Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 17. hétfő - 197. szám - „Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2021. évi magyar elnökségéről” című politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat összevont vitája - ELNÖK (DR. LATORCAI JÁNOS): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Európa Tanács elnöksége 2021 májusától júniusig (sic!) fog tartani, és ebben az időszakban fog sor kerülni mellesleg a visegrádi négyek magyar elnökségi időszakára i... - NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Európa Tanács elnöksége 2021 májusától júniusig (sic!) fog tartani, és ebben az időszakban fog sor kerülni mellesleg a visegrádi négyek magyar elnökségi időszakára i...
2026 emberek kitüntetett figyelemmel követik nyomon az Európa Tanácsban zajló tevékenységeket, mint ahogy egyébként más európai egységet szolgáló szervezet esetében is így van ez. Érdekes aktualitása a már említett egybeeséseken túl a magyar elnökségnek, hogy egybeesik az Európai Unió jövőjéről szóló vitával is, amely most néhány nappal ezelőtt, május 8-án vette kezdetét több hónapos várakozás után, és az Európai Unió jövője és az európai jövő természetesen nem ugyanaz. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezt világosan el tudjuk választani, és lássuk azt, hogy Európa jövőjével nem lehet csak az Európai Unió perspektívájából foglalkozni. Az olyan szervezeteknek, mint adott esetben az Európa Tanács, van ehhez a vitához hozzátennivalója. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a tágabb Európa is szót kér az Európai Unió jövőjéről szóló vitában. Megjegyezném, hogy az Európa Tanácsnak 47 tagállama van, és több mint 800 millió polgára van. Majdnem kétszer akkora méretében, mint az Európai Unió, és szükséges, hogy az európai jövőről szóló vitában Európa másik fele, az Európai Unión kívüli fele is szót kaphasson. Magyarország 1991-ben csatlakozott az Európa Tanácshoz, éppen harminc éve. Az európai egységesülés folyamatába Magyarország az Európa Tanácson keresztül lépett be. Mondhatnám azt is, hogy az európai kapu, Európa kapuja számunkra az Európa Tanács volt, és nagyon sok ország van még így ezzel, hogy elsőként az Európa Tanácsnak lettek a tagjai, és ezt követően léptek előre fokozatosabban a szorosabb európai integrációs keretek közé. Európa újraegyesítése mind a mai napig nem zárult le. Fontosnak tartom, hogy úgy tekintsünk az Európa Tanács tagállamaira, mind a 47 tagállamra, hogy potenciálisan az Európai Uniónak a tagjai lehetnek. Fontos tehát gondolkodnunk azon is, hogy mi a kapcsolat és mi a munkamegosztás az európai egységet szolgáló egyes szervezetek között, így az Európa Tanács és az Európai Unió között mindenekelőtt, de természetesen az EBESZ-t és más, európai integrációt szolgáló szervezeteket is figyelembe kell venni. Ebből a szempontból egy nagyon fontos kérdés, hogy a lisszaboni szerződés előírja azt, hogy az Európai Uniónak csatlakoznia kell az európai emberi jogi egyezményhez, és az európai emberi jogi egyezmény, mint tudjuk, meghatározó fundamentuma az Európa Tanács működésének, hiszen az Európai Emberi Jogi Bíróság működésének a hátterét az európai emberi jogi egyezmény képezi. Amikor az Európa Tanács prioritásairól beszélünk, akkor tekintettel kell lennünk ezekre az adottságokra is, amit adott esetben a lisszaboni szerződés ír elő. Az Európa Tanács költségvetési, financiális helyzetére nem kívánok különösebben most visszatérni. Az elmúlt években nagyon komoly viták övezték, miután Oroszország is és részben Törökország is felfüggesztette a befizetéseit, de Magyarország különösképpen az Európai Ifjúsági Központ budapesti székhellyel működő szervezetének, intézményének az otthonaként az egyik legjelentősebb befizetője az Európa Tanácsnak. Ezért is azt gondolom, hogy az a prioritás, ami a jövő generációival kíván foglalkozni, az elkövetkezendő fél esztendő során az öt prioritás egyike, nagyon jól illeszkedik ahhoz az egyszerű tényhez, hogy Budapesten van az Európai Ifjúsági Központ, amely egyébként számos rendezvénynek, eseménynek helyet is fog kínálni. A költségvetési ráfordítások vonatkozásában hangsúlyoznám azt, hogy konferenciák, kiállítások, koncertek, tehát egy nagyon összetett kultúrdiplomáciai tevékenység fog kapcsolódni a magyar Európa tanácsi és V4-es elnökséghez is, hiszen itt némi szinergiáknak a megvalósítására is lehetőség fog nyílni. Magyarország és Európa jövője szorosan összefügg, és jó alkalom arra, hogy megismertessük magunkat az Európa Tanács tagjaival, az Európa tanácsi intézményekkel ennek a félévnek a során. Magyarország egyszer töltötte be ezt az elnökségi feladatot, 1999-ben, és azokat a tapasztalatokat is föl tudjuk használni a mostani elnökségünk során. A magyar prioritások sorában az első helyen nem véletlenül a nemzeti kisebbségek kérdése szerepel. Az Európa Tanács konvenciói, így különösen a kisebbségi keretegyezmény és a nyelvi charta az európai kisebbségvédelmi rendszer pilléreinek tekinthetőek, de szeretném megemlíteni, hogy kivette ennek a kisebbségvédelmi rendszernek a kiépítéséből a maga részét a parlamenti közgyűlés is a legkülönfélébb ajánlások elfogadásával. (18.30) Számos magyar parlamenti képviselő tüntette ki magát az elmúlt évtizedekben. Meg szeretném említeni Kalmár Ferenc képviselőtársunk, Hoffmann Rózsa képviselő asszony nevét, és a legutóbbi közgyűlésen Kovács Elvira nevével fogadott el egy rendkívül fontos kisebbségi vonatkozású jelentést az Európa Tanács a kisebbségek védelméről. De idesorolhatóak az olyan elhíresült, a kisebbségvédelem szempontjából kardinális jelentések is, mint a 1201-es ajánlás vagy éppen az Andreas Kluth nevével megszületett európai autonómiajelentés, autonómiaajánlás, amely folyamatos hivatkozása a magyar nemzetpolitikának, amelynek középpontjában a kisebbségek kollektív jogai és az autonómia iránti elkötelezettségük támogatása rejlik.
