Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 17. hétfő - 197. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):
2075 helyzetben van, nem dobhatja tehát be a kormány abba a kategóriába, hogy ez egy ellenzéki vezetésű város, úgyhogy nekik nem adunk semmit. Ha ezt a két minisztérium és a kormánytöbbség képviselője is belátta mindössze másfél óra alatt, tisztelt képviselőtársaim, akkor jó lett volna, hogy ha a térség országgyűlési képviselője nem könyveli el sikernek a 3,25 milliárdos kiesésből a 777 millió forintos kompenzációt. Ilyenkor az lett volna a korrekt, ha bevallja Aradszki András képviselőtársunk is, hogy bajban az ország, ennyi jut, de ezt is megfeszített erőkkel tudja csak odaadni a kormányzat és a központi költségvetés. De azt gondolom, hogy a jelenlegi kormánytöbbségtől távol áll az effajta őszinteség. Én abban reménykedem egyébként, hogy jövőre már egy olyan költségvetési vitát tudunk folytatni, amelyben a jelenlegi ellenzék kormányozza egy színes demokrata szövetségben ezt az országot. Abban is bízom, hogy igazságot tudunk szolgáltatni a jelen pillanatban forráshiányoktól és elvonásoktól szenvedő városoknak, úgy a 25 ezer fő alattiaknak, mint a 25 ezer fő fölöttieknek. Én magam pedig kötelességemnek érzem, hogy a jelenlegi költségvetés vitájában egy olyan módosító javaslatot is kidolgozzak, amely talán legalább elméletben kezelni tudja az általam említett problémákat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Hajdu László képviselő úr, a DK képviselője: „50 éve: Honfoglalás Újpalotán” címmel. Parancsoljon! HAJDU LÁSZLÓ (DK): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Egy helytörténeti jelentőségű eseményre szeretnék emlékezni. Budapest XV. kerületében, Újpalotán 50 évvel ezt megelőzően adták át az első lakást abban a lakóparkban, akkor még lakótelepnek hívták, ahol 15 500 lakás épült meg tíz év alatt - ez egy családpolitika volt, egy igazi családpolitika - a hozzá tartozó bölcsődékkel, óvodákkal, iskolával, szociális intézményekkel, járóbeteg-ellátó rendszerrel, bevásárlócsarnokkal. Ez várostervezés volt, városépítés. Ebben az első épületben, amely szövetkezeti tulajdonú lakásként épült meg, 352 lakás átadásra került, ahova fokozatosan költöztek be a lakók. Gugyella János nevű ismerősöm - a Nyírpalota út 1-21.-ről beszélek - első lakóként költözhetett be boldog újpalotai tulajdonosként. Kicsit róla is emlékezem és azokról, akik 50 évvel ezelőtt ott voltak, és 50 év után ma is ott vannak. Ez a Gugyella János úr, aki acélszerkezeti lakatos volt a ma már nem is létező hajógyárban, majd technikusi végzettséget szerzett, és üzemirányítóként ment nyugdíjba, ipari tanulóként kezdte, és nyugdíjaskoráig egy helyen dolgozott, ez az ember ötödmagával egy 17 négyzetméteres üzlethelyiségben élt ezt megelőzően, tudtak örülni annak, hogy új lakásba költöztek, amely öt emberre abban az időben a normák szerint 3 szobás lakást jelentett egy panelépületben. Felkerestük Barkóczi Balázs kollégámmal, barátommal - akit egyébként kértem, hogy a 2022-es választáson és az ellenzéki előválasztáson induljon el, miután én már visszavonulok a képviselőségtől a 30 évi szolgálatom után -, és Barkóczi Balázs úrral kértük, meséljenek arról, hogyan is történt az a bizonyos költözés. A szövetkezeti lakásban élőknek akkor saját maguknak kellett megszervezni a szövetkezet vezetőségét, meg kellett szervezni a kulturált költözést, meg kellett szervezni az ütvefúrást, hogy be legyenek fúrva a különböző dolgok a betonfalba, hiszen akkor még nem léteztek ütvefúrók, a vállalatoktól kellett kikérni vagy elhozni, amelyik vállalat ilyen helyzetben volt. Meg kellett szervezni a kulturált együttélést, a szövetkezeti szabályokat, a költségvetést. Soha ilyet nem csináltak. Így ment ez a bizonyos úttörő élet abban az időben. A beszélgetést követően sok minden egyébről is szó volt. Nagyon sokan az eredetileg beköltözöttek közül már nem élnek. Rájuk is emlékezem ezzel a mostani pár perces kis beszédemmel. Sétálva a ház előtt, gyönyörűek a fák, tulajdonképpen az anno 50 éve elültetett fák ma már hatalmas, gigaméretű, 3-4 emeletig felnőtt fák, gyönyörű zöld parkban - ezért is mondom, hogy lakóparkban járkálunk -, óvodák, bölcsődék, szép zöld kertjében. Azt gondolom, hogy azok, akik annak idején megépítették, megtervezték, a döntést meghozták, a forrást biztosították, rájuk is emlékezem most az 50. évfordulón. Szeretnék Újpalotának, különösen kiemelten a Nyírpalota út 1-21. lakóinak az 50. születésnap alkalmából, a beköltözés születésnapja alkalmából kívánni még sokáig békés, jó barátságú együttélést, azt az együttélést, amelyből nagyon nagy hiány van Újpalotán is és mindenhol, ahol közösségek vannak. Közösségek: ezt azért emelem ki, mert ez az 1-21.-es ház azóta szinte átépítette a saját épületét, energiatakarékos napelemet épített a háztetőre, kicseréltek szinte minden vezetéket, mérhetővé tették a távfűtést, és kicserélték a gázvezetéket, tehát gazdái annak a háznak, ahova beköltöztek. Isten áldja Újpalota Nyírpalota út 1-21. lakóit! (Taps a DK soraiból.) (22.40)
