Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 17. hétfő - 197. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2061 amelyeknél az Országgyűlés döntését kérjük. Semmilyen titkolózás nincs. Vannak összefoglaló táblázatok. Pontosan látszódik, hogy a fő cél, a gazdaság újraindítása összességében több mint 6000 milliárd forintos összeg rendelkezésre állásával valósulhat meg, és természetesen részletesen is bemutattuk, hogy milyen várható hiányadatok lesznek. Tehát én azt gondolom, hogy nemcsak az eredeti költségvetéshez, hanem az idén várható adatokhoz is lehetett viszonyítani. Varju László elnök úr a stabilitási törvény módosítását említette. Szeretném tisztázni, hogy a kormány saját hatáskörben egy olyan módosítást hajtott végre, mely értelmében az idei évben a GDP-arányos hiány 3 százalék fölött lehet. Természetesen az Országgyűlésnek kell majd kimondani erről a végső szót; az Országgyűlésnek lesz arra módja, hogy ezt a stabilitásitörvény-módosítást megtárgyalja, és amennyiben úgy gondolja, hogy ezt támogatni célszerű, akkor támogathatja. Azért azt megjegyezném, hogy a 27 uniós tagállam közül a saját előrejelzéseik alapján jelenleg kettő van, amely 3 százalék alatti hiánnyal számol, mindenki jóval nagyobb hiánnyal kalkulál. A magyar 7,5 százalékos GDP-arányos hiánycél egyáltalán nem kirívó. Én bizottsági ülésen és itt a plenáris ülésen is számos országot említettem a déli, mediterrán országoktól Németországon, Franciaországon keresztül, amelyeknél érdemben nagyobb hiányt láthatunk. És ez átvezet a következő pontra, hiszen a hiány értelemszerűen szoros összefüggésben van az államadóssággal, egy nagyobb hiány nagyobb államadósságot feltételez, és pont ezért lényeges, hogy szemben az európai uniós átfogó trenddel, ha az Országgyűlés elfogadja a kormány javaslatát, akkor számításaink szerint a GDP-arányos államadósság-ráta csökkenhet. Én felhívom Varju László elnök úr figyelmét is és a tisztelt Országgyűlés figyelmét is arra, hogy a költségvetési törvényben csak egy GDP-számmal számolunk. Amikor államadósságról beszélünk és uniós módszertan szerinti adósságról, csak egy számmal számolunk. Tehát én kérem majd elnök urat, hogy pontosítsa, hogy hol lát zavart a tisztelt Országgyűlés elé beterjesztett számokban. Még két dolgot tényszerűen hadd pontosítsak. Elnök úr úgy fogalmazott, hogy soha nem volt ilyen magas az államadósság-ráta. Kérem, akkor nézzük vissza, mondjuk, a 2010-es kormányváltáskori helyzetet. De ha visszanézzük, akkor nemcsak az adósságráta szintjét ismerhetjük meg - magasabb, mint az említett tavaly év végi 80,4 százalék -, hanem azt is tudjuk, hogy milyen feltételek mellett finanszíroztuk ezt az adósságot, hogy nagyjából duplaekkora volt a kamatteher, hogy Magyarország piaci alapon nem tudta finanszírozni magát, túlzottdeficit-eljárásban voltunk, IMF-hitelre voltunk szorulva. Tehát amikor visszatekintünk történelmi távlattal a magyar államadósságszámra, akkor szerintem ezeket a körülményeket is célszerű megtekinteni, és azt is, hogy a mostani nagyobb államadósság-ráta finanszírozása, mondjuk, a 2019-es szinthez, a 65,5 százalékos szinthez képest nagyobb államadósság-ráta finanszírozása sem jelent gondot. Hála istennek, megvan a bizalom a magyar gazdaság iránt, és ez tükröződik abban, hogy jóval olcsóbb most az adósságunk finanszírozása, mint volt az bő tíz évvel ezelőtt. (21.30) Semmilyen trükközés nincsen a GDP-számokban. Hogyha a képviselő úr, elnök úr aggódik az adósságráta csökkenése szempontjából, akkor felhívom a figyelmet arra, hogy a magyar kormány az önök előtt lévő törvényjavaslatban 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az Európai Bizottság a múlt héten közzétett dokumentumában 5 százalékos növekedéssel számol; ha megnézi az elemzői előrejelzéseket, akkor azt mondhatom, hogy ez a magyar növekedési adat még konzervatívnak számítható. Hogyha nem a magyar kormány számítása valósul meg, hanem például az Európai Bizottságé, akkor nyugodt lehet, képviselő úr, nagyobb lesz a GDP, jelentősebb lesz az adósságráta csökkenése, és - ismétlem - Magyarországon adósságráta-csökkenéssel számolhatunk, míg az Unió átlagos adósságrátája várhatóan növekszik. A képviselő úr azt is mondta, hogy a magyar gazdasági teljesítmény gyenge, talán úgy fogalmazott, hogy regionális összevetésben is. Hát, én nem tudom, hogy ha a tavalyi évet megnézzük, és az uniós átlagos 6 százalék fölötti visszaesésre tekintünk, akkor hogyan tudjuk gyengének aposztrofálni az 5 százalékos visszaesést. Mindnyájan tudjuk, hogy Magyarország egy nyitott ország, ha a külpiacaink nagyobb mértékben zsugorodnak, akkor nekünk nem egyszerű egyáltalán a visszaesési szint fölött lenni, a magyar GDP-nek több mint a 80 százalékát teszi ki az export. Én azt gondolom, hogy ezen külpiaci szerkezet ismeretében nem gondolom, hogy gyengének lehetne nevezni a magyar visszaesést. A regionális összevetést mondta a képviselő úr. Hát, nézzük meg a szlovák vagy a cseh adatot! Csehország 5,6 százalékkal esett vissza. Ami a beruházási rátát illeti, az elnök úr úgy fogalmazott, hogy az emberek kárára valósul meg az a gazdaságpolitika, ami makrogazdasági szinten nemzetközi összevetésben kedvező. Én azért arra emlékeztetnék, hogy négy és fél millió fölött van a foglalkoztatottak száma, európai viszonylatban az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta. Meggyőződésünk, hogy ez köszönhető azoknak az új
