Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. február 16. kedd - 180. szám - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a ... - DR. VARGA ZS. ANDRÁS, a Kúria elnöke:

211 Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kíván-e még valaki felszólalni? (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem. Mint ahogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az együttes általános vitát lezárom. Megkérdezem a Kúria elnökét, Varga Zs. András elnök urat, kíván-e válaszolni, reflektálni az elhangzottakra. (Jelzésre: ) Parancsoljon! DR. VARGA ZS. ANDRÁS, a Kúria elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Figyelmesen követtem a vitát, és azon gondolkoztam itt közben, hogy valószínűleg az lenne a leghelyesebb, ha - miként Iustitia - én is bekötött szemmel hallgattam volna a vitát, és akkor nem név szerint válaszolnék képviselő asszonynak, képviselő uraknak, de hát láttam, úgyhogy most akkor - amúgy is az idő előrehaladott - megpróbálok a felszólalás sorrendjében válaszolni. Az első, amit tulajdonképpen mindnyájuknak mondanom kell, elnézést kérek, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 117. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti mindösszesen két dologról számolhatok itt be, egyrészt a bírói jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységről, másrészt pedig az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálatáról, illetve az önkormányzati rendeletekkel kapcsolatos mulasztásról. Semmilyen más kérdésről nem tudok beszámolni önöknek, mert az Alaptörvény és a jogszabályok szerint semmilyen más kérdésben nem vagyok kérdezhető sem. Tehát ha valamire nem válaszolnék, akkor kérem, hogy azt a törvényeknek tudják be, és ne az én tiszteletlenségemnek. Köszönöm szépen mindazokat a támogató szavakat, amelyeket tiszteletre méltó elődömnek, Darák Péter úrnak címeztek, általam ezt át fogom adni, azokat is, amelyeket megelőlegeztek nekem. A felszólalások sorrendjében azt kell mondanom, hogy politikai vélemény nyilvánítható a bíróságok ítéletéről, politikai véleményt nem udvarias bíróról nyilvánítani, tudniillik a bíró a politikai véleményt tulajdonképpen még visszautasítani is nehezen tudja. Tudniillik egy olyan korszakban élünk, tisztelt Országgyűlés, immár 21. éve, amikor már nem pártirányítás alatt működnek a bíróságok, amikor a bírók nem lehetnek párt tagjai, és amikor az Alaptörvény, egyébként teljes összhangban a korábban hatályban volt ideiglenes alkotmánnyal, általában tiltja a bírák politikai tevékenységét, nem kizárólag a pártpolitikai tevékenységet tiltja. (17.00) Na, ezt miért mondom ilyen hosszan? Azért, mert ha bírót politikai támadás ér, akkor sajnos nem válaszolhat úgy, ahogy magánemberként válaszolhatna, hanem a válaszában is kerülnie kell minden politikai megnyilvánulást. Tehát ezért kénytelen vagyok saját magam nevében is, de még inkább, amennyiben ilyen elhangzott, a Kúria bíráinak nevében mindenféle politikai támadást visszautasítani. Egyébként, amikor ilyen érte a Kúriát vagy általában a bíróságokat, akkor a Kúria mindenkori vezetője, illetve az Országos Bírósági Hivatal mindenkori vezetője ezt visszautasította, és ez így lesz a továbbiakban is. Úgyhogy ezért azt a megállapítást kénytelen vagyok visszautasítani, hogy az esetleges közigazgatási bíróság létrehozatala esetén a bírók függők lettek volna, tudniillik nyilván mindenki tudja, hogy elindult a közigazgatási felsőbíróságra történő átjelentkezés a Kúriáról. Egy kivétellel minden bíró a Kúriáról ment volna át, és azok a bírók, akik végül nem mentek át, azok ma is a Kúrián dolgoznak. Ezért azt, hogy a közigazgatási kollégium bármely bírója függő lett volna vagy bármely bírója hajlamos lenne függővé válni bármilyen kormánytól, elnézést kérek, képviselő úr, ezt kénytelen vagyok visszautasítani! A Kúria összes bírója független, független maradt, és valószínűleg független maradt volna egyéb kérdésben is. Az, hogy egyébként a közigazgatási felsőbíróság létrehozatala helyes lett volna-e vagy nem, nem rám tartozó kérdés. Amit én ezzel kapcsolatban el tudtam mondani, az az, aminek részese voltam két intézménynél. Azt tudom mondani, hogy Európa nyugati részén ez a gyakoribb megoldás, de a többi nem rám tartozik. A precedensrendszert illetően viszont már rám tartozó a kérdés, mert az a Kúria jogegységesítő tevékenységével kapcsolatos. Azt tudom mondani, hogy nem egy és nem két európai intézmény kifejezetten ajánlja a korlátozott precedensrendszer bevezetését. Ez egyfelől a kontinentális és az angolszász jogrendszer természetes közeledése, amely természetes közeledést meggyorsította az, hogy ez a két jogrendszer kifejezetten keveredik a két nagy nemzetközi felsőbíróság, a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága joggyakorlatában, hiszen ott nagyon sok nemzet jogi hagyománya és a három nagy jogcsalád különböző megoldásai keverednek. Mindnyájan tudjuk, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága összes döntését precedensként kell követni. Ha precedensként kell követni az Európai Unió Bíróságának ítéleteit az európai jog alkalmazása körében, akkor