Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 18. kedd - 198. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK (DR. LATORCAI JÁNOS): - RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója, a napirendi pont előadója:
2114 Természetesen, mint manapság minden törvényjavaslatnál, kiemelt szempontot jelentett az adatvédelmi előírások biztosítása, különös tekintettel arra, hogy a listaállítás értelemszerűen természetes személyekre vonatkozó döntési folyamat és annak eredménye. Mindezek mellett lényeges szempont volt a jogorvoslati lehetőség garantálása, valamint az önkormányzatok normál döntési mechanizmusának és az ezzel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeknek a választás során szokásos joggyakorlattal való összehangolása. Végezetül nem szabad és lehet elfelejteni, hogy a tizenhárom nemzetiség tizenhárom különböző történet: más az egyes nemzetiségek létszáma, területi elhelyezkedése, nemzetiségi egyesületi szerveződése, más a közgyűlések létszáma, mások a nemzetiségi lista állításának és elfogadásának az eljárásai, a törvény adta kereten belül különbözőek a közgyűlések szervezeti és működési szabályzatai. Mindezeket vizsgálni kellett, elsősorban abból a szempontból, hogy nehogy a szabályozással egy vagy több nemzetiség esetében indokolatlanul megnehezedjen vagy akár ellehetetlenüljön a nemzetiségi lista állítása, és ezzel veszélyeztessük a nemzetiségek parlamenti képviseletét. A módosító javaslat előkészítése során éppen ezért a lehető legszélesebb körű nemzetiségi és szakmai vélemények bekérését és egyeztetését végeztük, a munka során teljes nyitottsággal igyekeztünk a legszélesebb körben minden alternatívát, azok előnyeit és esetleges hátrányait, kockázatait áttekinteni, és mindezek által a legjobb, mindenki számára elfogadható, megnyugtató megoldást találni. Az előkészítő munkában tevékenyen részt vett a Magyarországi Nemzetiségek Országos Önkormányzatának Szövetsége, vagyis a tizenhárom országos elnök és a hivatalok szakértői, természetesen a Magyarországi nemzetiségek bizottságának minden tagja, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala részéről a nemzetiségek jogaiért felelős biztoshelyettes asszony és munkatársai, a Nemzeti Választási Iroda, a Miniszterelnökség és az Igazságügyi Minisztérium érintett szakmai apparátusa. A munka végeredménye lett ez az önök előtt fekvő törvényjavaslat, mellyel mind a tizenhárom országos nemzetiségi önkormányzat írásban nyilvánította ki az egyetértését, egyhangúlag támogatták a szaktárcák, valamint egyhangúlag fogadta el és döntött a benyújtásáról a Magyarországi nemzetiségek bizottsága. Ezúton és most is szeretném megköszönni a törvénymódosító javaslat előkészítésében részt vett minden szervezetnek és a konkrét személyeknek is a rendkívül nyitott, hatékony, gördülékeny és célirányos munkáját. Be kell valljam, hogy a megoldandó feladatok súlya, az esetenként eltérő nézőpontok, sőt viták ellenére kifejezetten élveztem a közös munkát, aminek eredményeként ez a mindenki számára elfogadható törvényjavaslat megszülethetett. (11.30) Rátérve konkrétan a törvényjavaslatra: érdemi vita és hosszú eszmecsere folyt arról, hogy a cél elérése és garantálása érdekében lehet-e, szabad-e, szükséges-e bármilyen irányban törvényileg kötelezni az országos nemzetiségi önkormányzatok közgyûléseit, hogy milyen eljárás mellett hozzák meg a döntéseiket. Végül is sikerült olyan megoldást találnunk, amely nem korlátozza a közgyûlések szabad döntési jogkörét, vagyis minden országos nemzetiségi önkormányzat közgyûlése a szervezeti és mûködési szabályzatában maga döntheti el és szabályozhatja, hogy az országgyûlési képviselõk választásán országos listaként állított nemzetiségi listára vonatkozó napirendet nyílt vagy zárt ülésen kívánja-e tárgyalni, valamint a döntést nyílt vagy titkos szavazással kívánja-e meghozni. Ezt rendkívül fontos eredménynek tekintjük az önkormányzati autonómia garanciája terén. Ugyanakkor viszont függetlenül attól, hogy a közgyûlés ülése nyilvános vagy zárt, hogy a szavazás nyílt vagy titkos, a döntés - a személyi azonosító kivételével - nyilvános, valamint egyrészt a döntést legkésõbb a döntést követõ naptári napon írásba kell foglalni és a személyi azonosító kivételével az országos nemzetiségi önkormányzat honlapján közzé kell tenni; másrészt a döntésrõl készült jegyzõkönyvet legkésõbb a döntést követõ harmadik naptári napig írásba kell foglalni, és az országos nemzetiségi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fõvárosi és megyei kormányhivatalnak meg kell küldeni; harmadrészt pontosítottuk azt is, hogy a döntésnek az e törvényben megjelölt egyéb feltételeken túl tartalmaznia kell a jelöltek nevét és a listán elfoglalt helyük sorszámát, továbbá a jelöltek személyi azonosítóját. Ezzel biztosítani lehet a döntés nyilvánosságát, valamint a döntésre vonatkozó napirend egésze törvényes lefolyásának az egyértelmû törvényességi ellenõrizhetõségét is. A törvénymódosító javaslat kimondja, hogy a jogerõs döntés mielõbbi meghozatala érdekében a döntést a választási jogorvoslatokhoz hasonló módon sommás eljárásban lehet felülvizsgálni, amely során a választási iroda felterjesztõ funkcióját a törvényességi felügyeletet ellátó fõvárosi és megyei kormányhivatal látja el. A törvényességi felügyeleti jogkörnek az érvényesülése érdekében a kormányhivatal az eljárás során a törvény erejénél fogva érdekelt, így jogszerûtlenség észlelése esetén maga is kezdeményezheti a döntés felülvizsgálatát. Szabályoztuk azt is, hogy a 117/A. § (1) bekezdése szerinti döntés elleni jogorvoslatként kizárólag közigazgatási nemperes eljárás indítható. A közigazgatási nemperes eljárás megindítására a központi névjegyzékben az országgyûlési képviselõk választására is kiterjedõ hatállyal nemzetiségi választópolgárként szereplõ választópolgár, az országos nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi listán szereplõ jelölt, a listaállítást megelõzõ általános országos nemzetiségi önkormányzati választáson listát állító nemzetiségi jelölõ szervezet, az országos nemzetiségi önkormányzat
