Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 18. kedd - 198. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:

2127 Dr. Kovács Zoltán úrnak köszönöm az anyaországokkal kapcsolatos jószomszédi viszony kialakításában játszott nemzetiségi szerepnek a felvetését, a törvényjavaslattal kapcsolatos kiegészítő észrevételeket. Egy apró pontosítást hadd tegyek: nem a nemzetiségi köznevelési intézmények száma, hanem a nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézmények száma nyolcszorozódott meg az elmúlt 8-10 évben, ami pontosan az oktatási, kulturális autonómia szempontjából egy rendkívül fontos, meghatározó kérdés. Ezzel tehát nem kisebbíteni akarom ezt az előrelépést, csak így pontos valójában. Brenner Koloman alelnök úr felszólalásából a nyelvvesztésre vonatkozó megjegyzésével és kitételével - azzal együtt, hogy ez természetesen nem a mostani törvényjavaslat témájához tartozik közvetlenül, de - teljes mértékben egyetértek, és szeretném felhívni az ő figyelmét és a parlament figyelmét is, hogy valóban, az első számú, legfontosabb kiemelt prioritásunknak tekintjük a nemzetiségi felsőoktatás területén való, teljesen új minőségi előrelépést. Ennek érdekében épp az elmúlt hetekben, a felsőoktatás átstrukturálása kapcsán tudtunk nagyon jelentős előrelépést elérni, hiszen egyrészt tisztázásra került a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban, hogy a miniszter a nemzetiségi képzést érintő felsőoktatási döntéseihez be kell hogy szerezze az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét. Valamint közvetlen törvénymódosítással most tudtuk keresztülvinni az elmúlt hetekben, hogy minden fenntartó, aki felsőoktatási intézmény fenntartója, az a nemzetiségi képzésre vonatkozó döntéséhez be kell hogy kérje az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét. Kissné Köles Erika, a Köznevelési, kulturális és egyházügyi albizottság elnöke éppen jövő hét keddre hívott össze egy albizottsági ülést, ahol az Országos Nemzetiségi Tanáccsal átbeszéljük, hogy milyen irányban kell az új lehetőségekkel élni, és milyen továbblépés kell. Hiszen ezt a véleménybekérési jogot ki kell terjeszteni a szenátus és a dékán nemzetiségi képzésre vonatkozó döntéseire is, illetve át kell tekinteni, hogy mik azok a legfontosabb döntések, ahol nem véleménybekérési, hanem egyetértési jogot kellene biztosítani az érintett országos nemzetiségi önkormányzatnak, illetve az Országos Nemzetiségi Tanácsnak. Tehát itt valóban nagyon sok feladatunk van még hátra, nyilvánvalóan a felsőoktatás területén több évtized súlyos mulasztását nem lehet néhány évvel, sőt közvetlen anyagi támogatással sem rövid úton helyre tenni. Szászfalvi László úrnak megköszönöm azt, hogy egy szélesebb képet adott, és szélesebb kontextusba helyezte a nemzetiségek helyzetét. Különösen megköszönöm azt a felvetését, hogy milyen fontos az, hogy a nemzetiségi önkormányzati rendszer kialakításával egyidejűleg vagy azt követően, azzal párhuzamosan a nemzetiségi egyesületi rendszer fenn tudott maradni. Sőt, éppen a parlamenti képviselet révén nagyon komoly, talán a leghamarabb és a legnagyobb előrelépést tudtuk elérni a nemzetiségi egyesületek működési támogatásához, a kulturális programokhoz, anyanyelvi diáktáborokhoz, hiszen, ahogy annak idején Heinek Ottó elnökünk mondta: a nemzetiségi önkormányzati rendszer egy irányító, szervező, ellenőrző, érdekképviseleti rendszer, de a nemzetiségek, a nemzetiségi kultúra és nyelv bölcsői a nemzetiségi egyesületek, hiszen ők azok, akik a nemzetiségi identitást, a kultúrát továbbadják és továbbviszik. Ezt nagyon fontos feladatuknak tartjuk mi is. Itt szeretném megemlíteni, képviselő úr, és részben visszautalva Brenner Koloman elnök úr felvetésére is: valóban, a helyi nemzetiségi önkormányzatok intézményátvétele kapcsán nagyon fontos az, hogy a „Magyar falu” programból a nemzetiségi önkormányzatok, az intézményfenntartó nemzetiségi önkormányzatok is részesülhessenek. Itt szeretném megemlíteni, hogy tavaly év végén 500 millió forintot és idén januárban - épp április 29-én jött ki a kormányrendelet - további 500 millió forintot kaptunk a „Magyar falu” programból, kifejezetten nemzetiségi kistelepülések. Az első 500 millió forintból a szerb iskolaközpont, illetve pont a pécsi német ház teljes felújítására kerül sor. A második 500 millióból pedig, amire áprilisban jött ki a kormányhatározat, Kimle, Magyarpolány, Bakonynána és Szár német nemzetiségi köznevelési intézményei kapnak, részben tornaterem-, óvodaitornaszoba-, illetve intézményfelújításokra. Ezt köszönöm ezúton is Gyopáros Alpár kormánybiztos úrnak, aki ebben maximálisan partner volt. (13.00) Varga László képviselő úrnak úgyszintén köszönöm a támogatást, és miközben a felszólalása volt, eszembe jutott, és hadd mondjak el egy rövid emléket: még a 2000-es évek elején volt, hogy a szokásos, január első napján megtartott országos német kulturális gálán Mesterházy Attila volt a kormány képviseletében államtitkárként felszólaló, és a mai napig pontosan emlékszem egy mondatára, amikor azt mondta egy törvénymódosításra, a nemzetiségitörvény-, akkor még kisebbségitörvény-módosításra, hogy ez egy jó kompromisszum, mert senki nem ért vele egyet. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek alább kellett adni az igényeit, és így alakult ki a kompromisszum. Ez azóta is benne cseng a fülemben, és én meg úgy gondolom, hogy most ezzel a törvénnyel is azt bizonyítottuk, hogy lehet jó kompromisszumot is csinálni, ahol mindenki elégedett annak az eredményével.