Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 17. hétfő - 197. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2055 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Költségvetési bizottság a Törvényalkotási bizottság szerepkörében eljárva 2021. május 12-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló T/15974. számú törvényjavaslatot. (20.50) Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 10 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. A benyújtott törvényjavaslat célja, hogy a Covid-19-járvány miatt a kihirdetett veszélyhelyzet idején a kormány több olyan kormányrendeletet alkotott, amely az ez évi költségvetést érinti. Remélhetőleg, az átoltottság folyamatos növekedésével a koronavírus elleni küzdelem sikeresen fog majd zárulni, és a veszélyhelyzet is feloldásra kerül. Az előttünk fekvő költségvetésitörvény-javaslat pontosan arra irányul, hogy az elmúlt időszakban alkotott rendeletek, amelyeket fenn kíván tartani a kormány, beépüljenek a költségvetési törvénybe, ugyanis a veszélyhelyzet megszűnésével ezen rendeletek hatályukat vesztik. A Törvényalkotási bizottság által benyújtott összegző módosító javaslat legfontosabb pontja, hogy lehetővé teszi a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. fokozottabb szerepvállalását a gazdaság újraindítása érdekében. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az összegző módosító javaslattal együtt egy olyan törvényjavaslat kerül a tisztelt Ház asztalára, amely biztosítja a 2021. évi költségvetés fenntarthatóságát, és segíteni fogja Magyarország minél hamarabbi újraindítását. Éppen ezért tartom fontosnak, és kérem önöket, hogy támogassák szavazatukkal. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, összesen 30 perces időkeretben. Megadom a szót Varju László képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! VARJU LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Kénytelen vagyok ebben a helyzetben is felhívni a figyelmet arra, hogy az a költségvetési módosítás, amit önök beterjesztettek, önmagában elfogadhatatlan, és a vitában elhangzott kisebbségi véleményünket munkamegosztásban képviselő asszonnyal fogjuk elmondani. Már csak azért is, mert az elmúlt időszakban, éppen ennek a költségvetésnek a vitájánál nemcsak a körülmények voltak furák, hiszen a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium között láthatóan egy nagyon erős különbség jött létre, hanem azért is, mert a Költségvetési bizottság ülésén ezt a módosítást megelőző időszakra vonatkozóan többször kezdeményeztünk olyan ülésezést, amely előkészíthette volna ennek a módosításnak az elfogadását, illetve megértését, hiszen a 2020-as év, vala-mennyien tudjuk és értjük, különleges év volt, hiszen különleges helyzet alakult ki a veszélyhelyzet keretében zajló kormányzással, és különleges a tekintetben, ahogy a kormány ezt megoldotta. Bár tartok tőle, hogy a „különleges” szó talán túl pozitívan hangzik ahhoz a teljesítményhez képest, amit e tekintetben produkáltak. Szükség lett volna arra, hogy önmagában a 2020. évi helyzetről 2021-ben, éppen az Európai Unió által adott lehetőségek nyomán egy általános áttekintésre legyen lehetőség, ezért ezt a Költségvetési bizottság elnökeként ellenzéki képviselőkkel közösen kezdeményeztük, de elutasították. Majd egyébként, láss csodát - engedjék meg, hogy ehhez a napirendhez hozzátegyem -, ma az európai ügyekkel foglalkozó bizottság volt, amely tárgyalta ezt a korábbi témafelvetésünket. Így összességében kénytelenek vagyunk azt a kisebbségi véleményünket, kisebbségben maradt véleményünket megfogalmazni, amely alapján, nyugodtan mondhatom, hogy ez a törvénymódosítás nemhogy lehetőséget teremtett volna és jobbá tette volna a tekintetben, hogy a kormányzat gazdálkodása, költségvetése átláthatóbbá vált volna, ennek pontosan az ellenkezője az igaz: az Országgyűlésnek nemhogy valós döntési, ellenőrzési lehetőséget biztosítottak volna, de még az informálódásra való jogot is egyébként lényegében negligálták. A kormányzat által előterjesztett költségvetési bevételekre, kiadásokra és a hiányra vonatkozó pénzforgalmi előirányzatok nem felelnek meg a ténylegesen várható, a kormányzat saját maga által prognosztizált összegeknek sem, így maga a prognózis is egyébként csak a Költségvetési Tanács figyelemfelhívása, mondhatnám, felszólítása után került be. Éppen ezért összességében véve második ilyen megállapításként nyugodtan mondhatom, ahogy kisebbségi véleményként is megfogalmaztuk, a stabilitási törvény instabilitási törvénnyé vált, hiszen a stabilitási törvény veszélyhelyzet idejére történt, fékek beépítése nélküli
