Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 18. kedd - 198. szám - Egyes adótörvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2145 gyermek mindenképpen hozzájusson azokhoz a kedvezményekhez, támogatásokhoz, amelyek megilletik őket. A diákhitelügynek pedig utánanézek. Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr. Kérem a képviselőtársakat, hogy majd a vita további folyamán és majd a szavazásnál is támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönjük. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Egyes adótörvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig Tisztelt Ház! Most következik az egyes adótörvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/16208. számon, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott tájékoztató a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós és nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Elsőként megadom a szót Izer Norbert úrnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, öné a szó. IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány 2021. május 11-én nyújtotta be az egyes adótörvények módosításáról szóló T/16208. számú törvényjavaslatot. A tervezet szervesen illeszkedik a kormány adópolitikájába, melynek fókuszában az adó csökkentése, az adózás egyszerűsítése, a gazdaság további kifehérítése, illetve a pandémia utáni újraindításának elősegítése, valamint az adminisztráció mérséklése áll. Emellett a törvényjavaslat tartalmazza az egyes uniós jogharmonizációs kötelezettségekből eredő, az egységes jogértelmezést segítő és a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált adótörvény-módosításokat is. A javaslat 2022. január 1-jétől kedvezően módosítja az átalányadózást választó egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokat is, annak érdekében, hogy a kisebb volumenű, jellemzően a minimálbért el nem érő bevételű vállalkozási tevékenységet végzők számára vonzóbb, egyszerűen teljesíthető alternatívát jelentsen ezen adózási mód választása. A javaslat a mezőgazdasági őstermelők számára 2021. január 1-jétől bevezetett szabályokkal analóg feltételeket kínál az átalányadózó egyéni vállalkozók számára is. A folyamatos valorizálás érdekében az átalányadózás választására jogosító bevételi értékhatár meghatározása az éves minimálbér összegéhez fog kötődni. Az összeghatár általános esetben az éves minimálbér tízszeresében, míg a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozók esetében az éves minimálbér ötvenszeresében fog megállapításra kerülni. Az idén hatályos minimálbérrel számolva ez 20 millió 88 ezer forintot, illetve kiskereskedelem esetében 100 millió 440 ezer forintot jelent a jelenleg hatályos 15 millió, illetve 100 millió forinttal szemben. Továbbá a jelenlegi nyolcról háromra csökken a jövedelem megállapításához alkalmazható átalányköltség-kulcsok száma. Az adózási módot választók számára a legkedvezőbb változás azonban mindenképpen az lesz, hogy a tevékenységnek megfelelő költséghányad levonásával megállapított jövedelem az éves minimálbér feléig mentesül a személyi jövedelemadó alól. A jelenlegi minimálbérrel számolva ez évi 1 004 400 forint adómentes jövedelmet jelent. A személyi jövedelemadózásban - a fenntartható gazdaságfehéredésért felelős bizottság javaslatára - egy eddig speciálisan nem szabályozott területre vonatkozóan kezdeményezzük új szabályrendszer bevezetését, napjainkban ugyanis egyre nagyobb népszerűségre tesz szert az úgynevezett kriptodevizákkal végzett különböző ügyletek bonyolítása; egyre többen tesznek kísérletet arra, hogy akár nagyon jelentős jövedelemre tegyenek szert ezekből az ügyletekből. Speciális szabályok hiányában ez a jövedelem eddig egyéb jövedelemnek minősült, amely után a 15 százalék személyi jövedelemadó mellett szociális hozzájárulási adót is kellett fizetni. A javaslat most a tőkejövedelmek adózásához hasonló szabályok bevezetését kezdeményezi ebben a körben, olyan keretszabályok beiktatása révén, amelyek alkalmazásával a különféle jogcímeken megszerzett kriptoeszközök átruházása során keletkező bevételből a jövedelem megállapíthatóvá válik, és az ügyletek során keletkezett esetleges veszteség az adókiegyenlítés alkalmazásával figyelembe vehető lesz.
