Azért tart sokáig, mert a kereset oly mértékben összetett, a vádlottak száma oly nagy, avagy a vádirati tényállás, a bizonyítás adott esetben olyan összetett, többszereplős, amely az egy éven belüli, avagy két éven belüli befejezést is kizárja. Egész egyszerűen van olyan eljárás - ez önök előtt tökéletesen ismert -, ahol a megalapozott ítélethez hosszabb idő szükséges, és nyilvánvalóan ezért kell a bírósági igazgatásnak arra figyelni, hogy az indokolatlanul elhúzódó ügyek száma mérséklődjön, és az ügyek megalapozottan és időszerűen úgy nyerjenek befejezést, hogy a jogkereső közönséget semmiféle sérelem ne érje. Magyarán szólva, a megalapozottság és az időszerűség közötti dinamikus egyensúly a mindenkori feladatunk, a dinamikus egyensúly megteremtése és fenntartása a feladatunk. A megalapozottságot, illetőleg az ügyfél-elégedettséget, a szó jó értelmében vett ügyfél-elégedettséget mindenkor az ítéletek, az első fokon jogerőre emelkedett ítéletek száma határozza meg. Tudomásul kell vennünk azt, hogy egy ítélet igazán akkor jó vagy - nyilván ez a szó talán ideillik - tökéletes, ha senki nem fellebbez ellene, azaz a jogkereső közönségnek, adott esetben a felperesnek és alperesnek, akik között, mondjuk meg, hogy egy érdekbeli, érdekpozícióbeli, antagonisztikus ellentét van, és mégis tudomásul veszik az elsőfokú bíróság döntését mindketten, ez azt jelenti, hogy az ítélet mindkét fél által elfogadott, és minél több ügy emelkedik első fokon jogerőre, annál elfogadottabb a bíróságok tevékenysége a jogkeresők által. Az ítéletek döntő többsége járásbírósági szinten, civilisztikai ügyszakban születik. A 2019. évben a peres befejezések 55 százaléka volt ilyen, és ezen ügyszak tekintetében elmondható, a korábbi évekhez hasonlóan, hogy a peres ügyek 92,7 százaléka első fokon jogerőre emelkedik. A megalapozottság jogorvoslat függvényében meghatározható mutatója a hatályon kívül helyezési arány. E mutató a hatályon kívül helyező és az új eljárás lefolytatására utasító határozatok másodfokú határozatokon belüli arányát mutatja. A hatályon kívül helyezési arány a 2019. évben javult az előző évhez képest. Büntető ügyszakban a járásbíróságok és törvényszékek viszonylatában az előző évi 3,8 százalékról 2,7 százalékra, míg a törvényszékek és az ítélőtáblák viszonylatában 3,9 százalékról 1,8 százalékra mérséklődött. A jogegység és az ítélkezés minősége körében jelentős adat az alkotmánybírósági eljárások eredménye, azoknak a tükrében is vizsgálandó a bíróságok tevékenysége. 460 ügyben támadtak alaptörvény-ellenesnek tartott bírói döntést az Alkotmánybíróság előtt, és ennek során 26 bírói döntés került megsemmisítésre.