Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 18. kedd - 198. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
2125 nemzetiségi lista elfogadásának ügyében. Ezt azonban eddig a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi, ezt szabályozó törvény nem tartalmazta, így ezzel a módosítással pótolják ezt a hiányt. A közgyűlés feladatairól szóló 117. § kapott egy 117/A. és egy 117/B. szakaszt, melyek rögzítik a lista elfogadásának és a jogorvoslat részleteit. Elhangzott itt az is, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága egyhangúlag támogatta ezt a javaslatot, sőt itt benyújtóként szerepel a javaslatnál, és az előkészítés során, ha voltak is viták, de végül konszenzus is kialakult. Ezért azt tudom mondani, hogy az alapvetésemben megfogalmazottaknak és a konkrétumoknak megfelelően az MSZP nem kívánja befolyásolni, hogy a hazai nemzetiségek milyen szabályok mentén fogadják el a nemzetiségi listát, úgyhogy elfogadhatónak gondoljuk ezt az előterjesztést. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, aki szintén a pulpitusról kíván szólni. Parancsoljon! DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindig nagy öröm, amikor a Házban a nemzetiségek jogairól és a nemzetiségeknek országunk polgárai általi rendkívüli tiszteletéről beszélhetünk az Országgyűlésben. Azt gondolom, hogy nemcsak Európában, hanem a világon egyedülálló az, ahogy Magyarországon a nemzetiségekkel intézményszerűen a magyar Országgyűlés, a magyar polgárok bánnak. Én úgy látom, hogy az elmúlt években ez csak javult, és az látható, hogy meglehetősen nehéz elképzelni, hogy egy nemzetiségi polgárunk ne találná meg akár a boldogulást, akár az életfenntartást, akár a lakóhelyi vagy akár a kulturális közösséget, amelyben kibontakozhat, és amelyben nemcsak magyar állampolgárként, hanem nemzetiségi polgárként is élhet Magyarországon. Számomra is rendkívül nagy érték az, hogy az Országgyűlésben szószólói vannak az őshonos nemzetiségeknek, hogy az Országgyűlésben van olyan nemzetiségi szószóló, aki szavazati joggal is rendelkezik. De engedjék azt meg nekem, hogy pár szót szóljak arról, hogy vajon miért kell, hogy sorra kerüljön egy ilyen típusú módosítás az Országgyűlésben. Elmondta mind az előterjesztő, mind a kormány képviselője azt, hogy erre azért került sor, mert a nemzetiségi önkormányzatok, országos nemzetiségi önkormányzatok kérték az Országgyűlést, kérték a kormányt, hogy ezeket a részletszabályokat vezesse be a nemzetiségekről szóló törvénybe. Csakhogy, ha megnézzük ezeket a módosításokat - és ezért is mondta Varga László képviselőtársam, hogy mind az expozé, mind a kormányálláspont, mind különböző képviselőtársaim felszólalásai jóval túlmutatnak magán a javaslaton -, ez azért van, mert ebben a javaslatban olyan, a mindennapi önkormányzati életben természetes rendelkezések vannak, amelyekről magam is úgy gondoltam, hogy talán nem kellene hozzá törvény, nem kellene ezeket törvényjavaslatba foglalni. Miről is beszélek? Hát, nem természetes az, hogy egy nemzetiségi önkormányzat akár helyi, akár országos képviselője az országos önkormányzat közgyűlésén legalább tanácskozási joggal részt vegyen? Ez nem természetes? Hát, hogyan közvetíti az országos önkormányzat tagjainak elvárásait, elképzeléseit, a nemzetiség helyzetének értékelésével összefüggő kérdéseit hogy tudná képviselni egy képviselő, ha pont azon a legmagasabb fórumon nem tud jelen lenni, ahol erről országosan szó van? Vagy ha azt nézem, hogy miért is kellett ezt törvénybe foglalni, és miért nem lehet akár egy közgyűlési alapszabályban vagy valamifajta szabályzatban rögzíteni, hogy azért az országoslista-állításhoz már miért ne a legitim országos önkormányzat közgyűlésének döntése kelljen. Hát, ki döntené el, ha nem az országos önkormányzat? Ez azt jelenti, hogy bizony kellett lennie legalább egy nemzetiségi önkormányzatnak, ahol ezek a kérdések nem voltak természetesek. És ha továbbmegyek, mindegyik ponton, amikor arról szól, hogy milyen időszak alatt kell az országos listáról döntenie a nemzetiségi önkormányzatnak, hát, nem lehetne akár rábízni egy önkormányzatra azt, hogy ő ezt mikor dönti el? A választási törvényben pontosan le van írva, hogy milyen határidőn belül kell például egy országos listát előterjeszteni. Miért is kell megfogalmazni egy törvénynek azt a diszkrecionális jogát egy országos önkormányzatnak, hogy a határidőig, amely a választási törvényben szerepel, nyújtsa be az országos listáját? És nem elvárás, hogy az legitim döntés útján szülessék? Egy demokráciában, egy önkormányzati világban, egy olyanfajta demokratikus intézményrendszerekkel tökéletesen felépített országban, mint Magyarország, nem természetes az, hogy ezekről a részletszabályokról azok a szervezetek és azon szervezetek grémiumai is dönteni tudnak?
